A settlement hazai megtestesítője: Egyetemi Szociálpolitikai Intézet - Újpest

Előszó

Részlet:
A SETTLEMENT HAZAI MEGTESTESÍTŐJE: EGYETEMI SZOCIÁLPOLITIKAI INTÉZET - ÚJPEST
BÁNÓ MARIANNA
150 évvel ezelőtt, az 1830-as évek elején alakult ki Újpest, a mai Budapest IV. kerülete. Születésének idején a hazai ipar fejlődése a Habsburg elnyomó politika következtében még nem indult meg. Hazánk feudális körülmények között kifejezetten mezőgazdasági termelést végzett, és még az I. világháború előtt is agrár ország volt. Lakosságának mintegy 60%-a mezőgazdaságból élt, csupán 24% dolgozott az ipar, kereskedelem és közlekedés területén.
Az 1831-ben megalakult Újpest alig félszáz esztendő alatt Magyarország egyik legnagyobb iparvárosává fejlődött. Ehhez hozzájárult a település kedvező földrajzi fekvése - a Duna mellett fekszik, közlekedési csomópontban és Pest közelben -, valamint a helység földesurának, gróf Károlyi Istvánnak alapító levele, melyben a letelepülők számára teljes ipari és kereskedelmi szabadságot, valamint vallási egyenjogúságot biztosított. Így az alapító levél a szabad vállalkozás akadályait - ellentétben a korabeli szokásokkal és törvényekkel - a településen megszüntette, hangsúlyozva, hogy senkit nem akadályozhat meg nemzetisége, vallása, egyszóval származása abban, hogy olyan önálló vállalkozáshoz fogjon, amihez kedve és tőkéje van. Az ipar terén minden megkötés nélkül engedélyezte bármilyen gyár alapítását és bármilyen ipar gyakorlását. Minden telepesnek előre alá kellett magát vetni azon szabálynak, hogy céhet nem alapíthat, sem pedig pedig az ipart megszorító kiváltságos leveleket nem szerezhet. A kereskedelem terén az okmány hasonló szabadságot biztosított. A Dunán szabad kikötőket engedélyezett. A község autonómiája is elősegítette a szabad ipari fejlődést, vezető testületébe - vallás és nemzetiségre való tekintet nélkül - beválaszthattak minden házbirtokost. Vissza