Bánk bán

Előszó

Katona József Kecskeméten született 1792. november 1-én és meghalt ugyanott 1830. április 16-án. Atyja derék és értelmes iparos volt, ki fiát a gimnázium elvégzése után Pestre küldte jogot tanulni. Az ifjú Katona szorgalmasan elvégezte a jogot, fel is esküdött ügyvédnek, de hajlama a színészi pályára vonzotta. Pesti jogászkodása idején gyakran járt színházba, buzgón olvasta a korabeli drámákat és írói tehetsége is ébredezett. Felcsapott színésznek, sőt drámákat is kezdett írogatni. Társai ügyes színésznek tartották, de nem voltak különös sikerei. Drámái sem tűntek föl. Összesen tizenhét eredeti drámát írt és ötöt fordított. 1813-ban felhagyott a színészkedéssel és ügyvédi irodában dolgozott. De mellékesen nagy kedvvel foglalkozott szépirodalmi, esztétikai, történeti tanulmányokkal és nyelveket tanult. Ekkor mélyedt Shakespeare drámáinak olvasásába is. Drámaírói becsvágya se hagyta nyugton. 1814-ben néhány lelkes erdélyi mágnás 1000 forint pályadíjat tűzött ki magyar történeti drámára a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitása alkalmából. E pályázaton föllelkesedve, Katona hozzáfogott Bánk bán megírásához. El is készült vele és elküldte postán. A pályázat eredményét csak 1818-ban hirdették ki, de Katona drámáját meg sem említették. Egy jelentéktelen mű (Tokody: Pártosság tüze) nyerte meg a díjat. Valószínű, hogy Katona kézirata elveszett a postán, mert lehetetlen föltenni, hogy Katona műve elkerülte volna a bírálók figyelmét. Katona nem is tudta meg a pályázat sorsát. 1819-ben átjavítva beadta darabját a Pesten játszó magyar színtársulathoz, de a cenzor nem engedte meg annak előadását. Katona elkedvetlenedve hazatért szülővárosába. 1821-ben kinyomatta Bánk bán-ját, hivatalt vállalt és nem írt többé. Eleinte városi alügyész, majd főügyész lett és ebben az állásában is halt meg. Szülővárosa 1861-ben szobrot emelt neki, 1891-ben pedig Katona-kör néven irodalmi társaságot alapított.
Katona József Bánk bán-ja csak 1834-ben tűnt föl a színpadon, amikor Egressy Gábor fölismerve a dráma értékét, jutalomjátékául ezt választotta és föllépett a címszerepben. Ettől fogva Bánk bán valóságos diadalutat futott meg, de szerzője már a földben pihent, a babérkoszorút csak sírjára tehették. Vissza