Fülszöveg
"Én, mint székely, székely nacionalista nevelést kaptam. Így igaz, mert székely vagyok, s nem francia, angol, spanyol vagy orosz. Akkor büszke nemzettudatom lenne. De nálunk ez nacionalizmus, irredentizmus, sovinizmus... Ha jól belegondolok, a magyarsággal kapcsolatos, közhasználatban lévő szövegeket is mintha humorista írta volna. De komolyan kellett venni, nem lehetett rajta nagyokat röhögni. Akik mondták, azok mögött ott állt rendőrség, a titkosszolgálat, a párt. Csak az volt jó, hogy tudtuk, tőlünk nyugatra van egy ország, ahol szabad magyarnak lenni. Azt hittük, hogy tudjuk, pedig csak hittük. Jó középkorú ember voltam, mikor kiderült, hogy ott még jobban félnek attól, hogy magyarságukat hangoztassák, mint mi Székelyföldön. Nagyon csodálkoztam."
Barabási László 1943 április 15-én született Kolozsvárott. Erdélyben, a Hargita tövében él. Történész. Hosszú ideg a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója. Kényszerűségből egy ideig Budapesten volt újságíró. Ma kizárólag az...
Tovább
Fülszöveg
"Én, mint székely, székely nacionalista nevelést kaptam. Így igaz, mert székely vagyok, s nem francia, angol, spanyol vagy orosz. Akkor büszke nemzettudatom lenne. De nálunk ez nacionalizmus, irredentizmus, sovinizmus... Ha jól belegondolok, a magyarsággal kapcsolatos, közhasználatban lévő szövegeket is mintha humorista írta volna. De komolyan kellett venni, nem lehetett rajta nagyokat röhögni. Akik mondták, azok mögött ott állt rendőrség, a titkosszolgálat, a párt. Csak az volt jó, hogy tudtuk, tőlünk nyugatra van egy ország, ahol szabad magyarnak lenni. Azt hittük, hogy tudjuk, pedig csak hittük. Jó középkorú ember voltam, mikor kiderült, hogy ott még jobban félnek attól, hogy magyarságukat hangoztassák, mint mi Székelyföldön. Nagyon csodálkoztam."
Barabási László 1943 április 15-én született Kolozsvárott. Erdélyben, a Hargita tövében él. Történész. Hosszú ideg a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója. Kényszerűségből egy ideig Budapesten volt újságíró. Ma kizárólag az őstörténet kutatásával és írással foglalkozik. Eddigi történelmi témájú könyvei: "Jószerencsét", "Balánbánya története", "Csillagösvények", valamint a Magyarországon 2005-ben megjelent "Hol vagytok székelyek?", "Székely-magyar történelem Atillától máig", s a 2006-ban megjelent "Magyarul gondolkodni", valamint "A székely jogszokások".
A meséket is író Barabási László nem csak kiemelkedő, hatalmas ismeretanyaggal rendelkező tudós, hanem lebilincselő stílusú elbeszélő is.
"Nézzük meg a székely társadalom felépítését. A társadalom alapja a család volt. Ennek egyetlen vagyona a porta. Vagyis ház, gazdasági épületek, udvar, kertek. Ami a kerítésen belül létezett. Itt az isten után a gazda következett, vagy a gazdaasszony. Egyik porta nem volt alárendelve a másiknak. Mellérendelő viszony volt közöttük. Több porta alkotott egy tízest. Több tízes a falut. Egyik tízes nem volt alárendelve a másiknak. A falu vezetősége a portákról került ki. De nem ők voltak az urak. Ők csak szolgálták a közösséget. Sok falu alkotott egy széket. Ahogyan egyik falu nem volt alárendelve a másiknak, úgy egyik szék sem volt alárendelve a másiknak. Mégis egy egészséges Székelyföldről beszélünk. És jogosan. Megismételem, s kérem, hegyezzük meg: senki nem volt alárendelve senkinek. A választott vezető szolgálta megbízóit.
Mi a lényege ennek a tulajdonformának, s társadalmi gondolkodásmódnak, amelyet az emberiség több tízezer évvel ezelőtt kialakított, s az működött is több tízezer esztendőt? Szerencsénk van a székelyek szinte őrültségnek számító hagyománytiszteletével. Így ismerjük ezt a formát."
Vissza