Balesetek Budapesten és más nagy városokban

Előszó

A nemzeteknek, mint faji és kultúrközösségeknek megalakulásuk óta legfőbb törekvésük a nemzettörzs fenntartása; mennyiségi és minőségi szempontból történendő megjavítása. A történelem évszázadokra, sőt évezredekre visszatűnőleg fényt árasztó fóliánsai amennyire igazolják ezeket a törekvéseket, annyira drámai mélységgel illusztrálják azoknak időnként bekövetkezett teljes meddőségét. Egyes egykor élt és virágzott nemzetek tragikuma abban a körülményben jut kifejezésre, hogy amíg a szomatikus pusztulás az egyénre nézve természetes következmény, normális jelenség, addig az egyfajtájúak csoportjára: a nemzetekre nézve nem szükségszerűség, tehát valóban patológiai esemény. A világtörténelem színpadán egykor számos kultúrnép gyarapodott, virult, míg lassan elsatnyult és helyét más nemzetnek volt kénytelen átengedni. Megismeréseink szerint egyes népek pusztulásának etikai, politikai és gazdasági okai voltak elsősorban s a testi elsatnyulás, a csiraplazma kimerülése csak ezeknek az okoknak volt szükségképeni következménye. A messzi multból csak politikai és gazdasági jellegű feljegyzésekkel rendelkezünk s így az egyes népek pusztulását kiváltott okok szövevényét már nem tudjuk szétbontani. Bizonyos azonban, hogy egyes népek kihalása bekövetkezett anélkül, hogy ennek a nemzetpatológiai jelenségnek arkánumát mindmáig sikerült volna megtalálni... Vissza