Előszó
1.1. Elvi kérdések
Minden érték forrása az emberi munka. Az ember azonban csak akkor tud munkát végezni, ha munkaerejének, azaz munkaképességnek birtokában van.
A munkaerő természetesen nem...
Tovább
Előszó
1.1. Elvi kérdések
Minden érték forrása az emberi munka. Az ember azonban csak akkor tud munkát végezni, ha munkaerejének, azaz munkaképességnek birtokában van.
A munkaerő természetesen nem állandó, mert a munkavégzés folyamán/ részben vagy egészben elhasználódik - és ezért folyamatosan - újra kell termeim. Ez megfelelő' életkörülményeket tesz szükségessé, melyek között mód nyílik, a kielégítő' pihenésre, táplálkozásra stb. Ugyanakkor a munkaerő újratermelésének egyik legalapvetőbb feltétele a testi épség és az egészség megőrzése.
A termelés, a munkavégzés során számos különféle veszélyforrással kell számolni. Ha ezek hatásait nem küszöböljük ki, magát a munkaerőt veszélyeztetjük, és ezen keresztül az anyagi javak termelésében is zavarok keletkezhetnek, ami pedig már a társadalom létét érinti. Ezek szerint tehát a munkaerő védelme a társadalom igen fontos érdeke.
A munkavédelem a fentieknek megfelelően nem más, mint a dolgozók munkaerejére ártalmatlan munkakörülmények szervezett biztosítása. Ezek természetesen jelenleg még nem valósultak meg mindenütt, de a termelés mai fejlettségénél határozottan állíthatjuk, hogy a veszélytelen munkakörülmények létrejötte csak idő kérdése.
Munkavédelem szükségszerűen a kapitalista államokban is van, mert nélküle nem lenne biztosítható a zavartalan termelés, ami viszont a tőkés egyetlen célja: a profitnak biztosítása érdekében elengedhetetlen. Mivel a tőkés termelés mozgatója a profitszerzés, ez rányomja bélyegét a munkavédelemre is. A kapitalizmus keretei között a magánvállalkozó lehetőleg csak annyiban alkalmaz munkavédelmi intézkedéseket, amennyiben azoktól közvetlen anyagi hasznot remélhet. Nem véletlen, hogy a nyugati szakirodalom és a biztonsági kérdésekkel foglalkozó kutatók igen tág teret szentelnek az egyes problémák gazdasági kihatásai elemzésének, és az egyes intézkedések bevezetésére irányuló javaslataikat általában a nagyobb gazdaságossággal indokolják, így például a színdinamika eredményeinek alkalmazása növeli a dolgozók munkateljesítményét, ezáltal a munkaintenzitás növelhető és ezen keresztül nő a profit is. Arra is gondolni kell azonban, hogy egyes nagyobb arányú balesetek vagy szerencsétlenségek (pl. kazánrobbanás) az embereken kívül a termelőberendezések pusztulását is okozhatja, tehát ezek megakadályozása ilyen szempontból is elsőrendű érdeke a tőkés vállalkozónak. Végeredményben tehát leszögezhetjük, hogy közvetlen anyagi érdekek diktálják a kapitalizmusban a munkavédelmi intézkedéseket, illetve azokat az osztályharc eszközeivel kell a dolgozóknak kikényszeríteniük.
Vissza