Előszó | 5 |
Az előzmények | 11 |
A magyar nyelv finnugorsága. A nyelvrokonság mibenléte | 11 |
A nyelvrokonság kritériumai. A szabályos hangmegfelelések | 13 |
A szókincs. A nyelvtani szerkesztés eszközei | 15 |
A segédtudományok | 16 |
Az alaktani egyezések. Összetételek | 17 |
A szókészlet | 18 |
Az őshaza | 23 |
A magyarság helyzete az őshazában | 25 |
A finnugorság ősműveltsége | 26 |
Az ősmagyar kor | 33 |
A magyarság kiválása az ugorságból | 33 |
Az Urál vidéki őshaza | 35 |
A magyar nyelv átalakulása a kulturális fejlődéssel kapcsolatban | 37 |
Módszertani kérdések | 38 |
A szókincs változásai | 39 |
A belső keletkezésű szavak | 41 |
A jövevényszavak. A török jövevényszavak első rétege | 42 |
Korai iráni jövevényszavak | 43 |
Korai ismeretlen eredetű szavaink | 43 |
A vándorlások korának török jövevényszavai | 44 |
Alán jövevényszavak | 48 |
Orosz jövevényszavak | 48 |
A jövevényszavak kulturális tanulságai | 49 |
A hangrendszer változásai. A mássalhangzó-rendszer | 49 |
A magánhangzó-rendszer | 51 |
A magánhangzók az ősmagyar kor végén | 53 |
A magánhangzó-harmónia. A hangsúly | 53 |
A nyelv szerkezetének alakulása | 54 |
A birtokos személyragozás | 55 |
Az igei személyragozás | 57 |
Az alanyi meg a tárgyas ragozás szétválása | 58 |
Igenevek igésülése | 61 |
A tárgyrag kialakulása | 61 |
A többesjel | 62 |
A határozórag- és névutó-rendszer | 63 |
Az igekötők | 65 |
Ősi elemek eltűnése | 66 |
A nyelvtani fejlődés összefoglalása | 66 |
A nyelvtani fejlődés főbb irányvonalai | 67 |
A mondatrészek szoros kapcsolására való törekvés | 68 |
A nyelv általános jellemzése az ősmagyar kor végén | 71 |
A honfoglalástól a mohácsi vészig | 73 |
A magyarság letelepülése. A középkori magyarság | 73 |
A magyarság érintkezése idegen népekkel | 76 |
Az írásbeliség terjedése | 80 |
A helyesírás története | 95 |
A szókincs bővülése. Régi szavak új fogalmakra | 101 |
A szóalkotás | 106 |
A kifejező szavak | 112 |
A jövevényszavak | 113 |
A szláv jövevényszavak | 115 |
A latin jövevényszavak | 120 |
A német jövevényszavak | 123 |
Az olasz jövevényszavak | 125 |
A francia jövevényszavak | 125 |
A bizánci jövevényszavak | 126 |
A kun-besenyő jövevényszavak | 126 |
Nemzetközi vándorszavak | 126 |
A szópusztulás | 127 |
A hangváltozások | 127 |
A labializáció | 131 |
A nyúlás. A rövidülés. Hangzókiesés | 132 |
A kettőshangzók | 134 |
A magánhangzó-harmónia | 135 |
A mássalhangzó-rendszer | 137 |
A zs, a ty, a w | 137 |
A ch, gh, chj | 138 |
A cs. A jésülés | 139 |
A mássalhangzó-torlódások | 140 |
A hangváltozások összefoglalása | 141 |
Az alaktani változások. A szótövek | 144 |
Névutókból ragok. Önálló. Szókból névutók, ragok. A tárgyrag | 147 |
A birtokos személyragok | 149 |
A névelők kialakulása | 150 |
Az igeragozás. Személyragok. Alanyi és tárgyas ragozás | 152 |
Az ikes igeragozás | 155 |
A szenvedő igeragozás | 157 |
Az igekötők | 158 |
Az igeidők | 161 |
A birtokviszony | 167 |
Az igemódok használata | 168 |
Az igenevek | 170 |
Az összetett mondatok | 175 |
A változások értéke és iránya | 178 |
A nyelvjárások | 181 |
A nyelv rétegei. Az irodalmi nyelv | 185 |
A nyelvi egységesülés kezdeményei | 188 |
A szájhagyományban élő irodalom nyelve | 190 |
Nyelvünk a mohácsi vész idején | 191 |
A mohácsi vésztől a felvilágosodás koráig | 193 |
A művelődés helyzete Mátyás halála és a mohácsi vész között | 193 |
A magyarság sorsa és a magyar művelődés (1526-1772) | 194 |
Az irodalmi nyelv kezdetei. Nyelv és helyesírás a XVI. században | 205 |
Az írott nyelvi norma kérdése a XVII-XVIIII. században | 234 |
A nyelvjárások | 247 |
A magánhangzó-változások | 248 |
A mássalhangzó-változások | 249 |
Nyelvjárási hangváltozások | 249 |
A kifejező szavak | 251 |
A szóképzés | 254 |
Az összetétel | 259 |
A magázás | 260 |
Jelentésváltozások | 262 |
Latin jövevnyszavak | 265 |
Szláv jövevényszavak | 269 |
Német jövevényszavak | 270 |
Olasz jövevényszavak | 271 |
Francia jövevényszavak | 272 |
Oszmántörök jövevényszavak | 272 |
Nemzetközi vándorszavak | 273 |
Szavak elavulása. Nyereség-veszteség mérleg | 273 |
Igei személyragok | 274 |
Az ikes igeragozás | 275 |
Az igeidők | 276 |
Az igekötők | 281 |
Az igemódok | 283 |
A tárgyas igeragozás használata | 284 |
Az igenevek | 286 |
A névutók | 286 |
A kötőszók. A stílus | 287 |
Összefoglalás | 289 |
A felvilágosodás kora és a reformkor | 291 |
A felvilágosodás kora | 291 |
A nyelvújítás története. A magyar nyelv térhódítása | 292 |
A reformkor | 295 |
A nyelvújítás módszerei és eredményei | 297 |
A nyelvújítás a reformkorban | 311 |
A reformkor stílustörekvései | 313 |
A kifejező szavak | 317 |
Német hatás | 317 |
Latin jövevényszavak | 319 |
Nemzetközi vándorszavak | 321 |
Szláv jövevényszavak | 321 |
A tolvajnyelv | 322 |
A nyelvi egységesülés továbbfejlődése | 323 |
A köznyelv | 327 |
A helyesírás | 328 |
Az igeragozás | 330 |
A névragozás | 334 |
A mondatszerkesztés | 336 |
Összegezés | 341 |
A szabadságharctól napjainkig | 344 |
Magyarország és a magyarság helyzete (1849-1867) | 344 |
Budapest szerepe | 348 |
A nyelvújítás újabb hulláma | 350 |
Német jövevényszavak | 351 |
Németes szerkezetek, fordulatok | 352 |
Az ortológus ellenhatás | 354 |
Különféle változások | 358 |
A nyelvtudomány fejlődése | 360 |
Nemzetközi vándorszavak | 364 |
Francia, olasz, angol szavak | 365 |
Nyelvjárások | 365 |
Csoportnyelvek | 366 |
Betűszók, szórövidítések | 367 |
A jassznyelv | 368 |
A nyelvi egységesülés kérdése | 369 |
Egyes igealakok használata | 372 |
Névragozás | 377 |
Helyesírás | 378 |
A nyelvjárások | 379 |
A magyar nyelv az ország határain kívül | 381 |
Összegezés | 381 |
Zárószó | 383 |
Függelék | |
Irodalom | 389 |
Mutató | 403 |