Fülszöveg
A Balkáni krónika Kőbányai János Szarajevói jelentés című könyvének átdolgozása folytatása. 1907 végéig követi a lezárhatatlannak tűnő, s új konfliktusokat és háborús helyzeteket szülő délszláv válság történetét. A Szarajavói jelentés elnyerte 1996-ban az Év könyve díjat a tényirodalom kategóriájában.
Kőbányai János SARAJEVÓi JELENTÉS címen nagyszabású - és nagyvonalú - körképet fest a délszláv dráma „legmachbetibb" színpadán, avagy a térség zsidóságának páratlan finomságú monográfiaként mutatkozik be egy bosnyák haditudósítás monumentális kulisszái között. Mindkettőt következetesen és nagy írástudói felelősséggel mutatja fel. A hihetetlen: összhatásként a szövege olyan, és annyi artisztikus melankóliát sugároz, ami a témák mindenikéből külön-külön adódna ugyan, de ami ennek a a szemmel láthatóan nem a szépelgésre, hanem a tájékoztatásra, felrázásra törő intellektusnak semmiképpen sem volt kitűzött (mellék)célja. Annak a műfajnak az ajándékaként (?) kell fogadnunk, amelyet a...
Tovább
Fülszöveg
A Balkáni krónika Kőbányai János Szarajevói jelentés című könyvének átdolgozása folytatása. 1907 végéig követi a lezárhatatlannak tűnő, s új konfliktusokat és háborús helyzeteket szülő délszláv válság történetét. A Szarajavói jelentés elnyerte 1996-ban az Év könyve díjat a tényirodalom kategóriájában.
Kőbányai János SARAJEVÓi JELENTÉS címen nagyszabású - és nagyvonalú - körképet fest a délszláv dráma „legmachbetibb" színpadán, avagy a térség zsidóságának páratlan finomságú monográfiaként mutatkozik be egy bosnyák haditudósítás monumentális kulisszái között. Mindkettőt következetesen és nagy írástudói felelősséggel mutatja fel. A hihetetlen: összhatásként a szövege olyan, és annyi artisztikus melankóliát sugároz, ami a témák mindenikéből külön-külön adódna ugyan, de ami ennek a a szemmel láthatóan nem a szépelgésre, hanem a tájékoztatásra, felrázásra törő intellektusnak semmiképpen sem volt kitűzött (mellék)célja. Annak a műfajnak az ajándékaként (?) kell fogadnunk, amelyet a riport, röpirat és a regény egykori határain nagy írói bátorsággal ide-oda utazva, a szemünk előtt szab ki és öltöget, varrogat össze nyersanyagnyi borult egéből, hangulatainak festői ködfüggönyéből.
Lászlóffy Aladár, Holmi
A magyar tömegtájékoztatás összteljesítménye meglehetősen haloványnak mondható a délszláv háborút tekintve. így Kőbányai János vállalkozása még fontosabb számunkra. Ő elment Szarajevóba, a hónapokig, évekig ostromlott városba, mégpedig több alkalommal is. Vezette a kíváncsiság, az írói ösztön, a segítőkészség. De akkor vagyok legpontosabb, ha küldetést mondok. Nem hagyta nyugodni a gondolat, a belső késztetés, hogy a szomszédságunkban történő tragédiáról be kell számolni, utána kell nézni, mi zajlik ott valójában. Hiszen rólunk van szó. Közép-európaiakról. Egy olyan térségben pusztít a nemezis, amelyikkel sokszorosan össze van fonódva a mi sorsunk. A jövőnk is, nemcsak a múltunk. Ő innen beszél. Világosan meghatározza a nézőpontját, ahonnan az eseményeket szemléli. Magyarként és zsidóként számol be a látottakról. Nem valaminő tökéletesen objektív és semleges megfigyelő hűvös távolságtartásával próbálja elemezni a boszniai tragédiát, nem kíván föltétlenül igazságot osztani. Jelentést készít, de én inkább tanúságtételt mondanék. Tanú akart ő lenni Szarajevóban.
Kiss Gy. Csaba, Hungarian Quarterly
Kőbányai megközelítése fenomenológiai. Először is közvetlen, saját tapasztalatát írja le, hogy kizárja azokat a reflexiókat, melyek az észleleteket rendezni és értelmezni próbálják, ily módon a valóság kaleidoszkópszerű rekonstrukciója jön létre, amely a történeteket, a maguk differenciált mivoltában emelik be a tudatba, s így relativizálják a boszniai háborúról milliószámra terjesztett médiasztereotípiákat... A többéves munka és erőfeszítés summája véleményem szerint az a felismerés, hogy Szarajevóban a felvilágosodás dialektikája teljesült be, úgy, ahogy azt Adorno és Horkheimer megfogalmazta. A haladásba vetett hit s az az optimista elképzelés, mely szerint a felvilágosulatlan emberekhez képzés útján eljuttatható az igazság, odavezet, hogy a felvilágosodási folyamat végén bekövetkezik a kőkorszaki barbárságba való visszaesés, a népirtás.
Henrik Kreutz, Pester Llofd
Vissza