Fülszöveg
Balladás álmok fordulópontot jelez. A verseket Rostás-Farkas György három évtizedes költői pályafutásának terméséből válogatták, de ez a válogatás nem csupán az egyéni sorsban szerepet játszó változást jelzi, hanem a cigány nép sorsában fölsejlő változás ígérete hívta életre.
A cigányság számos országban szorult a társadalom perifériájára. A szerző lírája, prózája, gyakran dalai is „balladásak", fájdalmasak. „ ...tüskés ágak csapódnak/ arcomba/ vérzik a megsértett öntudat/ ne bántsatok emberek/ Isten-mintázta arcomat/nekem ezzel kell élnem " írja Rostás-Farkas György (Örökségem).
A szerző lírája általában fájdalmas jelen van benne a félelem a sérülésektől, a kitaszítottságtól, a megszomoríttatásoktól, a megaláztatásoktól, a nem emberi léleknek való élményektől.
Mintha ezt a szakaszt kívánná lezárni a költő, s épp a világ mai zűrzavarában fészkelne meg szívében a bizalom saját- és népe sorsának megszépülésében. „Számon kémek a tettek/biztat a szeretet/hogy higgyek abban/ az...
Tovább
Fülszöveg
Balladás álmok fordulópontot jelez. A verseket Rostás-Farkas György három évtizedes költői pályafutásának terméséből válogatták, de ez a válogatás nem csupán az egyéni sorsban szerepet játszó változást jelzi, hanem a cigány nép sorsában fölsejlő változás ígérete hívta életre.
A cigányság számos országban szorult a társadalom perifériájára. A szerző lírája, prózája, gyakran dalai is „balladásak", fájdalmasak. „ ...tüskés ágak csapódnak/ arcomba/ vérzik a megsértett öntudat/ ne bántsatok emberek/ Isten-mintázta arcomat/nekem ezzel kell élnem " írja Rostás-Farkas György (Örökségem).
A szerző lírája általában fájdalmas jelen van benne a félelem a sérülésektől, a kitaszítottságtól, a megszomoríttatásoktól, a megaláztatásoktól, a nem emberi léleknek való élményektől.
Mintha ezt a szakaszt kívánná lezárni a költő, s épp a világ mai zűrzavarában fészkelne meg szívében a bizalom saját- és népe sorsának megszépülésében. „Számon kémek a tettek/biztat a szeretet/hogy higgyek abban/ az énekben, amit őseim/reám hagytak." (Szeretet).
Természetesen jelen van a szerző verseiben a szerelem is, mint a levegő, mely nélkül élni lehetetlen. Szép, míves szerelmes versei beleégnek az olvasó szívébe, lelkébe. Tévedés az a széles körben elterjedt hiedelem, hogy a líra fölösleges, s hogy ma már nem olvasnak verseket.
A lélek nem nélkülözheti a lírát, ami táplálója és éltetője. Mint, ahogy a költő is megfulladna, ha szíve-lelke parancsára nem írná le fájdalmát, reményét, boldogságát. így vagyunk egymásra utaltak költők és olvasók.
Vissza