Balesetek a nevelési-oktatási intézményekben és a gyakorlati képzés során

Tartalom

ELŐSZÓ 7
1. TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK (Szűcs Gábor) 9
1.1. A tanuló- és gyermekbalesetek jellemzői 10
A legveszélyeztetettebb csoportok 10
A legveszélyeztetettebb időszakok: szeptember, szerda, 11 óra 13
Testnevelés, óraközi szünet: a legtöbb baleset 15
Helyszín: az udvar 16
A balesetek okai 16
Elesés: a leggyakoribb esemény 17
Leggyakrabban a felső végtag sérül meg 17
Elsősorban a tanulságokra hívják fel a figyelmet 19
1.2. Gyermekbalesetek 19
1.3. Tanulóbalesetek 20
Tanulóbalesetek testnevelési órán és sportfoglalkozáson 20
Tanulóbalesetek az óraközi szünetben 21
A balesetek okai a testnevelési órán, sportfoglalkozáson és az óraközi szünetben 23
A testnevelési órán, sportfoglalkozáson és az óraközi szünetben megsérülő testrészek 24
Leggyakoribb a végtagok törése 25
A legtöbb baleset a 3. óra körül történik 26
Egyéb jellemző tanulóbalesetek 26
Súlyos tanuló- és gyermekbalesetek 27
1.4. A tanuló- és gyermekbalesetek 2-3 százaléknyi oka: műszaki hibák, a felügyelet
hiányosságai 28
Járófelületek általában 28
Sport-járófelületek 29
Rendetlenség a járófelületen 30
Leeső tárgyak 30
Kiálló tárgyak 31
Egyéb műszaki hiányosságok 31
Taneszköz, sporteszköz hibája 32
A felügyelet hiányosságai 32
1.5. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályozás felépítése
és tartalma 34
Törvényi, rendeleti szabályozás 34
Intézményi szabályozás 34
A közoktatási törvény előírásai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére 35
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet
előírásai 37
A R. 2. számú, „A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok"
című melléklete 38
Kiemelt szempontok a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó előírások
alkalmazásakor 40
A tanuló- és gyermekbalesetek nyomtatványai 41
A tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálása 42
2. MUNKABALESETEK, MUNKABIZTONSÁG A SZAKKÉPZÉSBEN
(Dornai Tibor) 43
2.1. A munkabiztonsági ismeretek elsajátítása, a biztonságtudat kialakítása és problémái
a szakképzésben 43
2.2. A tanulói munkabalesetek statisztikai elemzése 45
2.3. Néhány tanulságos tanulói munkabaleset ismertetése 50
3. TUDATOSABB PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG AZ ÓVODAI ÉS AZ ISKOLAI
BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN! (Gergely Gyula) 53
3.1. A szervezet mint rendszer működése 56
3.2. Az óvodáskorúak balesetei 57
3.3. Az iskoláskorúak balesetei 57
Testnevelési és sportbalesetek 59
3.4. Stratégiai tevékenység 59
3.5. Kompetenciarendszer komponense 61
Kooperativitás (interaktivitás) 63
Személyiségfejlesztés 63
Összegzés 64
4. AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS ÉLETRE NEVELÉSRŐL
(Pálfi Ferenc) 65
5. TÁBLÁZATOK A TOVÁBBI ELELMZÉSEKHEZ 71
FÜGGELÉK - JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (A MÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK
NÉLKÜL) 78
1. Munkavédelemre vonatkozó fontosabb szabályok 78
Munkabiztonság 78
Munkaegészségügy 79
Biztonsági szabályzatok 79
2. Munkavédelmet érintő fontosabb szabályok (az energiatermelésre, -szállításra,
az atomenergiára és a bányászatra vonatkozó jogszabályok nélkül) 80
Törvények 80
Kormányrendeletek 81
Miniszteri rendeletek 82
A munkavédelmi képviselőkre vonatkozó jogszabályrészletek 85
Tanügyhöz kapcsolódó egészségügyi rendeletek 85
A gyermekek, tanulók, hallgatók biztonságát is érintő tanügyi jogszabályok 85
3. Szabványosítás 86
Nevelési-oktatási intézmények tervezéséről szóló nemzeti szabványok és műszaki
irányelvek 86
Játszótéri eszközökre vonatkozó szabványok 87
További szabványok 87

Témakörök