Közigazgatási jog

Tartalom

ELŐSZÓ 15
Első rész • AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TAGÁLLAMI
KÖZIGAZGATÁS
I. fejezet • AZ EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI TÉRSÉG ALAPVONÁSAI 19
1. Bevezető megjegyzések 19
2. Az európai közigazgatás értelmezése, alapelvei, feladatainak fő típusai 21
3. Az európai közigazgatás modelljének jellemzői 27
II. fejezet • KÖZIGAZGATÁS AZ INTEGRÁCIÓK KORÁBAN 31
1. A közigazgatás szerepével kapcsolatos nézetek 32
A közgazdaság-tudományi megközelítések 32
A globalizáció és a nemzetállamok 37
A jogtudományi irányzatok 39
2. A közigazgatás „európaizálódása" 44
A feladatmegosztás, a szervezet és a személyzet változásai 44
Az ezredforduló új tendenciái 46
3. Az európai ügyek kormányzati koordinációja 50
Horizontális és ágazati közigazgatási feladatok 50
A koordináció fogalma, szabályozása 50
A koordináció kormányzati szervei 52
A koordináció vitatott kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban 55
4. A fejlesztési tervezés és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv 59
Az uniós fejlesztési források 59
A Nemzeti Fejlesztési Terv és a tervezést megalapozó dokumentumok 60
A Nemzeti Fejlesztési Terv szerkezeti elemei 62
A Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésének és végrehajtásának intézményrendszere 68
Második rész • GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁS
III. fejezet • A VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁS.
A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 77
1. A gazdasági verseny védelme 77
2. Szervezeti-intézményi rendszer 78
Általános elvek 78
Az amerikai és az uniós hatásköri szabályozás 78
A magyar szabályozás 79
3. Gazdasági Versenyhivatal 80
A GVH jogállása, szervezete 80
A GVH ágazati vizsgálati jogköre 81
Bejelentés és panasz 82
4. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai 82
Uniós keretek 82
A versenyfelügyeleti eljárás - speciális államigazgatási eljárás 83
A GVH versenyfelügyeleti eljárásának megindítása 84
Az ügyfél fogalma 85
Az eljárás szakaszai 85
Eljárási határidők 89
Vizsgálati jogosítványok 89
Kizárás 90
Jogorvoslat a GVH versenyfelügyeleti eljárásában 90
5. A GVH által indítható per 91
6. A bíróság versenyfelügyeleti eljárása 92
IV. fejezet • A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA
ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM 93
1. A fogyasztóvédelem és a fogyasztóvédelmi jog 93
2. A fogyasztóvédelmi jog fejlődése a kilencvenes években 94
3. A fogyasztóvédelmi törvény 95
A fogyasztóvédelmi törvény szabályozási területei 95
A fogyasztó fogalma 95
Általános termékbiztonság 95
A címkézéssel, a csomagolással és az ár feltüntetésével kapcsolatos általános szabályok 96
Jogérvényesítés 96
4. A fogyasztóvédelmi szervezetrendszer 99
A fogyasztóvédelem rendszere 99
A fogyasztóvédelem államigazgatási szervei 99
A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi hatásköre 104
A fogyasztóvédelmi érdekképviseletek 106
5. A fogyasztóvédelmi acquis communautaire átvétele, a jogharmonizációs feladatok teljesítése 106
6. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának fejlődése és az EU fogyasztóvédelmi intézményei 107
A fogyasztóvédelmi politika fejlődése 107
Az EU fogyasztóvédelmi intézményei 109
Fogyasztóvédelmi érdek-képviseleti szervezetek az Európai Unióban 110
V. fejezet • A MAGYAR STATISZTIKAI RENDSZER ÉS AZ EU-JOGHARMONIZÁCIÓ 113
1. A magyar statisztikai rendszer nemzetközi dimenziói 113
2. A magyar szabályozás 114
A statisztikai törvény 114
A hivatalos statisztikai szolgálat 114
Országos statisztikai adatgyűjtési program 115
3. Feladatok az Eurostattal való harmonizációban 115
Regiszterek 115
Konjunktúramutatók 116
Külkereskedelmi statisztika 117
A nemzetközi migráció megfigyelése 117
Pénzügy statisztika, az államháztartás információs rendszere 118
Agrárstatisztikai információs rendszer 119
Ipari és építőipari statisztika 120
Osztályozások 121
A kisvállalkozások információs rendszere 121
A fogyasztói árindexek módszertanának korszerűsítése 121
Regionális adatok 122
Az informális gazdaság szerepének mérése 123
VI. fejezet • AZ IPARIGAZGATÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI.
A BÁNYÁSZAT JOGA 124
1. Alapfogalmak 124
2. Az iparigazgatás szervezeti rendszere 124
Az iparigazgatási szervezet változásai 124
Az ágazati miniszter 125
Az iparigazgatás központi és területi hatóságai 126
3. Az ipari ágazatok jogi szabályozásának sajátosságai 128
4. A bányászat joga 130
Az állami monopólium 130
A bányászati tevékenység végzésének szabályai 130
A bányakár rendezése 131
Hatósági jogkörök 131
5. A tulajdonjog korlátozásának főirányai az iparjogban 132
Alkotmányos elvek és korlátok 132
A korlátozó jogintézmények főbb csoportjai 134
A birtoklás és a használat jogának korlátozása 135
A rendelkezési jog korlátozása. A kisajátítás 136
VII. fejezet • ENERGIAJOG 137
1. Az Európai Unió energiapolitikája 137
Az energiapolitikát meghatározó tényezők 137
Célkitűzések 138
A közösségi szabályozás forrásai és főbb elemei 139
2. A magyar energiaszektor átalakulása és a jogi szabályozás 140
Az energiaszektor átalakulása a kilencvenes években 140
Az energiapolitikát és a jogi szabályozást befolyásoló nemzetközi szerződések 141
A magyar törvényi szabályozás 143
3. Villamosenergia-igazgatás 143
Az 1996. évi irányelvben szabályozott kérdéskörök 143
A magyar villamosenergia-piac szabályozása 146
A rendszerirányító 147
Hatósági jogkörök a villamosenergia-szektor igazgatásában 147
4. Gázenergia-igazgatás 149
AZ EU irányelve a földgázpiac liberalizálásáról 149
A magyar földgázpiac szabályozása 150
Hatósági jogkörök a földgázszektor igazgatásában 150
5. Atomenergia-igazgatás 152
Az EU energiapolitikája az atomenergiáról 152
A magyar atomenergia-jog alapjai 152
6. Szilárd fűtőanyag (szén) bányászata 155
VIII. fejezet • A KÖZLEKEDÉSI IGAZGATÁS 157
1. Közlekedéspolitika, közlekedési igazgatás 157
2. A közlekedéssel kapcsolatos alapfogalmak 158
A közlekedés fogalma 158
A közlekedés mint szolgáltatás és mint infrastruktúra 159
A közlekedés sajátosságai 160
3. A közlekedéspolitika 162
4. A közlekedési rendszer nemzetközi intézményei, nemzetközi egyezmények 162
Általános célú közlekedési szervezetek, intézmények 162
Egyes közlekedési ágak nemzetközi szervezetei 163
5. Az Európai Unió közlekedéspolitikájának fontosabb intézményei 166
A közlekedéspolitika változásai 166
Közúti közlekedés 168
Vasúti közlekedés 169
Belvízi hajózás 170
Légi közlekedés 170
6. A közlekedéspolitika Magyarországon 171
A közlekedési infrastruktúra helyzete 171
A közlekedési szolgáltatók, szolgáltatások 172
7. A közlekedés hatósági igazgatása 173
A közlekedési hatóságok 173
A hatósági tevékenység tartalma 174
IX. fejezet • A HÍRKÖZLÉSI JOG ÉS A HÍRKÖZLÉSI IGAZGATÁS 176
1. Alapfogalmak 176
2. Az állami jelenlét és szabályozás szükségessége 177
3. Az Európai Unió távközlési politikája 178
Az uniós szabályozás változásai 178
Az uniós szabályozás elvei 179
Az új uniós szabályozás jogforrásai 180
4. A postai szolgáltatások közösségi jogi szabályozása 181
5. A hírközlés a hazai jogban 182
A szektorspecifikus szabályozás megteremtése a rendszerváltás után 182
A hírközlési piac alakulása a koncessziós rendszer fennállása idején 183
A hírközlési politika változásai 184
6. A jelenlegi uniós és a hazai szabályozás főbb jellemzői 185
A Keretirányelv 185
Az engedélyezéssel kapcsolatos szabályok 188
A hozzáférés szabályai 189
Az egyetemes szolgáltatás 190
Adatvédelem 191
7. A hírközlési igazgatás szervezet- és eszközrendszere 192
Közösségi követelmények a nemzeti hatóságokkal szemben 192
A magyar szervezetrendszer 193
X. fejezet • A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS 195
1. A közigazgatás szerepének alakulása a környezetvédelemben 195
A történeti háttér 195
Az állam, a közigazgatás tevékenységének keretei 197
A társadalmi részvétel 198
A környezethez való jog 198
A környezetjogi szabályozás módszere 199
2. Az állami szervek és önkormányzatok feladatai 203
Az egyes állami szervek feladatai 203
A tervezés a környezetvédelmi törvényben 205
Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 206
3. A környezetjog intézményei és igazgatási struktúrái 207
Az engedély, a bejelentés és a szakhatósági hozzájárulás 209
A környezeti hatásvizsgálat 210
Az egységes környezethasználati engedély 211
A környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés 213
A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi követelményei 214
Határértékek 214
Környezetvédelmi minősítés 215
A közigazgatás közvetlen beavatkozása 215
Ellenőrzés 215
Közigazgatási jogi szankciók 216
Gazdasági eszközök, gazdasági ösztönzés 217
Önszabályozás, környezeti menedzsment 218
4. Az EU és a hazai jog 219
XI. fejezet • A TERÜLETFEJLESZTÉSI IGAZGATÁS ÉS AZ ÉPÍTÉSI JOG ALAPJAI 220
1. Az állami szerepvállalás és jogi szabályozás történeti alakulása 220
Az építési jog kialakulása 220
Az építési jog differenciálódása 221
A magyar építési jog fejlődése 222
2. Területfejlesztés és területrendezés 224
A területfejlesztés és -rendezés célja, feladatai, eszközrendszere 224
A területfejlesztés és a területrendezés jogi szabályozása 225
Területi tervezés 226
A területfejlesztés pénzügyi eszközei 228
A területfejlesztés szervezeti rendszere 229
3. Az Európai Unió regionális (területfejlesztési) politikája 235
4. Építési igazgatás, építési jog 239
Az építési tevékenységgel kapcsolatos társadalmi viszonyok jogi szabályozása 239
A településrendezési jog alapintézményei 242
Az építésrendészeti jog eszközei 252
A szomszédjogok védelme az építési jogban 259
Az építésügyi közigazgatási hatáskörök telepítése 260
Harmadik rész • A HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK IGAZGATÁSA
XII. fejezet • EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS 265
1. Az állami jelenlét indokai és mértéke az egészségügyi ágazatban 265
2. Az egészségügyi igazgatás szervezet- és eszközrendszere 268
Országgyűlés 268
Kormány 268
Egészségügyi Minisztérium 268
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 269
Országos intézetek 270
Szakmai kollégiumok 270
Egészségügyi Tudományos Tanács 271
Szakmai kamarák 271
Az egészségbiztosítás szervei: Országos Egészségbiztosítási Pénztár, megyei egészségbiztosítási pénztárak 271
Helyi önkormányzatok 272
3. Az egészségügyi szolgáltatást ellátó szervek 272
Állami, önkormányzati egészségügyi szolgáltatók 272
Egészségügyi vállalkozások 274
4. Az egészségügyi ellátó rendszer 274
5. Közegészségügy - járványügy 276
Közegészségügy 276
Járványügy 276
6. A betegjogok szabályozása 279
7. Az Európai Unió egészségügyi jogi szabályozásának főbb jellemzői 280
XIII. fejezet • A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS 281
1. A szociálpolitika fogalma 281
2. A szociális ellátások osztályozása 283
3. A magyar szociális ellátó rendszer jellemzői: alrendszerek, a szociális háló szintjei 284
4. A szociális igazgatás szervei; az állami és az önkormányzati igazgatási feladatok 285
Országgyűlés 285
Kormány 286
Ágazati miniszterek 286
Az államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztás 287
5. A szociális ellátó rendszer törvényi szabályozása 288
6. A szociális ellátások legfontosabb területei és intézményei 289
A gyermekek védelme, a gyermeknevelés támogatása 289
A foglalkoztatáspolitikai eszközök, a munkanélküliség kezelése 291
A jövedelemmel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek ellátásai 293
Fogyatékosok, rokkantak ellátásai 294
Időskorúak ellátásai 296
Egyes társadalmi csoportok különleges ellátásai 297
7. Társadalombiztosítás 297
A társadalombiztosítás általános kérdései 297
A magyar társadalombiztosítási rendszer 298
8. A nem állami szociális tevékenység 300
9. A szociális jogok és szociális ellátások nemzetközi szabályozása 301
Egyetemes egyezmények 301
Az Európai Szociális Charta 302
Kétoldalú egyezmények 303
10. Az Európai Unió szociálpolitikája 303
A szociális jog értelmezése az EU-ban 303
Az EK szociálpolitikájának főbb szakaszai 303
XIV. fejezet • A KULTURÁLIS KÖZIGAZGATÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI.
A KÖZMŰVELŐDÉS ÉS A KÖZGYŰJTEMÉNYEK IGAZGATÁSA 307
1. Az állam kulturális funkciója, a közigazgatás kulturális szerepe 307
A kulturális funkció változásai 307
A kulturális igazgatás funkciói 309
A közigazgatás tevékenységformái a kulturális funkció megvalósításában 310
2. A kulturális igazgatás ágazatai 311
A kulturális igazgatás ágazatainak differenciálódása 311
A kulturális igazgatás főbb ágazatai 312
3. A kulturális igazgatás közigazgatási intézményrendszere 317
A kulturális szolgáltatószervek és a szolgáltatások típusai 317
A kulturális igazgatást végző közigazgatási szervek 318
4. A közművelődés igazgatása 320
A közművelődési intézmények 320
A közművelődés közigazgatásának szervei 321
5. A kulturális örökség védelme 323
A kulturális örökség fogalma. A kulturális örökségvédelem központi szerve 323
Védetté nyilvánítás 323
Régészeti kutatás engedélyezése 324
6. A közgyűjtemények igazgatása 324
A közgyűjtemények igazgatásának közös jellemzői 324
A muzeális intézmények 325
A könyvtárak igazgatása 326
Levéltári jog, a levéltárak igazgatása 327
7. A sportigazgatás és a sportjog 330
A sportigazgatás elkülönülése az európai országokban 330
A sportigazgatás alakulása Magyarországon 331
A sportigazgatás feladatai 332
A sportigazgatás társadalmi szervei, köztestületi önkormányzatai 334
A sportszervezetek 335
A sportolókra vonatkozó szabályok 335
XV. fejezet • OKTATÁSÜGYI IGAZGATÁS 336
1. A közoktatás igazgatásának európai rendszere 336
A közoktatás fejlődése 336
A közoktatás alkotmányos és nemzetközi szabályozása 337
2. A közoktatási jog kialakulása és fejlődése Magyarországon 338
A közoktatás és az oktatási igazgatás fejlődése a második világháborúig 338
A közoktatásügy alakulása második világháború után 340
3. A közoktatás joga 342
Az alkotmányos szabályozás 342
A közoktatási törvény 342
A közoktatási intézményekre vonatkozó szabályozás 345
A közoktatás állami irányítása 350
4. A szakképzés 354
A jogi szabályozás. A szakképzés intézményei 354
A szakképzés állami irányítása 355
5. A felnőttképzés 355
6. A felsőoktatás joga 356
A jogi szabályozás. A felsőoktatás intézményei 356
A felsőoktatás állami irányítása 360
7. Közoktatás és az Európai Unió 363
Az oktatásügy a Római Szerződésben 363
A szakképzettségek elismerésének uniós szabályozása 364
A végzettségek kölcsönös elismerésének nemzetközi jogi szabályai Európában 366
A magyar szabályozás 367
XVI. fejezet • A KUTATÁS ÉS A TECHNOLÓGIAI
INNOVÁCIÓ IGAZGATÁSA 369
1. A tudományos kutatások irányításának szükségessége 369
2. A tudományos kutatás jellegzetességei, hatásuk az igazgatásra 369
Kutatási szintek 369
Kutatóhelyek, a kutatásszervezés általános jellemzői 370
3. A kutatás és technológiai innováció igazgatási rendszere 372
A rendszer általános jellemzői 372
A Kormány szerepe a K+F igazgatásban 372
Magyar Tudományos Akadémia 373
A minisztériumok feladatai a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció területén 374
A kormányzati tudomány- és technológiapolitika koordinálásáért felelős kormányszerv 374
4. Az innováció és a kutatás-fejlesztés kapcsolata 375
A tudásalapú társadalom mint uniós cél 375
Innováció és kutatás-fejlesztés 376
5. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az innovációpolitika 377
6. Az innováció komplex intézményrendszere 378
A tudományos kutatás intézményei 378
A kutatás-fejlesztésben híd szerepet betöltő intézmények 378
A műszaki fejlesztés speciális igazgatási területei 379
7. A K+F személyi feltételei 380
8. A kutatások és az innováció finanszírozása 380
Központi költségvetés 380
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 381
Egyéb alapprogramok 382
9. Az Európai Unió K+F politikája 383
XVII. fejezet • SAJTÓ- ÉS MÉDIAIGAZGATÁS 384
1. Sajtóigazgatás Magyarországon 384
A sajtóigazgatás kezdetei 384
Sajtóigazgatás a „Népköztársaság" államában 385
A sajtóigazgatás szabályozása a rendszerváltás után 387
2. A műsorszolgáltatás jogi szabályozása 389
Az elektronikus sajtó jogi környezetének kialakulása az USA-ban és Európában 389
A magyar szabályozás 390
Kísérlet a médiajog átalakítására a rendszerváltozás után 390
A médiatörvény jellemzése, a műsorszolgáltatás alapelvei 391
A műsorszolgáltatás elvei 392
Műsorszolgáltatók a médiatörvényben 393
3. A médiaigazgatás intézményrendszere 394
Az Országos Rádió és Televízió Testület 394
A Panaszbizottság 395
A Műsorszolgáltatási Alap 397
A hírközlési és a médiahatóság együttműködése 397
4. A magyar médiaszabályozás és az európai közösségi jogi szabályozás 397
Negyedik rész • RENDÉSZETI ÉS VÉDELMI IGAZGATÁS
XVIII. fejezet • RENDÉSZETI KÖZIGAZGATÁS 403
1. A rendészeti igazgatás alapfogalmai 403
Rendészet 403
Közrend, közbiztonság, belső rend 405
A rendészet módszerei 406
2. A rendőrségi igazgatás 407
A rendőrség feladatai, hatáskörei 407
A rendőrség irányítása 408
A rendőrség szervezete, tagozódása 410
A személyi állomány 411
A rendőr működésének fontosabb általános elvei 412
Rendőri intézkedések 412
A rendőri kényszerítő eszközök 415
A rendőrség titkos információgyűjtése 417
A rendőri intézkedésekkel szembeni jogorvoslat 419
3. A nemzetbiztonsági igazgatás 419
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata, hatáskörei 419
A nemzetbiztonság szervezete, irányítási viszonyai 421
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése 422
A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések 422
Titkos információgyűjtés 423
Jogorvoslat 424
4. A bel- és az igazságügyi együttműködés az Európai Unióban 424
XIX. fejezet • HONVÉDELMI KÖZIGAZGATÁS 426
1. A honvédelmi igazgatás jogi szabályozásának rendszere 426
Honvédelmi tevékenység, honvédelmi igazgatás 426
A jogi szabályozás rendszere 426
2. A honvédelmi igazgatás szervezeti-hatásköri rendszere 433
A honvédelem központi irányítása békeidőben 433
A honvédelem központi irányítása minősített időszakokban 441
A területi-helyi honvédelmi igazgatás 445
3. A honvédelmi kötelezettségek 447
A honvédelmi kötelezettségek rendszere és szabályozása 447
A hadkötelezettség 44g
A polgári védelmi kötelezettség 449
A honvédelmi munkakötelezettség 450
A gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség 450

Témakörök