1.062.614
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon
Budapest
| Kiadó: | Magyar Mezőgazdasági Múzeum |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 282 oldal |
| Sorozatcím: | Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok |
| Kötetszám: | 2 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A „Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok" második kötete agrárfejlődésünk nagy fontosságú folyamatának: a gépesítésnek történeti megismeréséhez visz közelebb bennünket. Azt nyomozza: hogyan vonult be a... TovábbElőszó
A „Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok" második kötete agrárfejlődésünk nagy fontosságú folyamatának: a gépesítésnek történeti megismeréséhez visz közelebb bennünket. Azt nyomozza: hogyan vonult be a gépi technika növénytermesztésünk alapvető munkafolyamatába: a vetés műveletsorába. S ilyenformán szervesen kapcsolódik a Mezőgazdasági Múzeum széles körű kutatómunkájába, mely jelenig ható agrárfejlődésünk legfontosabb problémáinak, mindenekelőtt a termelés és termeléstechnika kérdéseinek tudományos feldolgozását tűzte céljául. A mezőgazdaság gépesítésének sokfelé ágazó témakörén belül a vetéssel kapcsolatos történeti fejlődés - mint e kötetből kiviláglik - magában véve is számos indítékból, többféle szálból fonódik össze. Nem könnyű a mához vezető folyamat sokfelé szétszórt - írásos, nyomtatott, ábrázolt, tárgyi jellegű - forrásainak végére járni; a Szerző számottevő erőfeszítéseket tett ebben az irányban. S még nagyobb igényű feladat az alapvető összefüggéseket megragadni, a fejlődés nagy íveit és főbb csomópontjait átfogni és plasztikusan ábrázolni. A Szerző az ókori előzményekre visszapillantva, előbb a vetőgép európai kialakulásával ismerteti meg az olvasót, majd a kérdés hazai fejleményeit követi nyomon, fő hangsúllyal a gabonavetés gépesítésén s a XIX. századon. Ahogy feldolgozása az évtizedek során előbb-előbb halad, a változatos forrásanyagból sokszínű mozaikképekben tárulnak elénk a történeti alakulás egymás mellé sorakozó elemei. Ha a szétágazó problémacsoportot a maga végigfutó szálaival az adott terjedelem s a rendelkezésre álló idő korlátai között nem sikerülhetett is mindenestül felölelnie, komoly érdeme, hogy az agrárfejlődésünk szempontjából oly jelentős téma gazdag anyagát az érdeklődők szélesebb köre számára teszi megismerhetővé. Miben összegezhetők röviden a fejlődés alaptendenciái? Hogyan foglalhatjuk rendszerbe főbb összefüggéseit? VisszaTartalom
Előszó, írta dr. Wellman Imre 5I. A vetőgép működési elveinek és első típusainak kialakulása 11
1. Vetőkészülékek az ősi keleti kultúrák földművelésében 11
2. A vetőgép megjelenése az európai kontinens országaiban ... 15
3. A kapás sorművelés szerepe a gépi vetéstechnika kialakulásában ... 22
4. Kísérletek Tull módszerének és vetőgépének fejlesztésére 31
5. Cooke kanalas sor vetőgépe és a kortársak újításai ... 40
6. Elmélet és gyakorlat vitája a gépi sorművelés körül ... 49
7. Kísérletek szórvavetőgépekkel 53
II. A vetőgép megjelenése a feudális Magyarországon 57
1. Az első próbálkozások: Ercsi, Vác, Keszthely 58
2. Kísérletek Axster és Fellenberg vetőgépeivel 62
3. Gépi sorvetés kapás művelés nélkül 68
4. Külföldi vetőgépek a magyarországi nagyúradálmakban 76
5. Az egyoldalú haszon-szemlélet a technikai fejlődés akadályozója 83
6. A Magyar Gazdasági Egyesület és a hazai vetőgépgyártás 87
III. A gépi vetés terjedése a jobbágyfelszabadítás után 94
1. A Garrett-sorvetőgép Magyarországon 95
2. A vetőgép a sokoldalú szántóföldi termesztésben 102
3. Ellentétes nézetek a sorba- és szórvavetésről 109
4. Ütközőpontok a termelés rentabilitása és a vetőgépüzlet között 114
5. Speciális és univerzális vetőgép-típusok kialakulása ... 118
6. A hagyományos vagy belterjes gazdálkodás kérdése ... 123
7. A vetés gépesítettsége egykorú birtokleírások tükrében 128
8. Világgazdasági és társadalmi összefüggések a fejlődés útjában 134
9. Az 1871. évi mezőgazdasági gépösszeírás 140
10. Gépi vetés a középbirtokon és a paraszti gazdaságokban 146
IV. A vetőgép a kapitalizálódó mezőgazdaságban 150
1. A Kühne vetőgépgyár és konkurrensei 151
2. A termelési költség befolyása a vetés gépesítésére ... 161
3. Szerkezeti követelmények és a bírálat szempontjai ... 166
4. Nemzetközi versengés az egyetemes vetőelemek kialakítása körül 176
5. A vetőgép egyes részeinek fejlesztése 185
6. A vetőgép a századvégi gabonaválság időszakában ... 189
7. Költségcsökkentés vagy belterjesség? 200
8. A sorvetőgéppel végzett munka néhány kérdése 207
9. Az 1895. évi vetőgép összeírás 210
10. Vetőgép a századvégi nagy paraszti birtokon 216
V. A vetőgép a XX. század szántóföldi termelésében 222
1. A vetőgépgyártás világpiaci versenye a századfordulón 223
2. Vetőgépfejlesztés a termeléstechnika új szempontjai szerint 228
3. Korszerű kukorica- és répavetőgépek 236
4. A két háború utáni fejlődés főbb irányvonalai 245
Német nyelvű összefoglaló 260
Képek forrásjegyzéke 267
Rövidítések jegyzéke 269
Mértékek és pénznemek összehasonlítása 270
Név- és tárgymutató ... 271
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal