Balesetelhárítás és biztonságtechnika

A felsőfokú gépipari technikum számára

Szerző

Nagy Attila

Lektor

Marafkó Imre

Vágó János

Budapest

'Nagy Attila: Balesetelhárítás és biztonságtechnika ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	128 oldal
Sorozatcím:	Felsőfokú technikumi jegyzet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 49721. 93 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Második kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1.1. Elvi kérdések
Minden érték forrása az emberi munka. Az ember azonban csak akkor tud munkát végezni, ha munkaerejének, azaz munkaképességnek birtokában van.
A munkaerő természetesen nem állandó, mert a munkavégzés folyamán/ részben vagy egészben elhasználódik - és ezért folyamatosan - újra kell termeim. Ez megfelelő' életkörülményeket tesz szükségessé, melyek között mód nyílik, a kielégítő' pihenésre, táplálkozásra stb. Ugyanakkor a munkaerő újratermelésének egyik legalapvetőbb feltétele a testi épség és az egészség megőrzése.
A termelés, a munkavégzés során számos különféle veszélyforrással kell számolni. Ha ezek hatásait nem küszöböljük ki, magát a munkaerőt veszélyeztetjük, és ezen keresztül az anyagi javak termelésében is zavarok keletkezhetnek, ami pedig már a társadalom létét érinti. Ezek szerint tehát a munkaerő védelme a társadalom igen fontos érdeke.
A munkavédelem a fentieknek megfelelően nem más, mint a dolgozók munkaerejére ártalmatlan munkakörülmények szervezett biztosítása. Ezek természetesen jelenleg még nem valósultak meg mindenütt, de a termelés mai fejlettségénél határozottan állíthatjuk, hogy a veszélytelen munkakörülmények létrejötte csak idő kérdése.
Munkavédelem szükségszerűen a kapitalista államokban is van, mert nélküle nem lenne biztosítható a zavartalan termelés, ami viszont a tőkés egyetlen célja: a profitnak biztosítása érdekében elengedhetetlen. Mivel a tőkés termelés mozgatója a profitszerzés, ez rányomja bélyegét a munkavédelemre is. A kapitalizmus keretei között a magánvállalkozó lehetőleg csak annyiban alkalmaz munkavédelmi intézkedéseket, amennyiben azoktól közvetlen anyagi hasznot remélhet. Nem véletlen, hogy a nyugati szakirodalom és a biztonsági kérdésekkel foglalkozó kutatók igen tág teret szentelnek az egyes problémák gazdasági kihatásai elemzésének, és az egyes intézkedések bevezetésére irányuló javaslataikat általában a nagyobb gazdaságossággal indokolják, így például a színdinamika eredményeinek alkalmazása növeli a dolgozók munkateljesítményét, ezáltal a munkaintenzitás növelhető és ezen keresztül nő a profit is. Arra is gondolni kell azonban, hogy egyes nagyobb arányú balesetek vagy szerencsétlenségek (pl. kazánrobbanás) az embereken kívül a termelőberendezések pusztulását is okozhatja, tehát ezek megakadályozása ilyen szempontból is elsőrendű érdeke a tőkés vállalkozónak. Végeredményben tehát leszögezhetjük, hogy közvetlen anyagi érdekek diktálják a kapitalizmusban a munkavédelmi intézkedéseket, illetve azokat az osztályharc eszközeivel kell a dolgozóknak kikényszeríteniük. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 3
1.1. Elvi kérdések 3
1.2. A munkavédelem eszközei 5
2. Munkaegészségügy 7
2.1. A munkabiztonság lélektana 7
2.1.1. A munkabiztonságra ható idegtevékenységgel kapcsolatos tényezők 7
2.1.2. Munkabiztonság és alkoholizmus 9
2.2. Munkaélettan 10
2.2.1. A fizikai munka 10
2.2.2. A hőmunka 13
2.3. Ipari ártalmak 13
2.3.1. Fizikai ártalmak 13
2.3.2. Vegyi ártalmak 15
2.4. Az üzemegészségügy alapjai 16
3. Az elektromosság biztonságtechnikája 19
3.1. Az elektromos áram élettani hatásai 19
3.2. Az elsősegélynyújtás elvei 21
3.3. Érintésvédelem 22
3.3.1. Az érintésvédelem alapfogalmai 22
3.3.2. Az érintésvédelem módszerei 24
3.4. Villamos berendezések létesítése, bővítése és javítása 39
3.5. Villamos berendezések biztonságos üzemvitele és szerelése 40
4. Világítástechnika 43
4.1. Fénytani alapfogalmak 43
4.2. A jó világítás követelményei 44
4.3. Fényforrások 46
5. Szellőzéstechnika 49
5.1. A szellőztetés célja 49
5.2. Mesterséges szellőztetés 50
5.2.1. Mesterséges, általános szellőztetés 50
5.2.2. Mesterséges, helyi szellőztetés 51
5.3. Természetes szellőzés 53
5.4. A léghőmennyiséget befolyásoló tényezők 54
5.5. Légtisztító berendezések 56
6. Gépek, berendezések biztonságtechnikája 60
6.1. Nyomástartó berendezések biztonsági kérdései 60
6.1.1. Nyomástartó berendezések hatósági felügyelete 60
6.1.2. Nyomástartó berendezések biztonsági szerelvényei 62
6.1.3. A tüzelőanyagok tárolása 69
6.2. A hegesztés biztonságtechnikája 70
6.2.1. A lánghegesztés biztonsági kérdései 70
6.2.2. Az ívhegesztés biztonsági kérdései 74
6.3. A gépek általános biztonságtechnikája 76
6.3.1. A gépek elhelyezésének és alapozásának biztonsági kérdései 76
6.3.2. A munkagépek közlőműves és egyedi hajtása 78
6.3.3. A munkadarabok befogása 80
6.3.4. A munkahelyen való anyag- és szerszámtárolás 80
6.3..5. A centrifugák biztonsági kérdései 81
6.4. A vasipari gépek biztonságtechnikája 82
6.4.1. A forgácsolás biztonsági kérdései 82
6.4.2. A köszörülés biztonsági kérdései 85
6.4.3. A sajtológépek biztonságtechnikája 91
7. Az anyagmozgatás biztonságtechnikája 94
7.1. Általános szempontok 94
7.2. A kézi anyagmozgatás és segédeszközei 95
7.3. Kézi szállító- és emelőeszközök 97
7.4. Gépi üzemű targoncák használata 100
7.4.1. Általános szempontok 100
7.4.2. Szállító- és vontatótargoncák 101
7.4.3. Emelőtargoncák 103
7.5. Folyamatos működésű szállítógépek biztonságtechnikája 104
7.5.1. A folyamatos működésű szállítógépek típusai 104
7.5.2. A folyamatos szállítógépek biztonságos üzemeltetésének általános szempontjai 106
7.5.3. A szállítószalagok biztonságos üzemeltetése 107
7.6. A daruk biztonságtechnikája 110
7.6.1. A daruk biztonságos üzemének általános követelményei 110
7.6.2. A futódaruk sajátos biztonsági követelményei 113
7.7. A felvonók biztonsági kérdései 115
8. Ipari üzemek létesítése 117
Függelék 121