Kiúttalan utakon

A katasztrofista irodalom Közép- és Kelet-Európában

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Balogh Magdolna: Kiúttalan utakon ' összes példány

Kiadó:	Balassi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	103 oldal
Sorozatcím:	Res Publica Nostra
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-7873-51-1

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Munkámban a két háború közötti korszak egyik irodalmi irányzatát, a katasztrofizmust mutatom be, összehasonlító módszerrel vizsgálva az irányzatnak a közép- és kelet-európai irodalmakban kimutatható vonulatát, ezen belül elsősorban prózáját. A műelemzések törzsét a lengyel és az orosz irodalom adja, de kitekintek más, a térséghez tartozó irodalmakra (elsősorban a magyarra és a csehre) is.
A tárgyalt nemzeti irodalmakat a régió fogalma segítségével tipologizálhatjuk. A régió, mint Zsirmunszkij óta tudjuk, történetileg változó kategória. Olyan belsőleg továbbtagolható típus, amely koronként más és más nemzeti irodalmakat foglal magába.
A régió elnevezését illetően az irodalomtörténet-írásunkban az utóbbi évtizedekben - mindenekelőtt Bojtár Endre munkái nyomán - általánossá vált terminológiát alkalmazva Közép- és Kelet-Európáról beszélek. Tárgyalt korszakunkban az orosz irodalom képviseli a kelet-európai irodalmi fejlődés típusát, a lengyel (a cseh, a magyar) pedig a közép-európaiét. A lengyel és az orosz irodalom adott korszakbeli jelenségeinek összehasonlítása révén a térség történelmét érintő lényeges összefüggések tárulhatnak fel. Túl ezen, munkám céljának tekintem azt is, hogy az irodalom tükrében mutassa be, milyen cselekvési lehetőségeket kínált a történelem az itt élő egyénnek nemcsak régiónk, de egész Európa történelmének egyik legkritikusabb időszakában.
A dolgozatban tárgyalt korszakra, a harmincas évek irodalmi jelenségeire a szakirodalomban nincs egységes elnevezés. Az általam ismert irodalomtörténeti munkák többsége az avantgárd utáni korszakot vagy nemzedéki felosztásban tárgyalja (ezt a gyakorlatot követi a magyar irodalomtörténet), vagy „neo-" előtagú irányzati elnevezésekkel írja le.
így jár el az általam katasztrofistának nevezett irodalommal szemben Wieslaw Pawel Szymanski, amikor az irányzatra a neoszimbolizmus elnevezést alkalmazza. Az angolszász szakirodalomban a katasztrofizmushoz sorolható jelenségeket az apokaliptikus irodalom4 összefoglaló névvel emlegetik, amely azonban meglehetősen leszűkíti a tárgyalt jelenségek értelmezését, hiszen egyértelműen a bibliai előképre utal. Vissza

Tartalom

Bevezetés ........................................................................................5
I. A KATASZTROFISTA VÁLSÁGIRODALOM............................13
1. Krízis és katarzis: a kultúra és a személyiség kérdései az orosz
válságirodalomban . ................................................................15
2. Lengyel Kasszandra a két háború között: Marian Zdziechowski
(1861-1838) ............................................................................25
II. A KATASZTROFIZMUS MINT IRODALMI IRÁNYZAT..........36
1. A katasztrofizmus: egy szakszó körüljárása ..............................36
2. A katasztrofizmus poétikája......................................................38
3. A katasztrofizmus mint irodalmi irányzat..................................40
4. A katasztrofizmus műfaji hierarchiája ........................43
5. A groteszk a katasztrofizmusban ..............................................44
III. A KATASZTROFIZMUS HELYE A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTTI
KORSZAKBAN ...........................................................................47
1. Irodalom és politika összefonódása a szovjet korszak orosz
irodalmában ....................................................47
2. Irányzatok a szovjet korszak orosz irodalmában........................56
3. Irányzatok a két háború közötti lengyel irodalomban ................59
IV. A KATASZTROFISTA REGÉNY POÉTIKAI VÁLTOZATAI ... 65
1. Történetfilozófiai katasztrofizmus vagy antiutópia?
(Karel Capek) ..............................................65
2. A „zsákregény" (S. I. Witkiewicz) ..........................................70
3. A műalkotás mint menedék (Mihail Bulgakov)..........................79
4. Az otthontalanság metafizikája (Brúnó Schulz) ........................86
V. KITEKINTÉS ............................................................................92
JEGYZETEK....................................................................................97