Bánat és öröm

Tartalom

Egy könyv, amin ugyanannyira fogsz nevetni, mint sírni, és amit minden nőnek el kell olvasnia

Jelenetek egy házasságból és egy depresszióból



Sunday Times Bestseller
Women's Prize for Fiction - jelölés

"Hihetetlenül sokrétű és végtelenül humoros... Miközben olvastam, elkezdtem listát írni, ki mindenkinek akarom elküldeni, de aztán rájöttem, minden ismerősömnek." - Ann Patchett

Martha Frielt mindenki okosnak és szépnek tartja. Azt mondják neki: zseniális író vagy, és életed minden napján szeret téged egy férfi, Patrick, a férjed. Martha anyja szerint nincs mindenkinek ilyen szerencséje.

Akkor mégis mi a gond? Tizenhét éves korában bomba robbant az agyában, és egyszerre minden megváltozott. Most lassacskán negyvenéves. Nincsenek barátai, gyakorlatilag munkája sincs, és gyakran szomorkodik. És miért dönt úgy Patrick, hogy kilép a házasságból?

Vajon sikerül Marthának helyrebillentenie az életét? Képes lesz rá, hogy mindent elölről kezdjen, és egy boldogabb véget írjon az eddigi történethez?

Az év könyve: Times, Sunday Times, Guardian, Observer, Independent, Mail on Sunday, Evening Standard, Spectator, Daily Express, Irish Times, Irish Examiner, Irish Daily Mail, Metro, Critic, Sydney Morning Herald, Los Angeles Times, Stylist, Red és Good Housekeeping

"Ezt a lenyűgöző regényt az első oldalától az utolsóig öröm olvasni... Megrendítően visszafogott, szellős stílusa mögött szenvedélyes intelligencia rejtőzik. Annyira tetszett, hogy még a közösségi oldalokon is lenyomoztam a szerzőt - ilyen se volt még! Olvassátok el! Felejthetetlen. India Knight - SUNDAY TIMES CULTURE

Lehetetlen megrendülés nélkül olvasni ezt a könyvet. És lehetetlen nem hangosan nevetni közben... Mason valami rendkívülit alkotott ebben a szívvel-lélekkel megírt regényben - úgy varázsol az elviselhetetlen szenvedésből gyengéd, vicces, felszabadító és bölcs történetet, hogy közben sem a téma komolyságát nem ássa alá, sem a fájdalmát nem csökkenti. Clare Clark - GUARDIAN

Magával ragadó elbeszélés... lehengerlő és szellemesen vicces szerelmi történet... A komikus, a tragikus és a kifejezetten ellenszenves határán egyensúlyozó, szívszaggató, mégis egykedvű narráció - maga Martha hangja - az, ami életre kelti ezt a regényt. Julie Myerson - OBSERVER

A Bánat és öröm, Meg Mason első Angliában megjelent regénye éppen olyan csodálatos, mint amilyennek mondják. Nyers, gyengéd, hihetetlenül mulatságos; kiváló érzékkel mutatja be a családi lét furcsaságait, ritka bravúrral egyensúlyozva a vicces (szórakoztató) és a nehéz (irodalmi) között. Épp erre a könyvre van szükséged, ha nevetni szeretnél, de közben a sírás fojtogat. Eva Wiseman - THE OBSERVER MAGAZINE

Fleabag-szerű regény, amelyről Gillian Anderson és Ann Patchett is csak áradozik... Biztosan beindítja a WhatsApp-chateket. Louisa McGillicuddy - SUNDAY TIMES STYLE

Meg Mason valami rendkívülit alkotott - A Bánat és öröm ellenállhatatlanul vicces, gyönyörűen megírt, érzelmekkel teli regény a szerelemről, a családról, és az élet nem várt fordulatairól, ami tűzben edzett bölcsességgel gazdagítja olvasóját. Siobhan Murphy - THE TIMES

Ritkán ilyen gyönyörű a mentális zavar bénító hatásának ábrázolása - éppoly szívfájdító, mint amilyen vicces. Minden könyvespolcon ott a helye. Sarra Manning - RED MAGAZINE

Mélyen megrendítő, egyúttal komoran kacagtató. Mason olyan történetet írt, amit az utolsó oldaláig ízlelget az ember, és ami nyomban hiányozni kezd, ha a végére ért. Olivia Ovenden - ESQUIRE

Egyszerűen briliáns, imádtam. Minden nőnek el kellene olvasnia. - Gillian Anderson

A Bánat és öröm zseniálisan sokoldalú, fergetegesen mulatságos könyv a depresszióról: épp úgy kerített a hatalmába, ahogyan azt egy jó regénytől vártam. Olvasás közben listát írtam arról, ki mindenkinek szeretném elküldeni, aztán rájöttem, hogy mindenkinek, akit csak ismerek. - Ann Patchett

Kemény, mégis emberi és ellenállhatatlanul vicces - az a fajta regény, amit legszívesebben mindenkinek a kezébe nyomnál, akit csak ismersz. Mason kiemelkedően tehetséges a párbeszédek és a karakterek megformálásában, és pontosan tudja, mennyi fájdalmat bír még el az olvasója. A könyv igazi mestermű családról, egymásnak okozott gyötrelmekről és kötelékekről: mihelyst befejeztem, újrakezdtem. - Jessie Burton

A mentális egészség és önazonosság tűpontos feltérképezése. Egyszerre vicces és szívfájdító - nagy pohár rosét ajánlok mellé egy napos délutánon. - COSMOPOLITAN

Felejthetetlen könyv, még idén nyáron el kell olvasnod. - TIMES BOOKS NEWSLETTER

Nem olvastam még ilyen regényt arról, hogyan érintheti egy mentális betegség egy nő és a szerettei életét. Egyszerűen zseniális, Martha hangja pedig lehengerlő: vicces, szellemes, pusztító. Kötelező olvasmány. Alice O'Keefe - THE BOOKSELLER, Editor's Choice

Nina Stibbe és a Fleabag találkozása Charlotte Heathcote - DAILY EXPRESS

Borzongatóan jó... lélektanilag nagyon összetett, mégis öröm olvasni. A Bánat és öröm tele van kiváló mondatokkal és jelenetekkel, amelyek hol nyomasztóak, hol viccesek - legtöbbször egyszerre mindkettő. - READER'S DIGEST

Szívszaggatóan szomorú, mégis visítva nevetsz rajta. D



Idézetek a kötetből

„A dolgok megtörténnek. A rossz dolgok is. Mi pedig csak azt tudjuk befolyásolni, hogy velünk történnek-e, vagy értünk.”

„Egyetlen házasságnak sincs értelme. Főképp nem a külvilág számára. Egy házasság önálló univerzum.”

„Patrick olyan, mint a kanapé az ember gyerekkori otthonában. A létezése egyszerűen adott. Bele sem gondolsz, hogy került oda, hiszen eszedbe sem jut, hogy valaha is ne lett volna ott.”

„Az egyikünk intenzív osztályos főorvos. A másikunknak a Waitrose szupermarket magazinjánál van egy humoros gasztrorovata, és volt idő, amikor magán elmeklinikák árait guglizta, amíg a férje dolgozott.”

„Aki kívülről szemléli a házasságomat, azt hiheti, soha nem próbáltam meg jó vagy jobb feleség lenni.”

„– Nem készakarva vagyok ilyen. – Szándékosan megfogtam a kezét. Öt hónapja akkor értem hozzá először. – Tényleg, Patrick, egyszerűen nem tehetek róla.
– A húgoddal azért csak sikerül kedvesnek lenned! – Lerázta a kezemet, és azt mondta, leszalad újságért. Öt óra múlva jött haza.
Még mindig negyvenéves vagyok. Tél vége felé járunk, 2018-ban, ez már nem a Negroni éve. Patrick a parti után két nappal elköltözött.”

„Apám szerepe a házasságukban a rendíthetetlen önmegtagadás.”

„A szüleink nagyjából kétévente szétmentek gyerekkorunkban. Előtte mindig megváltozott otthon a hangulat, általában egyik napról a másikra, és bár Ingrid meg én soha nem tudtuk, mi váltotta ki a dolgot, ösztönösen éreztük, hogy ilyenkor jobb, ha suttogunk, nem kérünk semmit, és nem lépünk a nyikorgó padlódeszkákra, amíg apa be nem dobálja a ruháit meg az írógépét egy ruháskosárba és át nem költözik az utca végén álló panzióba, a Hotel Olympiába.”

„A vég most van, a kezdetre pedig nem emlékszem, épp ez a lényeg.”

„Egy héttel az anyja temetése után küldték el Patricket a bentlakásos iskolába. Pontosan az efféle apa felejt el repülőjegyet foglalni karácsonykor a fiának.”

„Ez volt az utolsó karácsony, mielőtt egy kis bomba robbant volna fel az agyamban. A vég, ami ott rejtőzött a kezdetben. Patrick pedig minden évben eljött.”

„A normális emberek azt mondják, el sem tudják képzelni, hogyan érezhetnék magukat annyira rosszul, hogy tényleg meg akarjanak halni. Meg sem próbálom elmagyarázni nekik, hogy nem arról van szó, hogy az ember meg akar halni. Hanem arról, hogy nem is kellene életben lennie, hogy olyan fáradtságot érez, hogy szétporladnak a csontjai, olyan fáradtságot, ami tele van rettegéssel. Az élet természetellenessége az, amivel előbb-utóbb kezdeni kell valamit.”

„A legborzasztóbb, amit Patrick valaha mondott nekem, ez volt: „Néha azon tűnődöm, hogy talán még élvezed is, hogy ilyen vagy.”

„A legborzasztóbb, amit Ingrid valaha mondott nekem, ez volt: „Lényegében olyan lettél, mint anya.”

„Érdemes kideríteni, vajon miért a maga házát égeti fel folyton az ember.”

„Viszlát, mondtam, de olyan kevésnek tűnt, túl hétköznapi volt egyetlen szóba sűríteni a világvégét.”

„A felejtés megbocsátás.”

Témakörök