Bankjog

Tartalom

BEVEZETÉS
I. A könyv célja 13
II. A könyv tárgyköre és módszere 21
ELSŐ RÉSZ
A „bankjog" jogelméleti előkérdései
A) Az időszerűség kérdése
B) Előzmények
I. Hazai előzmények 34
II. Nemzetközi kitekintés 41
1. Szocialista kitekintés 43
2. Kitekintés a fejlett tőkés országokba 54
a) Kiemelt tőkés országok 55
aa) Anglia 56
ab) Ausztria 57
ac) Egyesült Államok 62
ad) Franciaország 64
ae) Hollandia 66
af) Japán 68
ag) Svájc 69
b) A kiemelt tőkés országok bankjogi szabályozásából levonható általános következtetések 71
c) Német Szövetségi Köztársaság 74
ca) Az NSZK bankrendszere 74
cb) Törvény a Német Szövetségi Bankról 76
cc) Pénzintézeti törvény 80
cd) Egyéb törvények 85
ce) Rövid összefoglalás és következtetések 87
C) A bankrendszert érintő hatályos hazai joganyag áttekintése
I. A tételes jogszabályok csoportosítása 91
1. Állam jogi jogágazat 93
2. Államigazgatási jogágazat 93
a) Törvényi szintű szabályozás 93
b) Törvényerejű rendeleti szintű szabályozás 95
c) Minisztertanácsi szintű szabályozás 95
3. A pénzügyi jog ágazata 96
a) Törvényi szintű szabályozás 97
b) Törvényerejű rendelet szintű szabályozás 97
c) Minisztertanácsi szintű szabályozás 98
d) Miniszteri (államtitkári) szintű szabályozás 100
e) Egyéb szabályozások 104
4. A büntetőjog ágazata 105
a) Törvényi szintű szabályozás 105
b) Miniszteri szintű szabályozás 107
5. A polgári jog ágazata 107
a) Törvényi szintű szabályozás 108
b) Törvényerejű rendelet szintű szabályozás 110
c) Minisztertanácsi szintű szabályozás 111
d) Miniszteri (államtitkári) szintű szabályozás 112
e) Egyéb szabályozás 114
6. Munkajogi jogágazat 114
a) Miniszteri (államtitkári) szintű szabályozások 114
b) Egyéb szabályozások 115
7. Vegyes ágazat 116
a) Törvényi szintű szabályozások 116
b) Törvényerejű rendelet szintű szabályozás 116
c) Minisztertanácsi szintű szabályozás 117
d) Miniszteri (államtitkári) szintű szabályozás 118
e) Egyéb szabályozások 118
II. A hazai szabályozás értékelése és összehasonlítása a külföldi szabályozásokkal 119
1. Kiemelt jogalkotások 119
a) Az Alkotmány 119
b) Állami pénzügyekről szóló törvény 121
c) A Polgári Törvénykönyv 125
d) Büntető Törvénykönyv 128
2. Általános értékelés és összehasonlítás 128
a) A szabályok célkitűzések szerinti értékelése 128
b) A szabályozás egyéb szempontból való értékelése 131
c) Rövid összegzés 134
D) A „bankjog" általános jogelméleti előkérdései
I. A jogrendszer tagozódásának hagyományos felfogás szerinti megközelítése 137
1. A jogrendszer tagozódásának hagyományos elmélete 138
2. Törekvések a hagyományos tagozódási elmélet továbbfejlesztésére 139
3. A tagozódás módosításának elvi lehetősége 144
4. Továbblépési lehetőség a hagyományos dogmatika keretein belül 146
II. A hagyományos dogmatikán kívüli vagy a melletti tagolási lehetőségek 151
1. „Kvázi"-jogágazat 152
2. Alapjogágazat-másodlagos jogágazat 153
3. Komplexitás-jogágazatiság 155
III. Összegezés 161
MÁSODIK RÉSZ
A bankrendszer és a bankok szabályozása
A) A bankrendszer
I. A „bankrendszer" és a „hitelrendszer" az állami pénzügyekről szóló törvényben 174
II. A bankrendszer 181
1. Bankrendszer - pénzintézeti rendszer 182
2. A bankrendszer szervezeti intézményei 188
3. A bankrendszer szervezeti intézményeinek jogi formái 196
4. A bankrendszer szervezeti intézményeinek tulajdoni formái 203
5. A bankrendszer struktúrája 207
a) Az egyszintűség - többszintűség vita előzményei 208
b) Bankstruktúránk jelenlegi helyzete 219
c) Kétszintűség-többszintűség 223
6. A bankrendszer központosítottsága és szakosítottsága 231
III. A bankrendszer működése 235
1. A bankrendszer politikához való viszonya 237
2. A bankrendszer állami mechanizmusban elfoglalt helye 241
3. A bankrendszer fő feladatai, illetőleg funkciói 245
4. A bankrendszer kapcsolatrendszere 249
a) A bankrendszer mint a „pénzalap" kapcsolatrendszere 250
b) A bankrendszert, mint intézményt érintő kapcsolatok 255
B) A bankokra vonatkozó szabályozás
I. A bankokra vonatkozó szabályozásról általában 262
1. Mire irányul a tételes banki szabályozás 262
2. A bankok „belső" kapcsolatrendszerének szabályozási kérdései 263
a) Kapcsolat a monetáris szabályozással összefüggően 264
b) A bankrendszeren belüli kapcsolattípusok 265
3. A működési elv és a szabályozás összefüggése 268
4. Az egységesség elve a szabályozásban 271
II. A bankok funkciói, feladatai 271
1. A Magyar Nemzeti Bank funkciói, feladatai 272
a) „A bankok bankja" funkció 273
b) A népgazdaság központi bankjának funkciója 278
c) Az „állam bankja" funkció 282
2. A bankrendszer többi tagozatának funkciója, feladata 283
a) A banki (pénzintézeti) feladatokról „általában" 284
b) Kereskedelmi bankok 287
c) Lakossági bankok 296
d) Szakosított pénzintézetek 299
e) Külföldi (vegyes tulajdonú) bankok 301
III. A bankokra vonatkozó hatályos vertikális szabályozás 302
1. Alapítás 303
2. Irányítás és felügyelet 311
a) A jegybanki irányítás és ellenőrzés 313
b) Állami Bankfelügyelet 316
c) Az ágazati, valamint a funkcionális irányítás és ellenőrzés 321
d) Egyéb irányítás és felügyelet 324
3. A bankok belső mechanizmusának szabályozása 327
IV. A bankok gazdálkodásának szabályozása 329
1. A nyereségérdekeltségi rendszerbe tartozó pénzintézetek 331
a) Jövedelemszabályozás 333
b) Kereset- (bér) szabályozás 334
2. A nem nyereségérdekeltségi rendszerbe tartozó pénzintézetek gazdálkodásának szabályozása 335
V. A bankok „külső" gazdasági kapcsolatainak szabályozása 339
1. A bankok kötelező kapcsolatai 341
2. A bankok egyenrangúságra épülő külső gazdasági kapcsolatainak szabályozása 343
a) A bankok és ügyfeleik kapcsolata általában 344
b) A bank és ügyfelei konkrét pénzintézeti feladatokhoz tapadó kapcsolatainak szabályozása 350
HARMADIK RÉSZ
A bankügyletek szabályozása
A) A bankügyletek tételes polgári jogi szabályozása
I. A hitel- és kölcsönszerződés 355
1. Hitelszerződés 356
2. Kölcsönszerződés 356
II. Számlaszerződések 358
1. Bankszámlaszerződés 359
2. Betétszerződés 360
3. Folyószámla-szerződés 361
III. Takarékbetét-szerződés 362
IV. A bankügyleteket érintő egyéb szabályok 363
B) A bankügyletek szabályozási problémái
I. Szabályozási hiányok 365
1. Szabályozási hiányosságok általában 366
a) Értékpapír-ügyletek 366
b) Pénzeszközök átengedése 372
c) Fizetési módozatok 373
d) Lízing 373
e) Factoring 374
f) Kölcsönös elszámolás 374
2. A bankügyleteket érintő szabályozási hiányosságok 375
a) Visszleszámítolás 375
b) Fedezetigazolás 376
c) Értékpapír-kibocsátás pénzügyi lebonyolítása 376
d) Banktitok-információ 377
II. A bankügylet-szabályozás korszerűségének kérdése 377
1. A gyakorlatban alkalmazott szerződésfajták 378
a) Hitel-és kölcsönszerződések 378
b) Bankszámla- és betétszerződések 384
2. A Ptk. értékelése a gyakorlatban alkalmazott szerződésfajták alapján 388
a) Hitel- és kölcsön típusú szerződések 388
b) Bankszámlabetét és takarékbetét típusú szerződések 391
c) Egyéb bankügyletek 396
NEGYEDIK RÉSZ
Összegezés, értékelés, továbblépési elképzelések
A) A bankrendszer továbbfejlesztése
I. A bankrendszer mint intézményrendszer továbbfejlesztése 400
1. A lakossági bankok helye a bankrendszerben 400
a) Az eltérések oka és lényege 401
b) A lakáshitelezési rendszer átalakításának lehetőségei 404
c) A versenyazonosság feltételei 415
d) A lakossági bankok különbözősége 416
2. Kereskedelmi bankok szerepköre és új feladatai 419
3. A jegybank helyzetének felülvizsgálata 422
4. Szakosított pénzintézet - fejlesztési intézet (bank-pénzintézet) 428
5. A tanácsi bankfeladatok ellátása 435
6. A bankrendszerhez kapcsolódó intézmények 439
II. A monetáris szabályozási rendszer korszerűsítése 442
1. A monetáris irányítás „területkiterjesztésére" irányuló elképzelések 443
2. Monetáris eszközbővítési elképzelések 445
3. A monetáris eszköztáron belüli változások 447
B) A „bankjog" létjogosultságának kérdése
I. Állásfoglalásom a hagyományos jogrendszer-tagozódási elmélet alapulvételével 453
1. Azonos neműek-e a banktevékenységgel kapcsolatos társadalmi viszonyok? 456
2. A szabályozási módszerek kérdése 465
3. Összefoglaló értékelés 467
II. A „bankjog" létjogosultságának további kérdései 470
1. Az új normastruktúrára épülő tagozódás 470
2. A „bankjog" mint diszciplína 474
3. A banki „jogalkotási komplexum" 475
C) A jogi szabályozás korszerűsítése
I. Az alkotmánymódosítás indokoltsága 479
II. A bankügyletek korszerűbb szabályozása 481
1. Ptk-n belüli megoldási lehetőségek 482
a) Struktúraváltás nélküli megoldás 483
b) Struktúraváltással történő megoldás 483
2. A részletes szabályozás külön polgári jogi útra terelése 484
3. A Ptk-n kívüli „megoldás" 484
4. Állásfoglalás a megoldási lehetőségek tekintetében 487
III. Javaslat „banktörvény" alkotására 490

Témakörök