Barátaim, akik besúgóim is voltak

Előszó

Részlet:
"Négyszázötven évvel ezelőtt még tartott Kőszeg ostroma. Apám egy újabb agyműtét esélyeit latolgatja betegágyában. (Nem. Sosem latolgatta. De ez sem igaz így. Ezt is módosítani kell. Mai szóhasználattal: felül kell írni.) Andor Csaba jár föl hozzánk készülő regényéből felolvasni. Közeledik a magyar nemzeti teniszbajnokság. Anyám későbbre halasztja nyugdíjazását. Néhány felsliccelt zakót kapok ajándékba Amerikából. Jurisics Miklós kapitány 28 huszárral, 18 német lovas katonával és 700 menekült, fegyvertelen paraszttal védte a várat.
Több oldalú, ellenőrzött információnk szerint egy fiatalokból álló laza csoportosulás irodalmi jellegű lapot szeretne indítani. Az eddig rendelkezésünkre álló, több oldalú adatok szerint a lapalapítással ellenzéki politikai nézeteik kifejtésére és terjesztésére szeretnének fórumot teremteni. Eddig mintegy 60 személyt kerestek meg támogatás és az első néhány szám „megtámadhatatlanságához" szükséges írások megszerzése céljából. Kapcsolataik között számos - osztályunk, illetve társosztályaink által ellenőrzött - személy van („Várakozók", „Kopasz", „Kutyás", „Tudós" stb.).
Az információk a BM III/III-4-b alosztály "Andics Gábor" fedőnevű titkos megbízott és a több, az alosztályunk által alkalmazott 3/a és 3/e ellenőrzés útján jutottak birtokunkba.
A fentiek alapján az ellenséges tevékenység felderítése, megelőzése, félbeszakítása és dokumentálása céljából." Vissza

Fülszöveg

"Hogyan terjed a hír? Hány besúgóra, hány lehallgatókészülékre és lehallgatóra van szükség ahhoz, hogy néhány napon belül minden információ eljusson a Belügyminisztériumhoz? Próbálom megbecsülni, de nem megy. Tanulmányoznom kellene a szakirodalmat. Még szerencse, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében dolgozom, így aztán a szamizdat házhoz jön. (...)
Hosszú időbe telik, amíg rájövök a megoldásra, s utána évek telnek el, amíg a megfigyelésre alkalmas helyzet előáll. Azzal vigasztalom magam, hogy a napfogyatkozást sem lehet akkor tanulmányozni, amikor éppen eszünkbe jut; ki kell várni a kedvező pillanatot. Einstein kivárta, amíg a fénynek a gravitációs térben való elhajlását az éppen soron következő napfogyatkozás alkalmával kimutatták. Várni én is tudok, ha van mire."
Györe Balázs nem talál ki semmit, hanem rendre megtalálják a történetei. Most megtalálták ezek a történetek, amelyeket sem elfelejteni, sem kitalálni nem lehet.
Van-e barátság? - ezt kérdezte már az előző regénye is. Új könyve erre a kérdésre fájdalmasabb választ ad. Vissza