A kis formák mestere

Előszó

Ahhoz képest, hogy Mikszáth Kálmánt egy közkeletű vélekedés „a kis formák mesterének" tekinti, novelláira viszonylag csekély kritikai érdeklődés irányult a legutóbbi időkig. Ezen az összképen az sem változtat nagyot, hogy az írói áttörést jelentő két novelláskötet, A tót atyafiak és A jó palócok az életmű kánonjának elengedhetetlen részét képezte, és néhány darabjukról figyelemre méltó mennyiségű elemzés, értelmezés született, illetve a gyűjteményeket egészükben is gyakran tárgyalják (ami megint csak alkalmas arra, hogy a nagyobb presztízzsel rendelkező nagy formák, a ciklus, a regény felé közelítse az írásokat). A Mikszáth életmű kritikai kiadásában (rövidítése az általános szokásoknak megfelelően a jelen kötetben is MKÖM lesz) a novellákat tizenkilenc kötetre tervezték (27-45. köt.), amiből mindössze egyet töltenek meg a fent említett szövegek. Legalább egy kötetnyi novellát kiválogathatnánk a „Regények és nagyobb elbeszélések" sorozatából is, ahol néha eléggé önkényesen határozták meg a „nagy" vagy a „nagyobb" fogalmát. A Fili a maga 22 oldalával a regények közé került (MKÖM 15, 7-28), A Plútó viszont egy huszonhat oldalas novella (MKÖM 41, 7-33). Szóval azt mondhatjuk, a novelláknak mintegy 5 %-a akadt fenn a kritikai figyelem rostáján, a többi kihullott. Pedig nagyszerű írások vannak közöttük, amelyek érdemesek az olvasásra, értelmezésre és talán egy erősebb kanonikus pozícióra is. Ezért is hoztunk létre egy novellaelemző műhelyt, amely három éven át működött (vagy három éve működik), és az MTA Irodalomtudományi Intézetének Illyés Gyula Archívumában tartotta összejöveteleit. Lassan közelítettünk rá Mikszáth írásaira: az első két évben az ő magyar és külföldi kortársainak elbeszéléseit vizsgáltuk, hogy egy tág világirodalmi és magyar irodalomtörténeti kontextusban tudjuk értékelni a teljesítményeket. Magával Mikszáthtal csak 2010-ben foglalkoztunk. Kötetünkben a tanulmányok elrendezését a bennük tárgyalt novellák keletkezési időrendje határozza meg. A műhelynek nem ez az első publikációja, de az első könyv. Egy blokk jelent meg a Literatura 2008 évi 4. számában, és két folyóirat egy-egy tematikus számát töltötték meg az írások 2010-ben: a Filológiai Közlöny 1. számát és az Irodalomtörténeti Közlemények 3. számát. Reméljük, hogy mindezzel sikerül hozzájárulni a novellaelemzés magyarországi népszerűsítéséhez. Vissza