1.063.202

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Városszépítészeti törekvések Debrecenben/Izsó Miklós Csokonai-szobrának szerepe/A jelen városfejlesztése és tervei

Az 1981. október 2-án rendezett emlékünnepség előadásai

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A köztudatban sok városmeghatározás él, részben ellentmondásos tartalommal. A különféle városmeghatározások abban egyeznek meg, hogy a kérdéses településnek kisebb-nagyobb körzetben összefogó,... Tovább

Előszó

A köztudatban sok városmeghatározás él, részben ellentmondásos tartalommal. A különféle városmeghatározások abban egyeznek meg, hogy a kérdéses településnek kisebb-nagyobb körzetben összefogó, központosító szerepet juttatnak. Lélekszámtól, a lakosság foglalkozásától, az emeletes házak arányától, a közművesítés meglététől és kiterjedtségétől vagy hiányától függetlenül város minden olyan település, amely gazdaságilag (piac, vásár, áru- és anyagelosztás stb.), társadalmilag (kereskedelmi, közlekedési, igazgatási réteg kialakulása), és művelődés tekintetében (az eleminél magasabb szintű iskolák, szakiskolák, főiskolák) központja egy bizonyos területnek, a területen található településeknek. Ebből a városmeghatározásból ezúttal vegyük kissé jobban szemügyre a művelődés területét. A magasabb szintű iskolák, szakiskolák, főiskolák mellett egy sereg más, nagyrészt egymással szoros kapcsolatban álló városszervező-fejlesztő erővel bíró művelődési intézmény is van és jellemző a városra. Mint például a nyomda (szoros kapcsolatban az iskolával), a színház (szoros kapcsolatban az iskolákkal), illetőleg az újság (szoros kapcsolatban a piaccal, vásárral, a kereskedői, közlekedési, igazgatási réteggel) és nem utolsó sorban a múzeum is. A múzeum mind a társadalmi, mind a művelődési funkciók és intézmények szoros összetartozásának kifejezője, jellegzetes városi intézmény, sajátos városfejlesztő és városszervező erővel bír.
A múzeumok szerte a világon a környezetükben jelentős szerepet betöltő településeken alakultak ki és fejlődtek szoros kapcsolatban magával a településsel: a várossal. A múzeumok gyűjtő-, feldolgozó tevékenységüket sohasem a székhely szűk határai közé szorítva fejtették ki, hanem kisebb-nagyobb környezetükre is kiterjesztve. Éppen ezáltal váltak központosító erővé, integráló funkciót végző intézményekké. Bár senki előtt sem lehet vitás, hogy minden múzeum tevékenységét, az elmondottak ellenére, elsősorban arra a helységre vonatkoztatva folytatja és fejti ki; ahol megalakult, ahol működik. Vissza

Tartalom

Bevezető: Dankó Imre 3
Városszépítészeti törekvések a XX. században: Balogh István 7
A Csokonai-kultusz Debrecenben: Bán Imre 25
Izsó és a nemzeti romantika: Keserű Katalin 37
Izsó Miklós és Debrecen. Válogatott bibliográfia: Síró Judit 57
A Nagytemplom körüli ásatások eredményei: Módy György 69
Bevezető az emlékünnepséghez: Kecskés László 79
Emlékbeszéd a Csokonai-szobor koszorúzásakor: Nagy János 83
A történeti városközpont rekonstrukciójának kérdései: Kertai László 87
Debrecen településcsoport általános rendezési terv koncepciója: Palotás Lajos 91
A kertkultúra alakulása Debrecenben 1960-1980 között: Sándor János 101
Elnöki zárszó az emlékünnepségen: Angyal László 105
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem