Előszó
Részlet a kötetből:
Orosz Ázsia.
Szó volt arról, hogy az európaiak terjeszkedése a föld kerekségén századunk legnevezetesebb anthropogeogr. eseménye. Az európai elem szabja ki manapság első sorban a politikai alakulások határait még a távol eső földrészeken, annál inkább tehát Ázsiában, melylyel szervesen egybefügg.
Itt az északi perifericus részeken az oroszok, a déli kerületi részeken az angolok térfoglalása szembeszökő, mig a földség központi magas és keleti perifericus részeit Ázsiának ősfajtája a mongolság, nevezetesen Csina tartja megszállva. Ez népességével eléje vág a kettőnek, de terjedelmére nézve (11 millió km2), felényivel mögötte marad Oroszországnak (17.3 millió km2). A három hatalom ura ma Ázsia területének. A többi európai nemzet kénytelen beérni a másodrangusággal; az ázsiai nemzetek pedig politikailag hol az egyiknek, hol a másiknak vonzási körébe esnek, vagy a kettőnek hatalmi versengését kénytelenek tűrni, p. o. Törökország, Érán, Afganisztán stb.
A csinaiak nemcsak számuk, hanem nemzeti és faji tulajdonságaiknál fogva félelmetes versenytársak. Számuk az emberiségnek 1/4-ét teszi, a hozzájuk szítokkal 1/5-ét. A csinai emberanyag türelmes, kitartó, békés, engedelmes, kevéssel beérő, könnyen acclimatizáló, szinben, fajbeli tulajdonságaiban egységesebb Ázsia valamennyi nemzeténél. E tekintetben felülmúlja a törzsekre, népekre szakadó és kasztok szerint különváló hindukat. Fajbeli kitartásához meglehetős technikai ügyessége s ipari sürgesége járul. A csinai nem csupán Ázsia mindenféle klimája alatt prosperál, hanem Ausztrália, Malezia és Amerikában is szapora. Szivósan ragaszkodik a nemzetéhez, de azért végképen nem idegenkedik a tanulástól. Ha tehát elsajátítja az európai stratégiát, magáévá teszi fölfedezéseinket, veszedelmes szomszédja lehet Angliának meg Oroszországnak s nem lehetetlen, hogy felküzdi magát Ázsia urává.
Vissza