Előszó
E sorok írója - a könyv szerzője - pontosan tudja, hogy minden rendes Beköszöntőt így illik kezdeni: emelkedettebb, latinos nyelvi formulával: "Lectori salutem", magyarán: Üdvözlet az Olvasónak.
Annál nehezebb a folytatás! Valamirevaló szerző tudniillik azt is pontosan (de legalább körülbelül...) tudja, hogy kiknek ír, hogy kik olvassák majd a könyvét. Ennek a tudásnak a birtokában hangszereli a mű elé szánt ajánló sorokat. Annyit e könyv szerzője is gyanít (remél!), hogy kétféle olvasója lesz: a szűkebb pátria, Kunszentmiklós lakói, - meg a többiek. Azt is sejti, hogy az előbbiek lesznek többségben. Éppen ezért küszködik az ajánló sorokkal. Hogyan mutassa be könyve tárgyát, Kunszentmiklós várost néhány sorban azoknak, akik itt élnek, esetleg itt is születtek, sőt tán az őseik révén sokadíziglen „törzsökösök", akiktől az ismereteit szerezte, és akikről - hite szerint hitelesen - szól a könyve? Nekik legfeljebb jó szívvel ajánlani lehet elolvasásra, hátha találnak olyasmit is a könyvben, amiről eddig nem hallottak. Ugyanakkor szabadkozva, a munka fogyatékosságait előre elismerve, ha saját kisebb világuk, családjuk, utcájuk, munkahelyük, egyházuk, egyletük, múltjuk pontatlanul, netán felületesen ismerszik meg a könyv lapjairól. De mit kaphatnak az ajánló sorokból a többiek? Ha kíváncsiak rá, megtudhatják, mi az a redemptio, mi a Kun Miatyánk meg a kuneső, merre lelnek báránypirosítót, hol kószál a túzokfalka. ki volt az a híres Baski Gyuri, honnan vette a nevét a Nyakvágó csárda. Megtudhatják, mit keresnek a kalandozó szentmiklósiak a messzi keleten, Székelykeresztúron, s a távoli nyugaton, Blumbergben, s hogy nálunk a Székaljáról nem az ülőalkalmatosság, hanem a kiszáradó vizek helyén kiütő vakszik jut az ember eszébe, a híd meg nem a Bakéren. ha-nem a Bakéron visz át. S talán megtudhatják azt is, mi mindenen ment keresztül eddigi története során ez a hányatott sorsú, maroknyi kunból lett maroknyi ma-gyar. Talán megtudhatják rólunk, hogy milyen makacsul, s hogy egyáltalán miért ilyen konok mód kapaszkodunk, gyökerezünk a kicsiny hazának ebbe a szűken termő, esőtlen. mindenféle művelésnek szívó-san ellenálló kicsiny földdarabjába, amit úgy hívnak: Kunszentmiklós.
Vissza