Balf

Előszó

Balf: Az 1961-ben kiadott Új Magyar Lexikon első kötete szerint "Önálló tanácsú község a Soproni járásban. Lakóinak száma 900. Sopron és a Fertő közelében. Üdülő és gyógyfürdő. Nádkitermelés, halászat. 14. sz-i római katolikus temploma műemlék, kápolnáját Dorfmeister István freskói díszítik. Itt halt mártírhalált 1945 januárjában Halász Gábor, Sárközy György és Szerb Antal."
Az 1994-ben kiadott Győr-Moson-Sopron megye települései című reprezentatív kiadványban már csak mint Sopron csatolt községe szerepel:
"A közigazgatásilag a városhoz tartozó Balf évszázadok óta ismert, gyógyforrásai révén közismert gyógyüdülőhely."
A községben még ma is élő szájhagyomány szerint a település neve, amely németül Wolfs, Szent Wolfgangtól származik. Wolfgangról azt jegyezte fel a svájci einsiedelni bencés apátság évkönyve, hogy 924 körül született. A reichenaui szerzetes iskolában tanult. 956-tól a triesi káptalan iskola vezetője volt. A bencés rendbe belépve 968-ban szentelték pappá, és 972-ben a magyarokhoz küldték térítő munkára. Ez a munkája a későbbi életrajzírója szerint eredménytelen volt, hiszen még abban az évben visszarendelték, és Ottó császár regensburgi püspökké nevezte ki. Ekkor került kapcsolatba a bajor hercegi családdal, és ő irányította a hercegi család gyermekeinek - köztük a későbbi magyar királyné Gizella - nevelését. Vissza