Kánoni jog I.

Bevezetés a kánoni jogba/A kánoni jog forrásai/Személyi jog

Szerző

Budapest

'Bánk József: Kánoni jog I. ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	771 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kihajtható mellékletekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Szent István Társulat kiadásában 1958-ban napvilágot látott a katolikus Egyház alkotmányának rövid áttekintése (Egyházi jog. Az egyházi alkotmányjog alapjai, Bp. 1958). Ennek kapcsán több oldalról felmerült az óhaj a mű folytatására, illetve az egész és teljes egyházi jognak olyan kézikönyv formájában való megírására, amely mind a főiskolai hallgatók, mind pedig más érdeklődők igényeit egyaránt kielégítené. A Szent István Társulat ez óhajt figyelembe véve, íme, az érdeklődők kezébe adja a két kötetre tervezett "Kánoni jog" első kötetét.
Ez a kötet három nagy részt, ún. könyvet ölel fel. Az I. könyv: Bevezetés a kánoni jogba: az egyházi jog megértéséhez szükséges teológiai és jogi alapismereteket közli. A II. könyv a kánoni jog forrásairól, ill. a források történetéről tárgyal, a magyar irodalomban eddig még nélkülözött terjedelemben és részletezéssel. Ez a rész a gyakorlat embere számára első pillantásra kevésbé fontosnak tűnik, de a tudományos szemlélet - amelynek a jog fejlődését is éber szemmel kell követnie -, nem hanyagolhatja el a jogtörténetet sem, annál kevésbé, mivel külföldön az egyházi jogtörténet művelése örvendetes virágzásnak indult. Ez a rész nagyban arra is rávilágít, hogy az Egyház közel kétezeréves kútfőkből meríti ma is érvényes jogát.
A III. könyvben az egyházi személyi jogot tárgyaljuk. A személyek három rendjét vesszük szemügyre alulról felfelé haladva. Először szólunk a legszélesebb rétegről, a világiak vagy laikusok rendjéről, akik a keresztség szentsége révén lesznek az Egyház tagjai. Ezután tárgyaljuk a klerikusokat, vagyis az egyházi rend tagjait, akik egy külön szentség, az ordo szentsége révén emelkednek ki a világiak osztályából. Végül a szerzetesek jogi helyzetét vizsgáljuk, akiket az evangéliumi tanácsok önkéntes vállalása: a szerzetesi professzió bizonyos szempontból kiemel a világiak, ill. a klerikusok közül
A munka általában pozitivista módszerrel megírt mű, amelynek célja a "vigens Ecclesiae disciplina", vagyis az érvényes jog rendszerezése.
Az egyes fejezeteknél a fontosabb vonatkozó irodalmat is feltüntettük, hogy az érdeklődők további tájékozódást nyerjenek.
Végül őszinte, hálás köszönetet mondunk a Szent István Társulatnak, hogy e mű kiadását biztosította és ezzel az Egyház jobb megismerését és megbecsülését előmozdítja.
Budapest, 1960. Karácsopny napján
Dr. Bánk József Vissza

Tartalom

Bevezetés a Kánoni jogba
Az egyház
Az egyetemes Egyház	15
Az Egyház hatalma	24
A keleti egyház	30
Az egyházi jogi arca
A jog	40
A kánoni jog elnevezései	64
A kánoni jog sajátosságai	66
A kánoni jog felosztása	68
A kánoni jo fontossága	72
A kánoni jogtudomány fejlődése és módszere	74
A kánoni jog irodalma	88
A kánoni jog irodalma Magyarországon	98
A Kánoni jog forrásai
A Kánoni jog megismerési forrása (fons cognoscendi)
A jogforrások általában	107
Az isteni jog írott forrásai	109
I. korszak (I.-XI. szd.)
A Kánoni jogforrások a Corpus Juris Canonici előtt
Az ősegyház joggyűjteményei
Doctrina duodecim Apostolorum	116
Traditio apostolica S. Hippolyti	116
Canones Ecclesiastici Sanctorum Apostolorum	117
Didascalia Apostolorum és a tőle függő gyűjtemények	118
A keleti egyházak joggyűjteményei
Zsinati és időrendi gyűjtemények	121
Görög szisztematikus gyűjtemények
Vegyes vagy nomokánon gyűjtemények	127
Fontosabb forráskiadások és forrásgyűjtemények	130
A latin egyház gyűjteményei
Régi itáliai gyűjtemények	132
Afrikai gyűjtemények	137
Galliai gyűjtemények	138
A spanyol egyház joggyűjteményei	142
Szigetországi egyházi gyűjtemények	146
Polgárjogi gyűjtemények	148
Vezeklési könyvek	154
Liturgikus könyvek	156
Formuláré gyűjtemények	158
A IX. század spurius gyűjteményei
Capitula Angilramni	161
Collectio Benedicti Levitae	162
Álizidori gyűjtemények	163
Kánongyűjtemények PS-Isidorustól gratianus dekrétumáig
VII. Gergely előtti gyűjtemények	168
A VII. Gergely féle reform gyűjteményei	171
Galliai gyűjtemények	175
II. korszak (XII. század)
A Corpus Juris Canonici kialakulása
Decretum Gratiani	179
A Pápai ügylevelek gyűjteményei IX. Gergelyig
Quinque compilationes antiquae	184
IX. Gergely ügylevélgyűjteménye	187
A Pápai ügylevelek gyűjteményei IX. Gergely után
A pápák ügylevelei IX. Gergely és VIII. Bonifác között	190
VIII. Bonifác ügylevélgyűjteménye	192
V. Kelemen ügylevelei	194
Extravagantes	196
A kánoni törvénytár	199
III. korszak (XII-XIX. szd.)
A Kánoni jog forrásai a Corpus Juris Canonici és a Codex Juris Canonici között
Az újkori egyetemes zsinatok	201
A trienti és a vatikáni zsinat dektrétumai	203
A zsinati gyűjtemények	207
A magyar partikuláris jog forrásgyűjteményei	208
A pápai rendeletek gyűjteményei	209
A római pápák ügylevelei és regesztái	210
A római kúria rendeleteinek gyűjteményei	212
IV. korszak (XX. század)
A Codex Juris Canonici
A kodifikálás előzményei	219
A kódex, mint törvénykönyv	228
A Kánoni jog létezési forrásai (fons essendi)
Az Egyházi törvény
Az egyházi törvény belős és külső kellékei	238
A törvény kötelező ereje	253
Törvénymagyarázat és jogalkalmazás	264
Az egyházi törvények hatályon kívül helyezése és módosítása	284
A parancs	286
A felmentés	288
Az Egyházi törvény különböző formái
A római pápák rendeletei	298
A rescriptum	300
A kiváltság	308
A zsinati határozatok	313
A kondordátumok	315
A Kánoni jog nem irott forrásai
A Szenthagyomány	331
A szokásjog	332
Az alanyai jogok
Jogalanyok
A jogalany	337
Jogi személyek	344
A jogi cselekmények
A jogügyletek	365
Az ügyleti akarat tudatossága (tévedés, tudatlanság, figyelmetlenség)	367
Az ügyleti akarat szabadsága	369
A jogügyleti akaratnyilvánítás	373
A jogügylet meghatározói	375
Az időmúlás	377
A jogügyletek fajai	384
A hatálytalan jogügyletek	386
Tiltott és jogellenes cselekmények	392
A Kánoni személyi jog
A világi rend (laici)
Az Egyházi tagság
Az egyháztagság megszerzése	398
A keresztség	403
A keresztség passzív alanya: a keresztelendő	408
A keresztség kiszolgáltatásának módja	414
A keresztszülők	417
A keresztelés ideje és helye	420
A keresztelés anyakönyvezése és bizonyítása	422
Az Egyházi tagság tartalma
A világi és egyházi rend kapcsolata	424
Az egyházi tagok ritusbeli hovatarozása	428
Az egyháztagok egyházmegyei és plébániai hovatartozása	432
A világiak egyháztagsági jogai	434
A világiak egyháztagsági kötelességei	440
Az egyházi tagság megszűnése	442
A világi hívek egyházi egyesüleinek jogi helyzete	443
A világi harmadrendek	446
A testvérületek és jámbor egyesületek	447
A főtestvérületek és főegyesületek	450
A világi intézmények	451
Az Egyházi rend (clerici)
Az Egyházi rend forrása: Az Ordo szentsége
Az Egyházi rendbe való felvétel
Az egyházi rend szentsége	458
A klerikusi renbe és az egyházmegyébe való felvétel	460
A felszentelés kellékei a felszentelő részéről	467
A papszentelés általános kellékei a felszentelendő részéről	474
A szentelendő pozitív tulajdonságai	477
A szentelési akadályok	491
A felszentelés körülményei
A szentelés előtti tennivalók	501
A szentelés alatti és utáni tennivalók	504
Az egyházi személyek különleges jogai	506
Az egyházi szemléyek általános kötelességei
A papi lelkiség biztosítása	515
A papság tudományos továbbképzése	526
A papok külső viselkedése	528
A klerikusi státusból való kilépés	538
Egyházi hivatali jog (hierarchia jurisdictionis)
Az egyházi hivatal és javadalom fogalma	542
Az egyházi hivatali hatalom jellege	546
A kormányzói hatalom funkciói	549
A hatalom átadásának módozatai	554
A hatalom gyakorlásának elvei	561
A helyettesítő és delegált hatalom gyakorlásának módjai	565
Az egyházi hivatali hatalom érvényességi körzete	569
Az egyházi hivatalok hierarchikus rendje	571
Az egyházi hivatal létesítése, megváltoztatása és megszüntetése	576
Az egyházi hivatalok betöltése	581
A hivatalok rendes betöltése	584
A hivatalok korlátozott vagy kötött betöltése	588
A javadalmak rendkívüli betöltése	606
Az egyházi hivatal betöltésének jogi következményei	609
Az egyházi hivatalok megüresedése	614
A kegyúri jog	620
A különböző egyházi hivatalok	630
A szerzetesi rend
A szerzetesi intézmény történeti áttekintése	633
A szerzetesközösségek alapítása és kormányzása
A szerzet fogalma és osztályozása	636
A szeretesközösségek alapítása, letelepedése és megszüntetése	644
A szeretesközösségek vezetése	650
A szerzeteselöljárók kötelességei	657
A szerzetesgyóntatók és házi lelkészek	661
A szerzetek vagyonkezelése	666
A szeretesközösségbe való belépés
A jelöltség	671
Az újoncidő	673
Az újoncidő lefolyása	679
A fogadalomtétel	686
A szerzetesi tanulmányok	695
A szerzetesek jogi és kötelességei
A szerzetesek kötelességei	701
A szerzetesek kiváltságai	717
A szerzetesek magasabb egyházi hivatalokban	727
A szerzetes plébános	731
A szerzetes közösségből való kilépés
Más szerzetbe való átlépés	735
A szerzetből való kilépés	737
Az elbocsátás	743
A nyilvános fogadalom nélküli társaságok	751