Bánk Bán

Előszó

Részlet
Kecskemétről indulva Ifjabb Katona József 1791. november 11-én született Kecskeméten. Egyikében azoknak a nagy alföldi városoknak, amelyek színmagyar lakosságukkal, szorgalmas, tehetséges és tehetős parasztpolgárságukkal támogatták az iskolázást, művelődést, alkalmanként akár a színjátszást is, de amelyekben a külföldi utazó szeme hiába kereste volna a Nyugat-Európában megszokott városiasság jeleit: az emeletes házakat, a díszes középületeket, a rendezett városképet. Az idősebb Katona József takácsmester volt, gimnáziumi alsóbb osztályokat végzett, valamicskét értett latinul - de szőlője is volt a város határában. Az egyik anekdotává kerekedett emlékezés szerint állítólag felháborodottan sietett Pestre, hogy színésszé „züllött" fiát visszatérítse a helyes útra, ám megenyhült volna, látva, hogy tehetséggel mozog a világot jelentő deszkákon. Az viszont tény, hogy fia irodalmi hagyatékát értő gonddal kezelte: a drámaíró egykori paptanára közreműködésével kiadta várostörténetét (1834), egy évvel korábban pedig három drámáját gondosan leírva juttatta el a budai színtársulathoz. Az édesanya, Borbók Ilona, talán írni sem tudott, de szült kilenc és felnevelt hat gyermeket.
Szinte jelképes származásról, életmódról, indíttatásról az a mozzanat, hogy a gyermekkor kalandozásai a Kecskemét környéki pusztákon később várostörténet írására ihlették Katonát; hogy a Bánk bán első és második kidolgozását egyaránt Kecskeméten fejezte be („Leültem almafám tövébe hát..."), és 1816-ban ugyanott olvasta fel Udvarhelyi Miklós színésznek a drámáját, apja szövőszékén ülve. Vissza