Bányavárosi könyvkultúra a XVI-XVIII. században

Előszó

Elhatározott célunk, hogy sorozatunkban helyet adjunk a szomszédos országokban írt olyan tanulmányoknak is, amelyek fontos ismereteket közvetítenek a hazai szakembereknek arról a szakirodalomról és forrásanyagról, amelyet - valljuk meg őszintén - nem nagyon ismerünk. Tanulságos ez az ismerkedés. Mindkét fél számára tanulságos. A kötet szerkesztőjének számos elvi problémával kellett szembenéznie. Elsődlegesen: mennyire egészítsük ki a jegyzeteket? Ahogy mi nem hivatkozunk szlovákiai, romániai stb. tanulmányokra, láthatóan ők sem ismerik a mieinket, s többször a régebbi magyar szakirodalmat sem, vagy csak hiányosan. Úgy döntöttünk, semmilyen kiegészítést nem teszünk. Legyenek az ilyen típusú kiadványaink egy kicsit a szomszédos népek könyvtörténeti kutatásának tükrei is. Külön gondot jelent az, hogy a kötetben vizsgált bányavárosok számunkra nem Közép-Szlovákiában voltak a XVI. században. Viliam Cicaj könyvének eredeti címe ugyanis: Knizná kultúra na Strednom Slovensku v 16-18. storicí. (Könyves műveltség Közép-Szlovákiában a XVI-XVIII. században.) Bratislava, 1985. Ugyanígy természetesen a tanulmány szövegében is a Szlovákia elnevezést használta a szerző. Tiszteletben kívántuk tartani a szerző véleményét, így egy olyan kompromisszumot alakítottunk ki, hogy a „szlovákiai" helyett általában „itthoni", „hazai", „az e területről való" stb. kifejezéseket használtuk. Mindenképpen hasznunkra válik azonban az, ha egy más nemzetiségű szakember (ez esetben egy szlovák) beszél arról a témáról a saját szemszögéből, amit mi is vizsgálunk. Most viszonylag könnyű volt kompromisszumot kötni: nem szlovákok, nem magyarok, hanem alapjában a bányavárosi németek (a XVI. századi Királyi Magyarország területén élt németek) olvasmányműveltségéről van szó. Vissza