Alkotmányjog - alapjogok

Tartalom

ALAPJOGOK - ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. Az emberi jogok eredete 11
2. Az emberi jogok csoportosítása 17
2.1. Generációk szerinti csoportosítás 77
2.2. Alapjogi katalógus 21
3. Alkotmányba foglalt jogok és az alanyi jogi jogosultság kapcsolata 24
4. Az alapjogok alanyai, kötelezettjei 28
7. Alapjogok alanyai 28
2. Az alapjogok kötelezettje (címzettjei) 32
5. Az állam intézményvédelmi kötelezettsége 35
6. Az alapjogok korlátozása 41
6.1. Alapjog-korlátozási technikák 42
6.1.1. Jogspecifikus korlátozási módszerek 43
6.1.2. A korlátozási okok összevont meghatározása 45
6.1.3. Az alapjogok felfüggesztése 46
6.2. Az alapjog-korlátozás formai kritériumai 47
6.2.1. A törvényi szint 47
6.2.2. Előre meghatározott eljárás 52
6.3. Az alapjog-korlátozás tartalmai követelményei 54
6.3.1. Abszolút jogok és abszolút tilalmak 55
6.3.2. Alapjog-korlátozás általános kérdései 58
6.3.3. A különmércék 67
7. Emberi jogok a nemzetközi jogban 68
ALAPJOGOK - KÜLÖNÖS RÉSZ
I. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog 73
Bevezető 74
1. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog egysége 75
2. Az emberi méltósághoz való jog 76
2. 1. Az emberi méltóság fogalmának eszmei alapjai 76
2.2. Az emberi méltósághoz való jog normatív tartalma 77
2 2 1 Az emberi méltósághoz való jog mint az alapjogok
lényeges tartalma 79
2.2.2. Az emberi méltósághoz való jog mint általános
személyiségi jog
2.2.3. Az emberi méltósághoz való jog mint általános
egyenlőségi klauzula
2.2.4. Az emberi méltósághoz való jog
mint a megélhetéshez szükséges ellátás alapja 93
3. Az élethez való jog
3.1. Az élethez való jog alanyi oldala 95
3.1.1. Halálbüntetés 97
3.1.2. Az ún. veszélyeztetési esetkör 99
3.1.3. A megoldásra váró probléma: „az emberi élet,
mint kár" 101
3.2. Az élethez való jog intézményi oldala 102
3.2.1. Abortusz 103
3.2.2. Eutanázia 108
3.2.3. Az egészséges környezethez való jog 112
3.2.4. Az egészséghez való jog 113
II. Házasság és család 115
1. Intézménytörténet 115
2. A házasság fogalma 116
3. A házasság alkotmányjogi jelentősége 118
3.1. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége
a házasságkötés terén 118
3.2. A házasságkötés szabadsága 119
3.3 Az alapjogi jogosultság és az intézményvédelem kapcsolata 120
4. Egyéb életközösségek 120
4.1. Bejegyzett élettársi kapcsolat 121
4.2. Élettársi kapcsolat 121
5. A család fogalma és alkotmányos szerepe 122
III. A diszkrimináció tilalma 125
1. Fejlődésvázlat 125
2. Fogalmak 128
3. A diszkriminációtilalom jellemzői 129
4. Diszkriminációs szabályok és diszkriminációs tesztek külföldön
és itthon 132
5. Pozitív diszkrimináció 142
IV. A vallásszabadság, A lelkiismeret szabadsága 147
1. Történelmi szempontok 147
2. A gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadság fogalma 151
3. A lelkiismeret- és vallásszabadság tartalma 153
3.1. A meggyőződés szabad megválasztása vagy elfogadása 156
3.2. A vallásszabadság pozitív és negatív oldala 158
3.3. Kultuszszabadság 159
3.4. A meggyőződés kinyilvánítása egyéb módon 161
3.5. A vallás gyakorlásának joga 165
3.6. A vallási meggyőződés tanításának joga 168
4. Az állam és egyház viszonya 169
4.1 Az állam világnézeti semlegessége 169
4.2. Az állami jog és a belső egyházi jog viszonya 173
V. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága 177
1. A „véleménynyilvánítás" fogalma 177
2. A véleményszabadság tartalma 180
3. A sajtószabadság tartalma 182
4. A vélemény- és sajtószabadság védelmének alapjai 186
4.1. Magyarország 186
4.2. Emberi Jogok Európai Bírósága 188
5. A vélemény- és szólásszabadság egyes kérdései 190
5.1. A közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelme 190
5.2. A magánszféra védelme 195
5.3. A gyűlöletbeszéd korlátozása 198
5.3.1. Közösség elleni uszítás 200
5.3.2. Az önkényuralmi jelképek használatának tilalma 201
5.3.3. A nemzeti jelképek védelme 204
5.3.4. Az önkényuralmi rendszerek bűneinek nyilvános tagadása 204
5.3.5. A polgári jog 206
5.3.6. A médiaszabályozás 207
5.3.7. A strasbourgi bíróság gyakorlata 207
5.4. Erkölcs- és gyermekvédelem 209
6. A közszolgálati média 213
VI. Gyülekezési jog 217
1. A gyülekezési jog az alapjogi rendszerben 217
2. A gyülekezési jog részjogosultságai 220
3. A gyülekezési jog alanya 221
4. A gyülekezési jog gyakorlásának feltételei 222
5. A gyülekezési jog címzettjei 224
' r 225
6. A gyülekezés zavartalan gyakorlásának biztosítása ^
7. A gyülekezési jog tárgya: a gyülekezés "" 226
8. A részvétel 228
9. A gyülekezés célja 23q
10. A gyülekezés időtartama
11. A gyülekezés békés jellege ^
12. A gyülekezés formái
VII. Az egyesülési (és szervezkedési) jog 233
1. Az egyesülési jog az alapjogi rendszerben 233
2. Az egyesülési jog részjogosultságai 234
3. Az egyesülési jog alanya 235
4. Az egyesülési jog címzettjei 237
5. Az egyesülési jog korlátairól 238
6. Az egyesülési jog gyakorlásával létrehozott szervezetek 240
7. A kötelező tagság alapján működő köztestületek
kapcsolata az egyesülési joggal 242
VIII. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok
megismeréséhez fűződő jog 245
1. A személyes adatok védelméhez fűződő jog 246
7.7. A magánszféra fogalma 246
1.2. Az adatvédelem nemzetközi dokumentumai 248
2. A személyes adatok védelméhez fűződő jog tartalma
a magyar szabályozásban 249
2.7. Az adatkezelés jogalapja 257
2.2. Az adatvédelmi alapelvek 252
2.2.1. A célhoz kötött adatkezelés követelménye 252
2.2.2. Az adatminimalizálás elve 253
2.2.3. Az adatminőség elve 253
2.2.4. Az adatbiztonság követelménye 254
2.3. Az érintettek jogai 255
2.3.1. Tájékoztatás a személyes adatok kezeléséről 255
2.3.2. Az adatok helyesbítéséhez való jog 256
2.3.3. Az adatok törlése, megsemmisítése vagy zárolása 258
2.4. A Hatóság 259
2.5. A Hatóság vizsgálati típusú eljárásai 260
2.6. Az adatvédelmi hatósági eljárás 261
2.7. Jogorvoslati lehetőségek 261
2.7.1. Az adatkezelővel szembeni fellépés 261
2.7.2. A Hatóság eljárásának kezdeményezése 261
2.7.3. A bíróság előtt kezdeményezhető jogorvoslat 262
3. A közérdekű adatok megismeréséhez
és terjesztéséhez való jog 262
3.1. A közérdekű adatok megismerésének rendje 263
3.2. Közzétételi kötelezettségek 264
3.3. A közérdekű adat megismerése iránti igény 264
3.4. Jogorvoslatok 265
3.4.1. A Hatóság eljárása - a vizsgálat és a bíróság előtti
kikényszerítés 265
3.4.2. Bírósági jogérvényesítés 266
IX. Eljárási jogok 267
1. Az eljárási jogok helye az alkotmányjogban 267
1.1. Az eljárási jogok általános kérdései 267
1.2. A bírósági eljárás célja 269
1.3. Az eljárási jogok forrásai 270
1.4. Az eljárási jogok alapjogi jellege 271
1.5. Az eljárási jogok tartalma 271
2. Általánosan érvényesülő eljárási jogok 272
2.1. A bírósághoz fordulás joga 272
2.2. Tisztességes eljáráshoz való jog 273
2.2.1. A 'bíróság' fogalma 274
2.2.2. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés hatálya
alá tartozó ügyek 276
2.2.3. A bíróság függetlensége és pártatlansága 277
2.2.4. A bíróság 'bírálja el' az ügyet 279
2.2.5. Törvény előtti egyenlőség 281
2.3. Jogorvoslathoz való jog 281
3. Büntetőeljárásban érvényesülő eljárási jogok 282
3.1. Az ártatlanság vélelme 282
3.2. Védelemhez való jog 284
3.3. A nullum crimen sine lege elve 285
X. Tulajdonhoz való jog 287
1. Bevezető 287
2. Történet 288
3. A hazai szabályozás és gyakorlat vázlata 291
4. Az alkotmányi tulaj donvédelem sajátosságai 295
5. Milyen jogosultságokat véd a tulajdonhoz való jog 297
6. Korlátozása 304
7. A tulajdonhoz való jog sajátosságai más alapjogokhoz képest címszavakban 309
XI. Szociális jogok 311
1. Eszmetörténeti vázlat 311
2. A szociális ellátás modelljei 315
3. A szociális jogok tartalmi-szerkezeti sajátosságai 318
4. Szociális jogok a nemzetközi dokumentumokban 321
5. Az egyes jogok 324
5.1. Munkához való jog 324
5.2. Pihenéshez való jog 327
5.3. Szakszervezeti szervezkedés szabadsága és a sztrájkjog 328
5.4. Egészséghez való jog 329
5.5. Szociális biztonsághoz való jog 332
5.6. Művelődéshez való jog 335
XII. Környezethez való jog
1. Elvi alapozás és nemzetközi jog 339
1.1. Európa 349
1.2. Környezethez való jog és Magyarország 355
2. Az Alaptörvény és a környezethez való jog 361
3. Összegzés 366

Témakörök