Világnézeti válaszok (Tiltólistás kötet)

Előszó

Krisztus igazságot jött hirdetni a világnak s az igazság szerinte „megszabadít minket". Az igazsággal azonban kezdettől fogva mereven szembenállt a tévedés és a fogalomzavar, az embert nem egyik legszomorúbb öröksége a bűnbeesés óta. Növeli a tévedés széles lehetőségeit az, hogy sokaknak valósággal érdeke az igazság elhomályosítása s azok a sötét hatalmasságok is, amelyek a „hazugság atyjának" bérzsoldjában állanak, ma fürgébbek és zsákmányékesebbek, mint valaha voltak.
Fájdalmas és megdöbbentő látvány: egy világ hányódik-tépődik a tévedések hínárjában, a hamis jelszavak, divatos tévedések, a félrevezetés és hazugságok hálói közt! Egy társadalom, amely az élet legmélyebb s legszentebb kérdései körül oly siralmas tudatlanságot árul el s oly nagy számmal hull zsákmányául a valótlanságok és felületességek démoni erejének! Emberek, akik tulajdonkép mind az igazság számára volnának teremtve s akik számára Krisztus a legmagasztosabb és legboldogítóbb igazságok egész kincsesházát nyitotta meg, ma özönével zuhannak bele végzetes tévedések és önámítások szakadékaiba, engedik megmételyezni s megmérgezni a felfogásukat, ítéletüket, ízlésüket, gondolkozásuk egész módszerét s elfordulva az igazságtól szépen hangzó mesék és nevetséges hiedelmek után rohannak. Egyként hull a téveszmék örvényébe az egyszerű, tanulatlan nép s a magát műveltnek nevező tanult osztály, amelynek világnézeti eligazodása gyakran semmivel sem fegyelmezettebb, biztosabb és logikusabb, mint a vályogvető cigányé vagy a falusi javasasszonyé. Vissza