Vakvágat

Fülszöveg

Baráth Lajos regényének cselekménye 1956-ban játszódik, színhelye egy bánya, ahol köztörvényes bűnözők és politikai elítéltek civil munkásokkal együtt dolgoznak. Az 56-os események híre az utóbbiak révén gyorsan eljut a bányába, s a rabok szervezkedni kezdenek. Az író két központi figura bányabeli sorsát kíséri végig. Barátságuk, beszélgetéseik, sőt képzelgéseik ábrázolásával bontakoztatja ki a két szálon futó történetet. A két ember közül az egyik falusi párttitkár, a másik katolikus pap, mindketten politikai rabok. Minthogy hívő emberek - egyikük a párt tévedhetetlenségében, másikuk az Isten bölcsességében hisz - beszélgetéseik leggyakoribb tárgya önmaguk bűnösségének vizsgálata. A párttitkárt kétségek gyötrik az ítélet jogosságát illetően, mégis elfogadja helyzetét, beletörődve tölti büntetését. A pap sem lázad sorsa ellen, arról képzeleg, hogy Isten Pál apostol szenvedéseit mérte rá, hit jegyében kell tűrnie a földi igazságtalanságot. Felidézi az ókori keresztény legendát, elbeszéléseiből bontakozik ki a cselekmény másik szála: hogyan jutott Pál apostol a rómaiak fogságába, hogyan szenvedett hitéért. A párhuzam az 56-hoz vezető politika tévedései és az ókori Róma széthullását megelőző időszak között merész képzettársításnak tűnik, ám az írónak az egyes emberre vonatkoztatott kemény és igazságos ítélete a történetben hitelessé, meggyőzővé válik. Vissza