Magyar hangtörténet

Szerző

Budapest

'Bárczi Géza: Magyar hangtörténet ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	115 oldal
Sorozatcím:	Egyetemi magyar nyelvészeti füzetek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 815/10.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. A hangtörténet fontossága
A magyar nyelv rendszerével, e rendszer kialakulásával, fejlődésével foglalkozó tanulmányok fontossága művelt magyar ember számára nem lehet egy pillanatig sem kétséges. A nyelv az a mindennapi eszköz, melynek emberi mivoltunkat köszönhetjük, a társadalmi lét fontos feltétele, gondolataink kicserélésének eszköze. Ez tesz lehetővé mindennemű fejlődést, azt, hogy az elmúlt nemzedékek tapasztalatai nem mennek veszendőbe, hogy a természet közömbös vagy éppen ellenséges erői ellen való küzdelmet nem kell minden egyes nemzedéknek újra kezdenie, sőt minden egyes embernek külön megvívnia. Kétségtelen, hogy a nyelv az emberiség legnagyobb vívmánya, a legfontosabb emberi alkotás, melyet a nemzedékek végtelen sorának állandó erőfeszítése teremtett meg és fejlesztett ki, s egyszersmind a legszükségesebb, a legfontosabb eszköz, melyet sohasem tudunk nélkülözni. Attól kezdve, hogy a gyermek eszmélni kezd, a nyelv, természetesen az anyanyelv, állandó társa, melyre a nap minden órájában, minden percében szüksége van. Természetes, hogy minden eszmélő ember, ha önmagához méltó akar lenni, ennek a mindennapi és mindennél fontosabb eszköznek, minden gondolata formálójának szerkezetét igyekszik megismerni. De ha minden gondolkodó embert, ki tágra nyitott szemmel nézi, sőt kutatja, fürkészi mindazt, ami a természet fölött való uralmát biztosítja, szükségszerűen kell. hogy érdekeljen a nyelv - s mindenki számára a nyelv, elsősorban az anyanyelv -, még inkább élesnek kell lennie ennek az érdeklődésnek azokban, kiknek a nyelvhez különösebb köztük, szorosabb kapcsolatuk van. Ilyenek pl. a nyelvészek vagy az irodalommal foglalkozók, írók vagy az irodalomtudomány kutatói. Az irodalomnak művészi anyaga a nyelv, ennek tudatos, mély ismerete számukra olyan szükséges, mint a tervező műbútorasztalos számára a különféle fanemek minden tulajdonságában való tökéletes jártasság. S talán még inkább áll ez azokra, akiknek az a hivatásuk; hogy másokban, a felnövő új nemzedékben felkeltsék és ápolják ezt az emberhez legméltóbb érdeklődést, és titkaiba bevezessék a jövő embereit, kezükbe adják az emberi közösség legfontosabb összekötőkapcsának, a gondolatok fegyelmezőjének, azaz a nyelvnek alapos, tudatos ismeretét. Az élő magyar nyelv szerkezetének tanulmányozásában nem egy részlet tűnhetett fel talán száraznak és fárasztónak, amint egy gépben minden kis csavar elhelyezése a felületes szemlélődő számára talán érdektelen, de aki a dolgokba mélyebben behatol, és valóban meg akarja őket ismerni, az tudja, hogy minden összefügg, semmi sincsen hiába, és minden érdekes, mert egy nagy összefüggés része. Ha a nyelv valóban gépnek volna tekinthető, ez a gépezet a legbonyolultabb szerkezet volna, melyhez viszonyítva a technika legravaszabb, legnehezebben áttekinthető, legsokoldalúbb csodája egyszerű gyerekjáték. Vissza

Tartalom

TARTALOM
BEVEZETÉS
1. A hangtörténet fontossága 3
2. A magyar nyelvtörténet korszakai 5
3. A hangfejlődésről általában 7
4. A nyelvtörténet forrásai 8
5. A helyesírástörténet 10
ÓMAGYAR KORSZAK
A magánhangzók 12
Sorvadó magánhangzók 12
1. A helyzet az ősmagyar kor végén 12
2. A sorvadó magánhangzók ősmagyarkori története 13
3. A szóvégi magánhangzók redukáltsága 15
4. A szóvégi sorvadó hangok története az ómagyar korszakban 15
A rövidmagánhangzó-rendszer 19
1. A helyzet az ősmagyar kor végén 19
ö 19
á 19
i 21
Egyéb magánhangzók 22
2. Az ómagyar korszakbeli rövidmagánhangzó-rendszer történeti előzményei 23
i 24
u 25
ü 25
e 26
o 27
3. A rövid magánhangzók története az ómagyar korszakban 27
4. A nyíltabbá válás 28
u > o 30
ü > ö 32
A labializáció 35
i > ü 36
6. A nyúlás 46
7. A pótlónyúlás 46
i > í 46
u > ú 47
ü > ű 47
?o > ó 48
?ö > ő 48
8. Hasonulásos nyúlás 50
9. Nyúlás a hangsúly hatására 51
10. A mássalhangzó nyújtó hatása 52
11. A konzervatív tendencia 53
u 53
ü 54
i 54
o 54
e 56
12. A zártabbá válás 57
13. A két nyíltszótagos tendencia 58
14. A rövid magánhangzók fontosabb változásainak táblázata 59
A hosszú magánhangzók 60
1. A helyzet az ősmagyar kor végén 60
2. Az ómagyar korszak hosszú magánhangzóinak történeti előzményei 61
3. A hosszú magánhangzók sorsa az ómagyarban 63
A kettőshangzók 65
1. Az i-s kettőshangzók az ősmagyar kor végén 65
2. Az i-s kettőshangzók fejlődése 66
3. Labialis utóhangú kettőshangzók fejlődése az ómagyarban 68
4. A labialis simulóhangú kettőshangzók fejlődése az ómagyarban 68
Egyéb változások 74
1. A hiátus megszüntetése 74
2. A magánhangzó-illeszkedés (hasonulás és elhasonulás) 76
A magyar magánhangzórendszer az ómagyar kor végén 79
A mássalhangzók 81
1. A mássalhangzók rendszere az ómagyar korszak elején 81
c 81
zs 82
ty 83
ly 83
2. Az ómagyar mássalhangzórendszer forrásai 83
3. Az egyes mássalhangzók ómagyarkori fejlődése 85
v 87
j 87
A hangzóközi j, v, h kiesése 87
ty 87
ly 87
l 88
4. A mássalhangzótorlódások feloldása 89
5. A geminált mássalhangzók 92
6. A magyar mássalhangzórendszer az ómagyar korszak végén 93
7. Hangfejlődés a formánsokban 93
8. Az analógia 93
Az ómagyar hangfejlődés általános jellemzése 94
Az ómagyar kor nyelvének alakulása a nyelvi egység szempontjából 95
KÖZÉPMAGYAR KORSZAK
A középmagyar korszak magánhangzórendszerének története 97
1. A zártabbá válás 97
ö - ü 98
o - u 98
é-í 98
ő - ű 98
ó - ú 98
2. Nyíltabbá válás 98
3. Labializáció 99
4. Nyúlás 99
5. Nyelvjárási diftongálás 100
8. Illeszkedés 100
A mássalhangzó-rendszer változásai a középmagyar korszakban 101
1. Tendenciaszerű változások 101
h + mássalhangzó 101
dz, dzs 101
2. Szórványos mássalhangzóváltozások 102
Palatalizáció 102
Depalatalizáció 102
Affrikálódás 102
Dezaffrikálódás 103
Zöngésülés 103
Gemináció 103
Asszociációs változások 104
A középmagyar korszak hangváltozásainak áttekintése 105
A középmagyar korszak nyelvének alakulása a nyelvi egység szempontjából 105
ÚJMAGYAR KORSZAK
A mai magyar hangrendszer esztétikai értéke 109
Rövidítések 111