Építési termékek megfelelősége kézikönyv

Tartalom

ELŐSZÓ ÉS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ 9
AZ ÉPÍTÉSI TERMÉK IRÁNYELV ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI (Horváth Sándor) 13
(Cél, tartalom. intézményrendszer, szabályozási elemek, működési feltétetek) 13
1.1. Az Építési Termék Irányelv áttekintése 16
1.2. Műszaki specifikációk 19
1.2.1. Honosított harmonizált európai szabvány (EN vagy hEN) 19
1.2.2. Európai Műszaki Engedély (ETA) 21
1.2.3. Nemzeti Műszaki Specifikációk 23
1.3. A műszaki specifikációk kidolgozásában és a megfelelőségigazolási eljárásban
részi vevő szervezetek 24
1.3.1. A harmonizált európai szabvány kidolgozásában és alkalmazásában
részt vevő intézmények, 24
1.3.2. Az Európai Műszaki Engedély (ETA) kidolgozásában és kiadásában
közreműködő szervezetek 25
1.3.3. A nemzeti specifikációk, illetve az azoknak való megfelelőség
igazolásában részt vevő szervezetek 25
1.4. A megfelelőség igazolt eljárás fajtái, illetve módozatai 27
1.5. A piacfelügyelet az Európai Gazdasági Térségben 29
1.6 Az építési termék megfelelőségével összefüggő feladatok 29
1.7. Az építési termék megfelelőségigazolásával kapcsolatos főbb ellenőrzési
lehetőségek és kötelezettségek (3 táblázat) 32
AZ ÉPÍTÉSI TERMÉK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ INTÉZMÉNYEK
ÉS FŐBB FELADATAIK (Horváth Sándor) 33
2.1. Az Európai Bizottság, annak Építésügyi egysége és az Építési Állandó Bizottság 34
2.2. Kijelölt szervezetek (notified bodies), bejegyzett szervezetek (approved bodies) 19
2.2.1. Az Építési Termék Irányelv Kijelölt Szervezetei Csoportja 42
2.3. A szabványosítás európai intézménye (Szendy Csabáné) 45
2.3.1. Az Európai Szabványügyi Bizottság 45
2.3.2. Az Európai Szabványügyi Bizottság tevékenységét befolyásoló tényezők 45
2.3.3. Az Európai Szabványügyi Bizottság szervezeti felépítése 46
2.3.4. A CEN műszaki bizottságai és működésük 47
2.3.5. CEN-kiadványok 47
2.4. A Jóváhagyó Szervezetek Európai Intézménye (EOTA) 48
2.5. A piacfelügyelet az Európai Unióban (Takács Ferencné) 50
2.5.1. Általános piacfelügyelet 50
2.5.2. Biztonságossági követelmények 51
3. MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓK (Horváth Sándor) 53
3.1. A harmonizált szabványok 53
3.1.1. A jogszabályok összehangolása 53
3.1.2. A szabványok összehangolása, harmonizált szabványok 54
3.1.3. A harmonizált szabványok kidolgozásának főbb fázisai 54
3.1.4. A harmonizált szabványok közzététele 55
3.1.5. A harmonizált szabványok alkalmazása és a piaci szerepük 56
3.2. Az Európai Műszaki Engedély (ETA) 56
3.2.1. Az Európai Műszaki Engedély kidolgozásának feltétele 57
3.2.2. Az Európai Műszaki Engedély kidolgozásának eljárási lehetőségei 57
3.2.3. Az Európai Műszaki Engedély felépítése, tartalma 58
3.2.4. Útmutatók az Európai Műszaki Engedélyekhez (ETAG-ok) 59
3.2.5. Az átmeneti időszak fontosabb eseményei és időpontjai 61
3.2.6. Európai Műszaki Engedélyek az Útmutató nélkül (az értékelési eljárásra
vonatkozó közös megállapodás, a CUAP alapján) 64
3.2.7. Az Európai Műszaki Engedély kérvényezése és kiadása 66
3.2.8. Az Európai Műszaki Engedélyek állománya 68
3.3. A nemzeti műszaki specifikációk 68
4. AZ IRÁNYELV MŰKÖDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ IRATOK, DOKUMENTUMOK (Horváth Sándor) 71
4.1. Az értelmező dokumentumok 72
4.1.1. Mechanikai ellenállás és stabilitás 74
4.1.2. Tűzbiztonság 76
4.1.3. Higiénia, egészség- és környezetvédelem 77
4.1.4. Használati biztonság 78
4.1.5. Zaj elleni védelem 79
4.1.6. Energiatakarékosság és hővédelem 80
4.2. A Bizottság határozatai 82
4.3. Az irányadó iratok 83
4.3.1. Az A irányadó 85
4.3.2. A B irányadó irat 85
4.3.3. A C irányadó irat 86
4.3.4. A D irányadó irat 87
4.3.5. Az E irányadó irat 87
4.3.6. Az F irányadó irat 89
4.3.7. A G irányadó irat 90
4.3.8. A H irányadó irat 90
4.3.9. Az I irányadó irat 94
4.3.10. A J irányadó irat 96
4.3.11. A K Irányadó irat 97
43.12. Az L irányadó irat 97
4.4. A Kijelölt Szervezetek Csoportjának 100
4.5. EOTA-dokumentumok 102
AZ ÉPÍTÉSI TERMÉK MEGFELELŐSÉGÉNEK IGAZOLÁSA (Horváth Sándor) 105
5.1. Az építési termék megfelelőségigazolási eljárásának módozatai 105
5.1.1. A megfelelőségigazolási eljárás alapelvei 106
5.1 2. A megfelelőségigazolási ellátásban végzett fontosabb tevékenységek 106
5.1.3. A megfelelőségigazolási eljárások fajtái 108
5.1.4 A megfelelőségigazolási járás feladatainak megosztása alvállalkozókkal 114
5.I.5. A minták jelölése és a jegyzőkönyvezés 115
5.2. A CE-jelölés tartalma fis feltételei 116
5.2.1. A CE-jelölés néhány általános alapelve 116
5.2.2. A CE-jelölés tartalma és kísérő információi 117
6. AZ ÉPÍTÉSI TERMÉK IRÁNYELV BEVEZETÉSÉNEK ÉS MŰKÖDTETÉSÉNEK
HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE 119
6.1. Kormányzati feladatmegosztás (Kecskés Ferenc) 119
6.2. Az Építési Termék Irányelv a hazai jogrendben (Kecskés Ferenc) 121
6.2.1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi IXXVIII. törvény 121
6.2.2. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
251/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. 122
6.2.3. A 3/2003. (1.25.) BM-CKM-KvVM együttes rendelet 125
6.3. A Kijelölési Bizottság (Kálmán Albert) 128
6.3.1. A Kijelölési Bizottság összetétele 128
6.3.2. A kijelölési kérelemmel és eljárással kapcsolatos feladatok 129
6.3.3. A kijelölt szervezetek megfelelőségének ellenérzése 129
6.3.4. A kijelölés felfüggesztésével és megszűnésivel kapcsolatos feladatok 139
6.4. Kijelöli és bejegyzett (vizsgáló, ellenőrző, tanúsító) szervezetek (Horváth Sándor) 130
6.5. A magyar jóváhagyó szervezet, az ÉMI Kht 132
6.6. A piacfelügyelet hazai intézménye 133
6.6.1. A fogyasztóvédelem feladata és hatásköre (Takács Ferencné) 133
6.6.2. Az építésfelügyelet feladata és hatásköre (Frigy Antal) 148
7. A MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓK HAZAI ALKALMAZÁSA 155
7.1. A nemzeti szabványok (Szendy Csabáné) 155
7.1.1. Nemzeti szabványosítás, az 1995. évi XXVIII. tömény 155
7.1.2. A Magva: Szabványügyi Testület szervezeti felépítése és főbb feladatai 156
7.1.3. A nemzeti szabványosáé műszaki bizottság működése 158
7.1.4. A szabványosítás és a szabvány fogalma, a szabványkidolgozás legfontosabb alapelvei 159
7.1.5. A magyar nemzeti szabványok 159
7.1.6. Nemzeti eltérések az európai szabványotok; speciális nemzeti feltétel 161
7.2. Bevezetett (honosított) harmonizált szabványok (Szendy Csabáné) 162
7.2.1. Az irányelv ás a bevezeted harmonizált szabványok kapcsolata 162
7.2.2 Az átmeneti időszak jellemzői 162
7.3. Európai Műszaki Engedély (ETA) (Horváth Sándor) 164
7.4. Építőipari Műszaki Engedély IÉMB (Horváth Sándor) 164
8. AZ ÉPÍTÉSI TERMÉKEK EU-5 TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI 167
8.1. Általános építéstechnikai tűzvédelmi alapelvek (a „tűzbiztonság" alapvető követelményei) 167
8.2. Az építési termékek osztályozási rendje tűzveszélyesség szempontjából
Tűzvédelmi osztályba sorolás 171
8.2.1. Az építési termékek tűzveszélyességét minősítő, szabványosított európai vizsgálatok 172
8.2.2. Az építési termékek tűzvédelmi osztályai: osztályba sorolás 175
8.3 Az épületszerkezetek osztályozási rendje tűzzel szembeni teljesítményük szempontjából (tűzállósági osztályba sorolás) 179
8.3.1. Az épületszerkezetek tűzállóságát minősítő, szabványosított európai vizsgálatok 179
8.3.2. Vizsgálati tüzek; hőmérséklet-kitéti hatások 181
8.3.3. Járulékos vizsgálatok 183
8.3.4. Tűzállóság-vizsgálati kritériumok az európai vizsgálatokban 183
8.3.5. Az épületszerkezetek tűzállósági osztályozása 184
8.3.6. Az építési termékek tűzvédelmi megfelelőségtanúsítása 184
9. AZ EUROCODE-OK MINT SPECIÁLIS SZABVÁNYOK (Kovács Tamás) 187
9.1. Az Eurocode-program 187
9.2. Az Eurocode-program története és háttere 188
9.3. Az ENV Eurocode-ok 191
9.3.1. Az ENV Eurocode-ok rendszere 191
9.3.2. Az ENV Eurocode-ok honosítása 194
9.3.3. Nemzeti Alkalmazási Dokumentumok (NAD-ok) 194
9.3.4. Az ENV Eurocode-ok alkalmazása a tartószerkezet-tervezésben 195
9.3.5. Az ENV szabványok alkalmazásának tapasztalatai Magyarországon 196
9.4. Az EN Eurocode-ok 197
9.4.1. Az EN Eurocode-ok rendszere 198
9.4.2. Nemzeti előírások az Eurocode-okban 200
9.4.3. Az EN szabványok mint a tartószerkezet-tervezés szabványai 203
9.5. Az Eurocode-ok alkalmazása a hEN-ek és az ETA-k kidolgozása során 218
9.5.1. Az építési termékek vizsgálattal meghatározható tulajdonságaira vonatkozó hEN-ek és ETA-k tartalmi követelményei 219
9.5.2. A szerkezeti elemek számítási módszerekkel meghatározható tulajdonságaira vonatkozó hEN-ek és ETA-k tartalmi követelményei 220
9.6. Az EN Eurocode-ok közzététele és bevezetése a tagállamokban 221
9.6.1. Az Eurocode-csoportok 222
9.6.2. Az EN Eurocode-szabványok közzétételi folyamata és a tagállamokban való bevezetés menetrendje 223
9.6.3. Harmonizációs és felkészülési időszak 227
9.6.4. Az Eurocode-ok és a nemzeti szabványok párhuzamos használatának időszaka 228
9.7. Az Eurocode-ok oktatása, fejlesztése és karbantartása 229
9.8. Az Eurocode-ok bevezetésének helyzete 230
9.8.1. Az Eurocode-ok hazai bevezetését érintő jogi szempontok 230
9.8.2. Az ENV Eurocode-ok jelenlegi státusa Magyarországon 231
9.8.3. Az EN Eurocode-ok honosításának aktuális helyzete 233
10. A KIEMELT FELHASZNÁLÓK SZEREPE AZ ÉPÍTÉSI TERMÉK MEGFELELŐSÉGÉVEL KAPCSOLATBAN 235
10.1. A tervező szerepe az építési termék kiválasztásában (Borostyánkői Mátyás) 235
10.1.1. Az építészeti (épület és építmény) tervezés területei, résztvevői 235
10.1.2. Az építési termékek "betervezésének" felelőssége, tervfázisok 238
10.1.3. A hazai gyakorlat elemzése a múlt, a jelen és a jövő viszonylatában 239
10.1.4. A tervező hatása az építési termékek piacának alakulására 241
10.2. A kivitelező feladata az építésitermék-forgalmazásban (Karsa Álmos) 243
10.2.1. A kivitelező szervezet működési alapelvei, irányítási rendszere 243
10.2.2. A megfelelő építési termék beszerzése 246
10.2.3. Az építmény előállítása 250
10.2.4. A megfelelőség igazolása a kivitelezés során 253
11. AZ ÉPÍTÉSI TERMÉKEKHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB IRÁNYELVEK (Horváth Sándor) 255
12. GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK AZ ÉPÍTÉSI TERMÉK MEGFELELŐSÉGÉVEL KAPCSOLATBAN (Horváth Sándor) 257
FELHASZNÁLT IRODALOM 269
FÜGGELÉK 275
MELLÉKLETEK 285
A FONTOSABB HONLAPOK JEGYZÉKE 357

Témakörök