Vetélytársak

Fülszöveg

Mindkettő senki fia. Egy korban éltek, együtt haltak meg. Az egyikből világcsavargó és hivatásos tolvaj lett, a másik egy ideig taszigálta a gyalut, majd ravasz prédikátorrá és, falubelijei szerint, nagystílű szélhámossá fejlődött.
A csavargó, megpróbálta utánozni az asztalos szélhámosságait, de sehogyan sem ment neki, hiányzott belőle az a ravaszság, amely az asztalosnál már a génekben volt. Trükkjeit nem tudta oly alapossággal előkészíteni, mint a mester, ezért számos kudarc és megpróbáltatás lett a része, obszcén kifejezéseiért elnézést kérek, nem éreztem magam felhatalmazva alakjuk megváltoztatására. Mindenki a maga szintjének megfelelően teljesít.
Az asztalos életútja más irányba tendált. Serdülőkoráról és felnőtté válásáról jóformán semmi valós adat nem áll rendelkezésre, és addigi életének mozzanatait is sűrű homály fedi, már érett férfiként jelenik meg a színen. Tanítványai inkább tekinthetők lelkes rajongóknak, mint az események valóságos megítélőinek, későbbi életrajzírói nem tárgyilagos történészek, hanem sokkal inkább az anyagtalan filozofálás ingoványos területén téblábolok. A csavargó megfogalmazásában: minél nagyobb marhaság valami, annál könnyebb elhitetni, néhai apám véleménye szerint: nesze semmi, fogd meg jól!
Az asztalos szakmájában is ügyes kezűnek bizonyult, nemcsak széklábakat javított, hanem jól hangzó furulyát is tudott faragni. Szerette a jó bort és a kitűnő ételeket. Kuruzslásokkal és álorvoslásokkal nagy népszerűségre tett szert, de fejébe szállt a siker, mely elrészegítette. Az írásokat nemcsak olvasta és magyarázta, hanem kritizálta is, másként gondolkodó prédikátor lett, amiért neki is meggyűlt a baja nemcsak a zsinagóga látogatóval, hanem a prelátussal is.
A két ember élete párhuzamos pályákon haladt, néha súrolták egymást, de csak ritkán kerültek közvetlen kapcsolatba. A kuruzslásban és az álorvoslásban Disma, a csavargó, megpróbálta ellesni a mester trükkjeit, de véréből hiányzott az ezekhez szükséges rafinéria, és csak találgatni tudta a csodatételek indítórugóit, így akciói rendre kudarcot vallottak.
Párhuzamosok a végtelenben metszik egymást, mondta valaha egyik tanítóm. A csavargó és az asztalos párhuzamos útjai is metszették egymást, de nem a végtelenben, hanem a végben, a Koponyák hegyén. Életük egyes mozzanatairól, a rendelkezésre álló források alapján igyekeztem megközelítőleges képet formálni. Vissza