Barangolás a festészet világában

Előszó

A művészet kezdeteit nem ismerjük, de a hátrahagyott emlékek azt bizonyítják, hogy a képalkotásra való törekvés az ember ősi tulajdonsága. Nyugat-Európa barlangjaiban (Lascaux, Rouffignac, Niaux, Altamira, El Castillo, Montespan, Cognac) talált nagyméretű állatalakos falfestmények is a tényről győzik meg a kíváncsiskodó szempárokat. Ezen ábrázolások naturalizmusa meglepi a 20. századi közönséget, pedig a jégkor vadásznépeitől származik. A régészet mai eredményei a kormeghatározásoknak köszönhetően e művek születését az időszámításunk előtti 15-10. évezredre teszik. Könnyen kijelenthetünk a régmúltról olyan gondolatokat, hogy kezdetleges, primitív, fejletlen, és feltételezzük, hogy a hosszú idő alatt szerzett tapasztalat tökéletesebb műveket képes alkotni. A Pireneusok barlangjaiban talált festményeket, melyek felfedezése jelentős viharokat váltott ki, hamisítványoknak vélték. Ugyanarról a műalkotásról jó 100 évvel a felfedezés után ismét más véleménnyel nyilatkoztak. Tényként kell elfogadnunk múltunkat, s ebben azt, hogy a művészetek kialakulásáról írásos dokumentumok nincsenek, és a művészet az emberiség történelmében magas fokon kezdődik. Ma már tudjuk, hogy a sötét barlangok falára festett képek a felnőtté avatással, a fiatalok nevelésével vannak kapcsolatban. Természetesen legalább ilyen erős a mágikus rendeltetésük is, miszerint az állatok lerajzolásával a vadászó ember természetfeletti hatalma jutott kifejezésre. Bármely okból történt is, csodáról beszélhetünk, aminél a hogyan legalább olyan fontos kérdés. Vissza