A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
A modernizáció sajátos folyamatként érvényesül a bankok életében. Míg korábban, pl. a századfordulón végbement modernizációban az anyagi hányad 70-80%-ot tett ki, addig ma a szellemi részesedés...
Tovább
Előszó
A modernizáció sajátos folyamatként érvényesül a bankok életében. Míg korábban, pl. a századfordulón végbement modernizációban az anyagi hányad 70-80%-ot tett ki, addig ma a szellemi részesedés képvisel ilyen arányt. Megnőtt tehát a tudományosan megalapozott szakmai felkészültség iránti igény általában, a bankrendszerben pedig különösen. Következésképpen a pénzelméleti, a monetáris és a bankári ismeretek felértékelődtek, elsősorban azok, amelyeket a környezeti feltételek figyelembevételével ültetnek át a gyakorlatba. Ezért önmagában nem elégséges alaposan tanulmányozni a fejlett bankvilág történéseit, feltárni a felismerhető fejlődési tendenciákat, ennél talán még fontosabb azok adaptálása. Adaptálása, ami azt jelenti, hogy nem mindent és nem azonnal. A lehetőségektől, a kialakult fejlettségi szinttől idegen, erőszakolt adaptálási törekvések - és erre hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt vannak - még annál is jobban visszavethetik a bankélet fejlődését, mintha minden változásra irányuló törekvést elhárítanának. Különösen igaz ez az elkövetkezendő évtizedben, amikor az Európai Unió egységes monetáris politikájához és törvényes fizetési eszközéhez való igazodás és alkalmazkodás nehézségeivel is meg kell a zökkenőmentes átmenet érdekében birkózni. A bankárok gyakran büszkélkednek azzal, hogy nem az elmélet, hanem a gyakorlat emberei. Mégis cselekvéseikben, nézeteikben és döntéseikben - rendszerint nem tudatosan, inkább önkéntelenül - visszatükröződik a történelmileg kialakult pénzelméletek számos megállapítása. Ezek nemcsak a jegybank által képviselt monetáris szabályozással, magatartással kapcsolatosak, hanem az üzleti bankok stratégiájának és üzletpolitikájának a megfogalmazásakor, a prioritások megjelölésekor is jelen vannak. A pénzelméletek egyes megállapításai tehát szinte észrevétlenül váltak a gyakorlat részévé, sőt még a beavatottak számára is idő kell azok felismeréséhez. Máskor viszont a gyakorlati tapasztalatok igazolják „mesterkedések nélkül" az elméleti igazságokat, s nincs szükség kényszerű párhuzamok megvonására. Egyszóval a tudomány integrálódott a modern bankári tevékenységbe, mint ahogy az alkalmazott elmélet sem nélkülözheti annak gyakorlati bizonyítását.
Vissza
Tartalom
Előszó 13
ELSŐ RÉSZ - A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER SZEREPE
I. A banktevékenység tárgya: a pénz 21
1. A pénz fogalma és szerepe 21
1.1. Elméleti megközelítések 21
1.2. A pénz keletkezése és működése 26
2. A pénzteremtés és a pénztömeg 31
2.1. A pénzteremtés és a pénzkivonás 31
2.2. A pénztömeg 38
II. A bankrendszer és a bankszervezet szerepe 46
1. A bankrendszer helye a makrogazdasági folyamatokban 46
1.1. A bankrendszer kialakulása 46
1.2. A bankrendszer terjedelme 49
2. A jegybank szerepe és funkciói 50
2.1. A jegybanktörvény 50
2.1.1. A monetáris politika 51
2.1.2. A monetáris eszköztár 53
2.2. A jegybank mint az „állam bankja" 54
2.3. A jegybank mint a „bankok bankja" 57
2.4. A hitelviszonyok és a hitelnyújtás feltételeinek közvetett meghatározása 58
2.5. A pénzkibocsátás és a pénztömeg szabályozása 67
2.5.1. A pénzkibocsátás 72
2.5.2. A pénztömeg szabályozása 75
2.5.3. A hazai valuta külső értékének alakítása (árfolyamának szabályozása) 80
3. Az üzleti bankok szerepe és funkciói 84
3.1 A pénz- vagy hitelintézeti törvények és felügyeletek 84
3.2. Az üzleti bankok funkciói és tevékenysége 86
3.3. A pénzintézetek és a pénzalapok 90
3.3.1. A pénzintézeti szakosodás főbb irányai 91
3 3.2. A pénzintézetek közös alapítású intézményei 99
3.4. A hitelélet egyéb szereplői 101
4. A nemzetközi pénzügyi szervezetek és intézmények 101
4.1. Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS - Bank for International Settlements) 102
4.2. A Bretton Woodsban létrehozott nemzetközi monetáris rendszer pénzügyi szervezetei és intézményei 104
4.2.1. Nemzetközi Valutaalap (IMF - International Monetary Fund) 105
4.2.2. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD - International Bank for Reconstruction and Development) 107
4.2.2.1. Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC - International Finance Corporation) 109
4.2.2.2. Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA - International Development Association) 109
4.2.2.3. Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID - International Centre for Settlements of Investment Disputes) 110
4.2.2.4. Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA - Multilateral Investment
Guarantee Agency) 110
4.3. Amerika-közi Fejlesztési Bank (IDB - Inter-American Development Bank) 110
4.4. Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB - African Development Bank) 111
4.5. Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB - Asian Development Bank) 111
4.6. Arab Valutaalap (AMF - Arabian Monetary Fund) 111
4.7. Európai regionális pénzintézetek 112
4.7.1. Európai Beruházási Bank (EIB - European Investment Bank) 112
4.7.2. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD - European Bank for Reconstruction
and Development) 113
4.8. Az Európai Unió monetáris szervezeteinek és intézményeinek fejlődése, jelene és jövője 113
MÁSODIK RÉSZ - A PASSZÍV, AZ AKTÍV A SEMLEGES ÉS EGYÉB BANKMŰVELETEK
I. Az üzleti bankok mérlege és főbb összefüggései 119
II. Passzív bankműveletek 121
1. Számlanyitás, betétgyűjtés; pénzalapok és
alapítványok kezelése 122
2. Az értékpapírok kibocsátása 125
3. A jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele 127
4. A váltók viszontleszámíttatása. Az egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek 129
5. Bankközi hitelfelvétel 130
6. Nemzetközi közvetlen hitelfelvétel 130
7. Tőkeemelés 131
III. Aktív bankműveletek 133
1. Hitelnyújtás, hitelközvetítés 134
2. Bankgarancia nyújtása, kezesség vállalása 138
3. A pénzügyi lízing 140
4. A követelések megvásárlása, megelőlegezése 140
4.1. Váltóleszámítás 141
4.2. Faktorálás 142
4.3. Forfetírozás 142
5. Befektetések, értékpapírüzletek 143
6. Bankközi hitelkihelyezések 144
7. A közvetlen nemzetközi hitelkihelyezés 145
8. Tőkekivonás vagy tőkeleszállítás 145
IV. Semleges és egyéb bankműveletek 146
1. A bel-és külföldi pénzforgalom lebonyolítása 147
1.1. A bankszámlapénz-forgalom 149
1.2. A készpénzforgalom 154
1.3. A készpénzkímélő és készpénz-helyettesítő forgalom 156
1.3.1. A csekk 258
1.3.2. A bankkártyák, bankautomaták és bankterminálok 160
1.4. A pénzforgalom lebonyolításának egyéb szabályai és feltételei 168
1.4.1. A fizetési biztosítékok 169
1.4.2. Az országos zsírórendszerek 170
2. A bankjegy-kereskedelem 173
3. Bankári szolgáltatások nyújtása 174
3.1. Széfbérlet 174
3.2. Letétek őrzése és kezelése 175
3.3. Vagyonkezelés 175
3.4. Adásvételi ügyletek, közvetítői tevékenység 176
3.5. Bankügynöki tevékenység 176
3 6. Bankári tanácsadás és bankszakértői szolgáltatás 176
3.7. Egyéb szolgáltatások 177
3.8. Elektronikus bankszolgáltatások 178
3.8.1.Tele-vagy Telefon Banking 178
3.8.2. Magán (Priváté) Banking 180
3.8.3. Home Banking 183
3.8.4. Internet Banking 185
HARMADIK RÉSZ - AZ ÜZLETI BANKOK MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK ESZKÖZEI
I. Az üzleti bankok működési alapelveinek néhány elméleti összefüggése 192
II. A fizetőképesség (likviditás) 194
1. A fizetőképességről általában 194
2. A fizetőképesség fokozatai 199
3. Treasury 203
3.1. Likviditásgazdálkodás, forrásallokáció 208
3.2. A kamatkockázat kezelése 213
3.3. Cash Flow-elemzés 215
3.4. A pénzpiaci tevékenység 216
III. A hitel- és hitelkihelyezési képesség (bonitás) 221
1. Eszköz-forrás kezelés (portfóliómenedzselés) 223
1.1. A „maradékelven" alapuló, ún. „kivonásos" vagy eszközorientált módszer 226
1.2. A „konverziós" vagy forrásszemléletű módszer 229
1.3. A „tudományos" módszer 230
1.4. A portfóliótisztítás 233
2. Az ügyfélelemzés (bonitásvizsgálat, ügyfélmonitoring) 236
3. A „bizalmi tőke" 239
IV. A biztonság (szekuritás) 242
1. Az üzleti bankok kockázatáról - általában 244
2. Az üzleti bankok biztonsága és a védelmet célzó eszköztár 247
2.1. Az üzleti bankok kockázatának meghatározása és fajtái 248
2.1.1. A kockázat meghatározása 248
2.1.2. Az üzleti bankok kockázatának főbb fajtái 250
2.2. Az üzleti bankok kockázatának kezelése 256
2.2.1. Az ügyfélminősítés 257
2.2.2. Az ügyletminősítés 265
2.2.3. A befektetések minősítése 265
2.2.4. A bankok és pénzintézetek minősítése 267
2 2.5. Az ügyfél- és az ügyletlimitek 269
2.3. A biztosítékok (fedezetek) rendszere 270
2.4. A tőkével, valamint a tőke- és egyéb tartalékokkal való ésszerű gazdálkodás 279
2.5. Hitelezési kézikönyv: a szabványosított kölcsönnyújtás biztonságosságának eszköze 284
V. Jövedelmezőség (rentabilitás) 291
1. Az eredménykimutatás 293
2. A kamatjellegű bevételek és kiadások. A kamatrés 296
2.1. A kamatcentrum meghatározása 299
2.2. A passzív ráfordítási kamatláb 305
2.3. Az irányadó passzív kamatláb 306
2.4. Az aktív ráfordítási kamatláb 307
2.5. A mérlegelt (vegyes vagy kevert) kihelyezési kamatláb 308
3. A jutalék- és díjbevételek, valamint -kiadások 312
4 a befektetésekkel (tulajdonszerzéssel, értékpapírokkal) kapcsolatos bevételek és kiadások 319
5 Az egyéb bevételek és kiadások 323
6. Az eredmény
6.1. A költségszerkezet változásának néhány főbb vonása 324
6.2. Az eredmény mérése és minősítése 325
NEGYEDIK RÉSZ: A BANKÜZEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
I. Az üzleti bankok számvitele 334
1. A bankkönyvvitel 335
2. Bankstatisztika és adatfeldolgozás 337
3. Az operatív számvitel 338
4. Az éves beszámolórendszer 339
II. Az üzleti bankok informatikai rendszere 340
III. A számítástechnika eredményeinek alkalmazása az üzleti bankokban 342
1. Az elektronikus banki adatfeldolgozás rendszere 344
2. Az elektronikus banki adatfeldolgozási rendszer felépítése 345
3. Az üzleti bankok biztonsága és a számítógépes adatfeldolgozás 346
4. Példa az üzleti bankok fizetési forgalmának integrált adatfeldolgozására 347
IV. Az üzleti bankok információ-rendszere 349
1. A megfigyelés köre és módjai 352
2. Az információk fajtái 354
3. Az információk megőrzése és tárolása 357
V. Az üzleti bankok belső ellenőrzési rendszere 359
1. A belső ellenőrzés alapelvei 365
2. A belső ellenőrzés rendszere 367
2.1. A vezetői ellenőrzés 368
2.2. A munkafolyamatokba épített ellenőrzés 370
2.3. A függetlenített belső ellenőrzési szervezet 371
VI. Átmenet (visszacsatolás) a stratégiához és az üzletpolitikához: bankkontrolling és vezetői információrendszer 376
1. A bankkontrolling 377
1.1. Operatív vagy alsó szintű bankkontrolling 379
1.2. Stratégiai vagy felső szintű kontrolling 384
1.2.1. A jövedelmezőség alakulásának figyelemmel kísérése 385
1.2.2. Az összbanki jövedelmezőség összetevőinek megfigyelése 387
1.3. A bankkontrolling szervezete 389
2. A vezetői információrendszer 389
2.1. Az alsó szintű vezetői információrendszer 391
2.2. A felső szintű vezetői információrendszer 393
ÖTÖDIK RÉSZ: AZ ÜZLETI BANKOK STRATÉGIÁJA,
ÜZLETPOLITIKÁJA ÉS MARKETINGTEVÉKENYSÉGE
I. Bankstratégia 399
1. Az üzleti bankok alkalmazkodási stratégiája 400
1.1. A külső környezet 400
1.2. Az öröklött működés és szervezet 403
2. Az üzleti bankok működési stratégiája 407
2. 1. Stratégiai és üzletpolitikai tervezés, bankmarketing 408
2.1.1. A „stratégiai igényszint" meghatározása 408
2.1.2. Az üzletpolitika 412
2.1.3. Az üzleti bankok marketingtevékenysége 413
2.1.3.1. A bankmarketing funkcionális jellege 414
2.1.3.2. Az üzleti bankok külső társadalmi és gazdasági környezetének elemzése 416
2.1.3.3. Piaci esélyek 418
2.1.4. Humánstratégia 440
2.1.4.1. Az üzleti bankok menedzserei 445
2.1.4.2. Az üzleti bankok munkatársai 450
2.1.4.3. Továbbképzés, oktatás 452
2.1.5. A tulajdonosi struktúra alakítása 459
2.1.6. A bankformációk változatainak meghatározása 462
3. Stratégiai, üzletpolitikai és marketingmódszerek az üzleti bankokban 464
4. Az üzleti bankok gyakorlata 470
II. Szervezeti stratégia 472
1. Bankszervezet: központ és hálózat 473
1.1. Bankszervezet - tevékenységi körök szerint 474
1.1.1. A Stratégiai, üzletpolitikai és
marketingtevékenység 475
1.1.2. Az üzletviteli tevékenység 477
1.1.3. A banküzemi tevékenység
(Front Office, Back Office) 483
1.1.4. A funkcionális tevékenység (Functional Activity) 484
1.2. A bankhálózat 486
2. Bankérdekeltségek, affiliációk 497
ÖSSZEFOGLALÁS 500
IRODALOMJEGYZÉK 506
TÁRGYMUTATÓ 509
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.