Fülszöveg
A Lehelkürt szolgálatában címmel sorozatunk harmadik számaként Banner János egyetemi professzor visszaemlékezéseit adjuk közre Jászberény és a Jász Múzeum 1913-1920 közötti életéről.
Az a néhány év, amelyet Jászberényben töltött az illusztris szerző, a Jászság történetének csak néhány óráját vagy percét jelenti, de mint egy cseppben a tenger, e rövid emlékező sorokban olyan hiteles képét adja a jászberényi társadalomnak, mint rajta kívül talán senki még. Nemcsak a város vezető, redemptusi rétegének társadalmi életét jellemzi, hanem képet rajzol a felszín alatt mutatkozó feszítő erők munkájáról is. Jól jellemzi a korabeli jászberényi sajtóorgánumok politikai beállítottságát és munkáját is.
Jelen írás fő mondanivalója a Jász Múzeum életére, történetére vonatkozik, de képet kapunk a múzeumok vidéki életéről, helyzetéről is (továbbképzés, tanfolyamok, egymásközti kapcsolatok stb.). A helyi elszigeteltséget oldották fel ezek a gyümölcsöző kapcsolatok. Néhány szakember egymásra találva,...
Tovább
Fülszöveg
A Lehelkürt szolgálatában címmel sorozatunk harmadik számaként Banner János egyetemi professzor visszaemlékezéseit adjuk közre Jászberény és a Jász Múzeum 1913-1920 közötti életéről.
Az a néhány év, amelyet Jászberényben töltött az illusztris szerző, a Jászság történetének csak néhány óráját vagy percét jelenti, de mint egy cseppben a tenger, e rövid emlékező sorokban olyan hiteles képét adja a jászberényi társadalomnak, mint rajta kívül talán senki még. Nemcsak a város vezető, redemptusi rétegének társadalmi életét jellemzi, hanem képet rajzol a felszín alatt mutatkozó feszítő erők munkájáról is. Jól jellemzi a korabeli jászberényi sajtóorgánumok politikai beállítottságát és munkáját is.
Jelen írás fő mondanivalója a Jász Múzeum életére, történetére vonatkozik, de képet kapunk a múzeumok vidéki életéről, helyzetéről is (továbbképzés, tanfolyamok, egymásközti kapcsolatok stb.). A helyi elszigeteltséget oldották fel ezek a gyümölcsöző kapcsolatok. Néhány szakember egymásra találva, egymás munkájától, eredményeitől erőre kapva, áramforrásként mintegy feltöltve tért haza a tanfolyamokról, hogy újra kezdje áldozatos munkáját a magyar művelődés, az emberi kultúra érdekében.
Banner János visszaemlékezése világot vet néhány fontos múzeumi tárgy eredetére is. Sok megkezdett munkája feladatként állhat ma is az utódok előtt. Milyen erőket kellett leküzdenie, amikor a múzeumba bevitte a nép életének egyszerű tárgyait, eszközeit. S a legújabbkori történeti muzeológiai is örömmel fedezheti fel azokat az adatokat, amelyek az I. világháború anyagának és a Magyar Tanácsköztársaság jászberényi sajtó és röplapanyagának gyűjtésére vonatkoznak.
S ha a fentiekhez hozzátesszük, hogy mindez olyan lebilincselő stílusban kerül az olvasó kezébe, egyetértenek velünk abban, hogy megjelentetése számunkra megtisztelő kötelesség.
Vissza