1.060.331

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bankmenedzsment

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 288 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN: 978-963-394-613-8
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Fél évszázada a bankszektor talán a gazdaság egyik legszigorúbban szabályozott ágazata volt. A fejlett világ bankárainak valószínűleg ritkán voltak álmatlan éjszakáik, keveset fájt a fejül... Tovább

Előszó

Fél évszázada a bankszektor talán a gazdaság egyik legszigorúbban szabályozott ágazata volt. A fejlett világ bankárainak valószínűleg ritkán voltak álmatlan éjszakáik, keveset fájt a fejül megkötött üzleteik miatt. Kiszámítható gazdasági környezetben, valós verseny nélkül munkájuk egyszerű és kényelmes volt. Ezt a szinte idilli állapotot gyakran emlegetik úgy, mint a bankói 3-6-3-as" időszaka (végy kölcsön 3%-on, hitelezd ki 6%-on és légy délután 3 órakor a golf pályán).
Ez a kényelmes állapot az 1970-es évek közepéig tartott. Ettől kezdve a bankok újabb é újabb kihívásokkal szembesültek: egyre több a versenytárs, egyre kíméletlenebb a verseny, egyre változékonyabbak a kamatlábak és árfolyamok, egyre több a bizonytalanság a gazdasági környezetben, egyre gyorsabban kell megkötni az üzletet stb. Nem véletlen tehát, hogy néhány éve a bankszakmában a kockázat, kockázatvállalás, kockázatkezelés lettek a leggyakrabban használt fogalmak.
A hazai kétszintű bankrendszer legújabb kori története 1987-ben kezdődött el. Akkor jöttek létre a magyar kereskedelmi bankok, amikor a fejlett világ bankjai is újabb és újabb kihívásokká szembesültek. A hazai bankrendszer életéből kimaradt a „nyugodt gyermekkor": röviddel a megszületését követően megtörtént a gazdasági-társadalmi rendszerváltás, az üzleti banki tapasztalatok hiánya miatt a tanulópénzt a bankkonszolidáció formájában kellett megfizetni, néhány év alatt lezajlott a bankok privatizációja, megszülettek (és sokszor módosultak) a bankok működését szabályozó törvények, és végül jöttek az EU-direktívák. „Kamaszkorára" a magyar bankrend szemek ugyanazon kihívásoknak kell megfelelnie, mint azon országok bankjainak, ahol a két szintű bankrendszemek évszázados múltja van, ahol rengeteg szakmai tapasztalat halmozódhatott fel, és ahol volt idő a bankok megerősödésére.
A legújabb közös, nagy kihívás az egész nemzetközi bankszakma számára a felkészülés 2006. végén bevezetésre kerülő Második Bázeli Tőkeegyezmény alkalmazására.
A Bankmenedzsment jegyzet legfontosabb célja ezért a legfontosabb banki kockázatok áttekintése, valamint a kockázatkezelés elméleti hátterének és gyakorlati megoldásainak bemutatása.
A szerző Vissza

Tartalom

Előszó 9
1. AZ ÜZLETI BANKOK MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI, ALAPELVEI ÉS KAPCSOLATUK AZ ESZKÖZ-FORRÁS GAZDÁLKODÁSSAL 11
1.1. A modern üzleti bankok funkciói és tevékenységi köre 11
1.2. A banki funkciók és tevékenységek a pénzügyi kimutatások tükrében 12
1.2.1. A bank mérlege 12
1.2.2. A bank eredménykimutatása 17
1.3. A bankok működési feltételeinek változása 20
1.3.1. Rövid történeti áttekintés 20
1.3.2. A pénzügyi szektor strukturális változásai 21
1.3.3. A pénzügyi közvetítés strukturális változásainak főbb nemzetközi és hazai tendenciái 23
1.3.4. A bankszektor reagálása a kihívásokra 24
1.4. A banki kockázatok forrásai 25
1.5. A banki kockázatok főbb típusai 26
1.6. A bankok kockázatvállalásának szabályozása 28
1.7. A bankok működésének alapelvei 30
1.8. A bankok célrendszere és az eszköz-forrás gazdálkodás 31
1.9. A bank jövedelmezőségének mérőszámai 34
2. LIKVIDITÁSMENEDZSMENT 37
2.1. Likviditás, likvid bank, likviditási kockázat 37
2.2. A bankok likviditási szükségletét befolyásoló tényezők 37
2.3. Likviditás-menedzselési stratégiák 39
2.4. A likviditásmenedzsmentre és a likviditási politikára vonatkozó hazai felügyeleti előírások és ajánlások 41
2.5. A bankok napi pénzpozíciójának becslése és kezelése 42
2.5.1. Kötelező tartalékszabályozás 43
2.5.2. Az MNB kötelező tartalékszabályozási gyakorlata 43
2.6. A bank átfogó likviditási helyzetének felmérése 48
2.6.1. A likviditási pozíció becslése statikus mutatókkal 48
2.6.2. A likviditási pozíció dinamikus, cash-flow szemléletű becslése 51
2.6.3. A rövid távú likviditástervezés 57
2.6.4. A bankok hosszabb távú likviditási igényének tervezése 59
3. A BANKOK KAMATLÁBKOCKÁZATA 61
3.1. A kamatlábkockázat forrásai 61
3.1.1. A kamatlábkockázat hatásai 62
3.1.2. A kamatkockázat mérésének módszerei 63
3.2. A kamatlábkockázat becslése réselemzéssel (gap-elemzéssel) 63
3.2.1. A kamatkockázati kitettség mérése 64
3.2.2. A réselemzés (gap-elemzés) menete 65
3.2.3. A réselemzés (gap-elemzés) értékelése 70
3.2.4. A kamatkockázat kezelése 71
3.2.5. Döntés a vállalható kamatkockázatról 72
3.3. A kamatlábkockázat becslése duration-elemzéssel 73
3.3.1. A duration-elemzés menete 75
3.3.2. A duration-elemzés értékelése 77
3.3.3. A konvexitás 78
3.3.4. A kamatlábkockázat semlegesítése 79
3.4. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kiadott alapelvek a bankok kamatlábkockázatának mérésére és felügyeletére vonatkozóan 81
4. A KAMATLÁBAK LEJÁRATI SZERKEZETE 85
4.1. A kamatlábak lejárati szerkezete és a hozamgörbe 85
4.2. A hozamgörbe és a kamatlábak előrejelzése 87
4.2.1. Par (YTM) hozamgörbe 87
4.2.2. Zérókupon hozamgörbe 88
4.3. A hozamgörbe felhasználása 93
4.4. A hozamgörbe alakjának változására vonatkozó elméletek 95
4.4.1. A várakozási hipotézis elmélete 95
4.4.2. A likviditási preferencia elmélet 97
4.4.3. A szegmentált piacok elmélete 98
5. A KAMATKOCKÁZAT FEDEZÉSE HATÁRIDŐS (FORWARD ÉS FUTURES) ÜGYLETEKKEL
5.1. A kockázatmenedzsment fogalma és főbb összetevői 101
5.2. A kamatkockázat csökkentésének főbb módszerei és eszközei 102
5.2.1. A kamatkockázat csökkentésének tradicionális módszerei 102
5.2.2. A kamatkockázat csökkentése származékos (derivatív) eszközökkel 103
5.3. A határidős kamatláb megállapodás (Forward Rate Agreement, FRA) 104
5.4. A kamatkockázat fedezése rövid lejáratú kamatláb futures ügyletekkel 112
6. KAMATLÁBKOCKÁZAT FEDEZÉSE SWAP-ÜGYLETEKKEL 119
6.1. A kamatcsere-ügyletek és gyakorlati jelentőségük 119
6.2. A bankok szerepe a swap piacon 124
6.3. A kamatláb swap pozíciók értelmezése 128
6.4. A swap-ügyletek árjegyzése és árazása 131
6.5. A kamatcsere-ügyletek főbb típusai 135
6.6. Másodlagos swap piaci tranzakciók 138
7. A KAMATKOCKÁZAT FEDEZÉSE OPCIÓKKAL ÉS OPCIÓS TÍPUSÚ DERIVATÍV ESZKÖZÖKKEL 141
7.1. Az opciók főbb típusai 141
7.1.1. Kamatláb opciók 145
7.1.2. Az opciók értékelése 146
7.1.3. Az opció árára ható tényezők 149
7.1.4. A volatilitás becslése 150
7.1.5. Az opció kockázatai 154
7.1.6. Opciók alkalmazása a banki kamatkockázatok kezelésében 157
7.2. Opciós jellegű kamatderivativok 158
7.2.1. Cap (sapka, kamatplafon) megállapodás (interest rate of cap agreement) 159
7.2.2. Floor (padló) megállapodás 165
7.2.3. Collar (gallér) megállapodás 169
7.3. A cap és floor megállapodások árazása 172
8. A DEVIZAÁRFOLYAM KOCKÁZAT KEZELÉSE 181
8.1. A devizaárfolyam fogalma, az árfolyamok jegyzése 181
8.2. Devizapiacok, devizaügyletek 185
8.3. Határidős (forward) ügyletek 185
8.3.1. A határidős árfolyam 186
8.3.2. Outright forward-ügylet 187
8.3.3. Az FX-swap-ügylet 188
8.4. Deviza futures 189
8.5. Devizaopciók 198
8.5.1. Az opciók értéke 198
8.5.2. Biztosítás és fedezés opciókkal 200
8.6. Devizacsere, Devizaswap (Currency swap) 203
9. A BANKOK HITELEZÉSI KOCKÁZATA ÉS A HITELKOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE 209
9.1. A hitelkockázat fogalmi meghatározása 209
9.2. A tőkemegfelelés szabályozása, az Első Bázeli Tőkeegyezmény 211
9.3. Hitelkockázati modellek 214
9.3.1. A hitelek, mint opciók és a KMV modell 216
9.3.2. CreditMetrics 221
9.3.3. Credit Risk Plus (CR+) 225
9.4. A Második Bázeli Tőkeegyezmény 227
9.4.1. A hitelkockázat tőkekövetelmény számítása standard módszerrel 230
9.4.2. A hitelkockázat tőkekövetelmény számítása belső minősítésen alapuló módszerekkel 236
9.4.3. A Bázel II. Tőkeegyezmény második pillére: A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (Supervisory review process) 243
9.4.4. A Bázel II. Tőkeegyezmény harmadik pillére: A nyilvánosságra hozatali követelmények 244
10. A PIACI KOCKÁZATOK MÉRÉSE ÉS KEZELÉSE 245
10.1. A piaci kockázatok tőkekövetelményének szabályozása a Bázeli Tőkeegyezményekben 245
10.2. A kereskedési könyv Magyarországon 247
10.2.1. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások 247
10.2.2. A pozíciókockázat tőkekövetelménye 248
10.2.3. A partnerkockázat tőkekövetelménye 253
10.2.4. A devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye 254
10.2.5. A bank piaci kockázati kitettségének tőkekövetelménye 255
10.3. A piaci kockázat tőkekövetelményének számítása belső modellekkel 255
10.4. A kockáztatott érték modell (Value at Risk model, VAR) 256
10.4.1. A VAR számításának folyamata 258
10.4.2. VAR modellek 259
10.4.3. A VAR eredmények hasznosítása 263
11. A BANKOK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATÁNAK KEZELÉSE 265
11.1. A működési kockázat (operational risk) definíciója 266
11.2. A működési kockázati menedzsment kialakítása 266
11.3. A működési kockázat tőkekövetelmény számításának módszerei 268
11.3.1. Az alapmutató módszer 268
11.3.2. Standard módszer 269
11.3.3. Alternatív standard módszer 270
11.3.4. Fejlett mérési módszer (Advanced Measurement Approach, AMA) 270
FÜGGELÉK 273
IRODALOM 275
FOGALOMTÁR 279

Dr. Illés Ivánné

Dr. Illés Ivánné műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Illés Ivánné könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem