Előszó | 3 |
A bank általában, a bank fogalma | 11 |
A pénzügyi közvetítés szükségessége | 13 |
A modern bankok kialakulása | 15 |
A bank definíciója, funkciói | 18 |
Univerzális bankok, specializált bankok, bankassurance | 26 |
A bank és pénzintézeti tevékenység meghatározása Magyarországon | 33 |
A bankok helyzete a gazdaságban | 36 |
Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében | 41 |
A kockázat fajtái | 44 |
A hitelkockázat vagy a visszafizetés kockázata | 44 |
A befektetési kockázat | 45 |
Likviditási kockázat | 45 |
Kamatkockázat | 46 |
Országkockázat | 46 |
Valutakockázat | 47 |
Szabályozási kockázat | 47 |
Működési kockázat | 48 |
A csalás kockázata | 48 |
A mérlegen kívüli tételek kockázata | 49 |
A bankok választási lehetősége a kockázat és a jövedelem között | 49 |
Kockázatvállalás és banktőke | 49 |
A betétbiztosítás szerepe | 50 |
A központi bank szerepe | 51 |
Bankcsőd és a bankok megrohanása | 52 |
A banki kockázat összefoglaló áttekintése | 53 |
A bankok teljesítményének értékelése | 55 |
A bankok teljesítményében érdekelt szervek, személyek | 57 |
Pénzügyi kimutatások | 58 |
A bankmérleg | 58 |
Az eredménykimutatás | 61 |
A magyar bankok pénzügyi kimutatásainak rendszere | 64 |
A banki teljesítmény pénzügyi kimutatásokkal való elemzése | 74 |
A banki teljesítmény elemzése pénzügyi mutatók segítségével | 76 |
Jövedelmezőségi mutatók | 76 |
Eredménymutatók | 76 |
Egyéb jövedelmezőségi mutatók | 77 |
A jövedelmezőség összetevőinek elemzése. A Du Pont módszer | 79 |
Likviditási ráták | 83 |
Tőkeellátottsági mutatók | 84 |
Eszközminőségi mutatók | 87 |
Hatékonysági mutatók | 91 |
Piaci mutatók | 92 |
A mutatók alkalmazása, választás a mutatók között | 93 |
A banki teljesítmény értékelésének lehetőségei | 95 |
Aktív bankügyletek | 97 |
Hitelezés | 99 |
A hitel- és a kölcsönügylet fogalma és fajtái | 99 |
A hitelezés folyamata | 104 |
Faktorálás és forfetírozás | 127 |
A faktorálás kialakulása | 127 |
A faktorálás fogalma, típusai | 128 |
A faktorcégek | 131 |
A forfetírozás kialakulása | 131 |
A forfetírozás fogalma | 131 |
A faktorálás és forfetírozás eltérései | 132 |
A lízing | 133 |
A lízing meghatározása | 133 |
Jogi szabályozás | 134 |
Lízingfajták | 136 |
A lízing kockázatai | 145 |
Lízingkalkulációk | 148 |
Passzív bankügyletek | 151 |
Betéttípusok, a betétek csoportosítása | 153 |
Szerződéses betétek | 154 |
Bankszámlabetét (számlabetét) | 154 |
Felmondásos betét | 155 |
Lekötött betétek | 156 |
Takarékbetét | 157 |
Egyéb betétfajták | 158 |
Az értékpapír-formát öltő betétjellegű konstrukciók | 159 |
Rövid lejáratú értékpapírok | 160 |
Középlejáratú értékpapírok | 160 |
Hosszú lejáratú értékpapírok | 161 |
Bankközi források | 161 |
A jegybankktól származó források | 162 |
Folyószámlahitel | 163 |
Kényszer likviditási hitel | 164 |
Értékpapír fedezete mellett nyújtott hitelek | 164 |
Váltóviszontleszámítolás | 165 |
Devizafedezet mellett nyújtott hitelek | 165 |
Váltóviszontleszámítolás | 165 |
Devizafedezet mellett nyújtott hitelek | 165 |
Meghatározott gazdaságpolitikai célra igénybe vehető refinanszírozási hitelek | 166 |
A betétek kamatozása | 166 |
Kamattípusok | 166 |
A betéti kamatláb nagyságát befolyásoló tényezők | 167 |
Tőkegazdálkodás | 169 |
A tőke szerepe, funkciója a bankok gazdálkodásában | 172 |
A banktőke elemei | 174 |
A tőkeellátottság mérése | 175 |
Mekkora tőkére van szüksége egy banknak? | 176 |
Felügyeleti szempontok | 177 |
Tulajdonosi szempontok | 185 |
A tőkeemelés belső és külső forrásai | 189 |
Belső források | 189 |
Külső tőkebevonás | 190 |
A hazai bankrendszer tőkehelyzetéről | 191 |
Fizetési forgalom | 195 |
Fizetési formák | 197 |
Belföldön használható különböző fizetési formák | 197 |
A bank és az ügyfél kapcsolata, a bankszámla-szerződés | 198 |
Választás a fizetési formák között | 200 |
Készpénzfizetés | 200 |
Bankszámlára történő készpénzbefizetés | 201 |
Készpénzátutalási megbízás | 201 |
Kifizetési utalvány | 201 |
Készpénzfelvételi utalvány | 203 |
Pénzforgalmi betétkönyv | 203 |
Esetenkénti egyszerű átutalással történő készpénzfelvétel | 204 |
Készpénz nélküli fizetési formák | 204 |
Átutalás | 205 |
Beszedési megbízás (inkasszó) | 205 |
Akkreditív | 208 |
Készpénzkímélő fizetési formák | 211 |
A csekk | 211 |
A bankkártya-rendszer | 212 |
A váltó | 220 |
A váltó törvényes kellékei | 220 |
Váltóátruházás | 221 |
A váltó elfogadása | 224 |
Váltókezesség | 225 |
A váltó kifizetése | 226 |
Fedezetlen váltó | 227 |
A váltó elévülése | 230 |
A bankközi zsírórendszer | 230 |
A bankközi zsírórendszer előzményei és előkészítése | 230 |
A zsírórendszer működése | 232 |
Új zsírószolgáltatások | 239 |
Mérlegen kívüli tevékenység | 241 |
A mérlegen kívüli tevékenység fogalma, fajtái | 243 |
A mérlegen kívüli tevékenységek kockázatai | 245 |
Működési kockázat | 245 |
Hitelkockázatok | 245 |
Árazási kockázat | 246 |
Likviditási kockázat | 246 |
Hitelkockázatot hordozó mérlegen kívüli tételek | 248 |
Piaci elhelyezési, illetve likviditási kockázatot hordozó mérlegen kívüli tételek | 251 |
Kötvénykibocsátással kapcsolatos szolgáltatások | 252 |
Bevezetés az eszköz-forrás menedzsmentbe | 255 |
Az eszköz-forrás gazdálkodás fogalma és fejlődése | 257 |
A bank általános modellje | 257 |
Az eszköz-forrás menedzsment rövid története | 259 |
A likviditásmenedzsment alapjai | 262 |
A likviditás és a likviditási kockázat | 262 |
A likviditási pozíció jellemzése | 265 |
Bázispozíció és a likviditási igény | 267 |
A kamatlábkockázat mérése és kezelése | 270 |
A bank és a piaci kockázatok | 270 |
A banki pozíció jövedelemalapú megközelítése - a mérleg szerinti gap | 271 |
A bank értékének alakulása a kamatlábváltozás következtében | 276 |
Nyitva hagyott problémák | 279 |
Hitelek és fizetések a nemzetközi bankgyakorlatban | 281 |
Hitelek a nemzetközi gyakorlatban | 283 |
Bankközi hitelek | 286 |
Konzorciális kölcsönök | 289 |
Kezességek és garanciák alkalmazása a nemzetközi bankgyakorlatban | 290 |
A devizaszámlák rendszere | 294 |
Fizetési forgalom a nemzetközi gazdasági gyakorlatban | 296 |
Átutalás | 296 |
Inkasszó (beszedési megbízás) | 297 |
Akkreditív | 299 |
A betétbiztosítás szerepe | 303 |
Betétbiztosítási rendszerek | 306 |
Az implicit betétbiztosítási rendszerek | 306 |
Az intézményesített betétbiztosítási rendszerek | 306 |
Az intézményesített betétbiztosítási rendszer alkalmazhatósága | 307 |
Az intézményesített betétbiztosítási rendszerek eldöntendő kérdései | 308 |
Állami vagy magántulajdon | 308 |
A biztosítási fedezet összege | 309 |
A betétbiztosítás finanszírozása | 313 |
A biztosítási díj megállapításának módszere | 316 |
A biztosítási díj alapja | 316 |
Díjtételek | 318 |
Az alap feltöltődöttsége | 319 |
A bankcsődök kezelése | 319 |
A bankcsődök kezelésének eszközei | 319 |
A csődkezelési eszközök közötti választás | 321 |
Célok és jogszabályi keretek | 321 |
Eldöntendő kérdések | 322 |
A döntés tényezői | 322 |
A csendes kiürítés folyamata | 323 |
Felügyeleti ellenőrzés, bankfelügyelet | 325 |
A felügyeleti tevékenység célja, tartalma | 327 |
A szabályozás fő területei | 328 |
A hatékony bankfelügyelet alapelvei | 331 |
A felügyeleti tevékenység modelljei | 332 |
A hitelintézetek felügyeleti értékelése | 334 |
A felügyelet intézményi keretei | 341 |
A nemzetközi gyakorlat | 341 |
A magyar bankfelügyelet szervezete | 341 |
A felügyeleti ellenőrzés módszerei Magyarországon | 342 |
A hitelintézetek helyszínen kívüli ellenőrzése | 343 |
A hitelintézetek helyszíni ellenőrzése | 344 |
Konzultációk a hitelintézetek vezetésével | 345 |
Irodalomjegyzék | 347 |