Fülszöveg
A kötet Baranya megye, valamint az itt található városok és községek népességtörténetét öleli fel, a Szerző által kialakított sajátos műfaj, a népességtörténeti lexikon útján.
Könyvében áttekinti Baranya megye népességfejlődését az Árpád kortól kezdve napjainkig, végigvezetve az olvasót a Szent István és Szent László okleveleiben szereplő falvak említésétől kezdve a sorsfordító török koron, majd a 18. századi „új honfoglaláson" keresztül a második világháború utáni ki-, és betelepítéseken át napjainkig. Az egész megyét érintő változások bemutatása után ugyancsak összefoglaló jelleggel külön-külön elemzi a városok és a falvak népességtörténetét...
1930-ban a megye össznépességéből még csak 25,4 százalék volt a városi népesség és 74,5 százalék a községeké. 2001-ben döntő fordulatot jelez a népességstatisztika: 63,4 százalékot tett ki a városok és csupán 36,6 százalékot a községek népessége...
A baranyai falvak megrokkanásának legfőbb okát „Trianonban", illetve a vesztes első,...
Tovább
Fülszöveg
A kötet Baranya megye, valamint az itt található városok és községek népességtörténetét öleli fel, a Szerző által kialakított sajátos műfaj, a népességtörténeti lexikon útján.
Könyvében áttekinti Baranya megye népességfejlődését az Árpád kortól kezdve napjainkig, végigvezetve az olvasót a Szent István és Szent László okleveleiben szereplő falvak említésétől kezdve a sorsfordító török koron, majd a 18. századi „új honfoglaláson" keresztül a második világháború utáni ki-, és betelepítéseken át napjainkig. Az egész megyét érintő változások bemutatása után ugyancsak összefoglaló jelleggel külön-külön elemzi a városok és a falvak népességtörténetét...
1930-ban a megye össznépességéből még csak 25,4 százalék volt a városi népesség és 74,5 százalék a községeké. 2001-ben döntő fordulatot jelez a népességstatisztika: 63,4 százalékot tett ki a városok és csupán 36,6 százalékot a községek népessége...
A baranyai falvak megrokkanásának legfőbb okát „Trianonban", illetve a vesztes első, majd második világháború szomorú következményeiben találja meg. Az okok között nem mellőzi a németek kitelepítésének, a mezőgazdaság erőszakos átszervezésének a következményeit, de az 1830-ig visszatekintő születési és halálozási adatok tükrében elemzi az egyke elterjedését is. A népességfogyást - a községek népességkategóriái szerint vizsgálva - megállapítja, hogy 84 község, a baranyai községek 28 százaléka volt 200 lakosnál kisebb. 1949 óta néhány kis népességű falu más faluval történő összecsatolása miatt ez a szám 78-ra csökkent ugyan, de hat község ma sem éri el a 200 lakost. ötven körül van azoknak a községeknek a száma, amelyeknek 2001-es népessége csak a felét teszi ki a 215 évvel ezelőtti, azaz az 1785. évi II. József-féle népszámláláskori népességnek...
Felhasználta mind a török kori, mind az állami összeírásokat: a felszabadító háborúk időszaka népességi mérlegének az elkészítéséhez az 1696. évi országos összeírást, majd az 1720. évi adóösszeírást. Feldolgozta az egyházi összeírások anyagát a Baranya megyei püspöki levéltár forrásai alapján, majd az úrbérrendezés számadatait, végül az 1785. évvel kezdődő magyarországi népszámlálásokat, de az 1830. évtől rendelkezésre álló anyakönyvek alapján a születések, halálozások és a természetes szaporodás adatait is.
...a Baranya megyei kutatók gazdag irodalmi forrásanyagát is hasznosította. A különböző nemzetiségek történetét tárgyaló irodalmi forrásanyag szintézisét látjuk a községi népességtörténetekben.
...megmentette a feledéstől egykori professzorunknak, egyetemünk volt rektorának, Krisztics Sándornak a Baranya megyei levéltárban tárolt hagyatékát.
A könyvet jó szívvel ajánlom a megye közönségének, és kívánom, hogy abból mind a megyei, mind a települési önkormányzatok vonják le a jövő számára szükséges következtetéseket. Azt az óhajt is kifejezem, hogy egyetemünk hallgatóinak ez a népességtörténeti kötet adjon ösztönzést további településtörténeti kutatásokra, új város és falumonográfiák készítésére.
Vissza