Balbi Adorján Egyetemes Földrajza I.

Tartalom

Előszó V
Bevezetés 1
I. A csillagászati földrajzból
Első fejezet: A mindenség 2-52
Csillagok, csillagképek 2, 3
A világtér mérhetetlensége 4
A naprendszer történelméből 5
A Nap nagysága, távolsága, misége 6-8
Napfoltok, penumbra, protuberantia 8-12
Wilson, Sechi, Kirchhof és Zöllner nézete 12, 13, 15, 17
Fényváltoztató csillagok 18
A bolygók 19
Bolygócskák 20
Mercur, Venus, Mars 21-23
Bode törvénye 23-36
Jupiter, Saturnus, Uranus 26
A bolygórendszer állandósága 27
A bolygóg átnézeti táblája 28
Üstökösök és geographiai történelmük 29-34
Hulló csillagok 34
A Holdról 37-50
Nap és Hold fogyatkozások 50-52
Második fejezet: A világtérbon való tájékozásról 53-58
Látóhatár, látókör, látosik 53
A nappálya, eklyptika 54
Napforduló pontok 56
Napéjegyenlőségi pontok előhaladása, praecessio; a földtengelyének biczczenése, tetőkör és délkör 57
Harmadik fejezet: A Föld alakja és nagysága 58-72
A Föld gömb alakja 58
Tető és lábpont 59
A föld gömbölyüségének földrajz-történelmi fejlődése 60-64
A Föld sarki lapultságának meghatározása 65
A Föld tömöttsége és fajlagos súlyának meghatározása 67, 69, 70
A helyi vonzás, attractio 71
A föld forgása, keringése, pályaelemeinek összehasonlitása 72- 98
Bizonyitékok a forgása mellett 72-75
Földtengely, földrajzi hosszuság 75
és földrajzi szélesség 77
meghatározása.
Bizonyitékok a Föld keringéséré vonatkozólag: a) Állócsillagok parallaxisa 79-80
b) hullócsillagok 81, 82
c) a fény eltéritése 82-84
Kopernikus és Keppler törvényei 84
Valóságos és látszatos mozgás 85
Időszámitás 86
Az évszakok hossza 87
Az év hossza 88
A nappalok hossza 89
Alkony, szürkület, éjféli nap 91
Csillagászati melegségi övek 92
Bolygó-rendszerünk pályaelemeinek összehasonlitása 93-96
A holdak átnézeti táblája 97
Negyedik fejezet: A térképekről és a mértékekről 98-110
A térképek történelméből 98-102
Globus és a főprojectiók 103-104
Különféle térképek 105-107
Méretek 108-109
II. A physicai földrajzból
Ötödik fejezet: A physicai éghajlatról 110-188
A légkör magassága 110
Klim a és klima övek 111-112
Hidegségi centrumok 113
Klimatikus tényezők 115
Hőmérsékleti tábla 116
A hőmegfigyelések geogr. történelméből 117-120
A besugárzás (insolatio) 121
A meleg terjedése fölfelé 122-123
A meleg vízszintes terjedése 124
Különböző klimák 125-126
A téli és nyáriszak történelmi változásai s a jégkorszak 127
Hőanomalia 127
A melegnek lefelé való terjedése geo-isothermális vonalak 129
A szelekről 130, 140
Hő és légsuly elmélet -130
Pays-Ballott és Stevens törvényei 131
Cycionok és anticyclonok 132
Időjárás 133-134
A cycionok átváltozása, hurikán, tejfun szelek 135
A passzátszelek 136
A szelek eloszlása télen és nyáron 137
A szelek geogr. eloszoltságának áttekintése 139-142
Supán szél-statistikája 140-141
Helyi szelek 142-144
Esti és nappali, hegyi és völgy-beli szél, Cierzo, Bochorno Mistrál, bóra és főhnszelek 143
szárító szelek : scirocco, Khamszin, harmatan 144
A szélnek klimatikus hatása 145-148
A csapadék geographiai eloszoltsága 148-170
Páratartalom 149
A lecsapódás kellékei 150
Az eső évi mennyisége 151
esőtlen 152
és igen esős vidékek 153
A kontinensek esős és esőtlen oldalai 154
Esős napok valószerüsége 155
Reclus elmélete 155
Eső valószerüsége a tengeren 156
Falb eső theoriája 157
Boru geogr. jelentősége 157
Az esők évszakok szerinti eloszoltsága 158
Eső-övek 159
A csapadék időszakos eloszoltsága k-ny. felé 160
változása é-d. felé 161
Esős és száraz hónapok Európában 161, 162
Supan és Wojeikof eső-övei 163, 164, 165
Néhány jellemző hely esőmennyisége 166,167
Szertelen esőzések 168
Esőhiány 169
armat, dér, köd 170
Zivatarok 171
Szélforgatagok 172, 173
A hó földrajzi eloszoltsága 174, 175
A jegesek földrajzi eloszoltsága 175
A jegesek fölosztása 176
A jegesek mozgása 177
A jegesek keletkezése 178
Morénák és iszapvonalak 179
A jegesek földrajzi elterjedése 180, 181
Jegestavak 181
A sarki jegesek elterjedése 182, 183
A jégesők előnyomulása és hátrálása 184, 185
A klima százados változása 185-187
Klimatikus helyek 187, 188
Hatodik fejezet: A Föld delejességéről 188-199
A föld delejességi vonalai 189, 190
Delejes erő és ingadozása 191
Eredete 192
A sarki fény s magyarázói 193-199
Láthatósági köre 195, 196
Nordenskjöld, Wjikander, Wolf, Tromholt és Weyprecht megfigyelései 198, 199
Hetedik fejezet: A szárazföldnek és a viznek megoszlása 200-216
Az eloszoltság általában 200
Krümmel Ottó szerint 201
Penck szerint 202
Földrajzi elvek az eloszoltság módjaira nézve, vizi és szárazföldi félgömb 203
A divergentia és convergentia 203
Dove, Ritter és Dorr feloszlása 204, 205
A continensek elrendezése 205-212
Fleurieu Claret, Steffens, Reclus feloszlása 206
Precht, Ratzel feloszlása 207
Peschel és Krümmel feloszlása 208, 209
Suess feloszlása 209, 210
Wettstein nézete 211
Összefoglalás 212
Heiderich számitásai a viz és a szárazföld eloszoltságáról 213-216
Nyolczadik fejezet: Oceanographia 216-267
A tengerek feloszlása 216-220
A tengerek feneke 221-227
A tengerek geologiája 227
A tengerek mérése 228-233
A tengerek sótartalma, fajlagos súlya 233-234
Hőmérséklete 235-242
A tengerek megfagyása 242, 243
Szinök 244
A tengernek rengő mozgása:
Hullámzása 245-248
A tengerjárás 249-256
A tengernek áramló mozgása 256-261
Az áramlások elmélete 262-267
Az áramlatok áttekintése 267
Kilenczedik fejezet: A physiographia köréből 267-420
A földségek vizszintes tagoltsága 268-304
a) a derékfbldek eloszoltsága 268
partjaik főirányvonala 269
északi és déli continensek 270-272
parti tagoltságuk 272-275
b) a partok formái 275-285
lankás partok: öbölrekesztők 276
fövénygátak 277
homoklánczok 277, 278
szirtospartok 279
padmalyos partok 281
félkörös partok 282
kikötők 283
fjordok 283, 284
A partok áttekintése 285
c) a partok szintájának változása 285
emelkedő partok 286
sülyedő partok 287
A tünemény földrajzi eloszoltsága 288
A niveau változásának magyarázata 289-292
Közepes parti távolságok és continentális központok 292
d) félszigetek 293-296
e) szigetek 296-304
A földségek függőleges tagoltsága 304-420
Sziklafajok 304-307
A formácziók fekvésviszonyai 307-310
a) a földségek közepes magassága 310-313
b) fennföldek és alföldek 313-316
c) alföldek 316-322
d) fennföldek 322-326
e) hátságok (masszivok) 326-328
f) sivatagok, lerakodási térségek 328
g) hegyek és völgyek általában 329-336
h) hegyrendszerek 336-350
A hegyek feloszlása geologiai alkatuk szerint 337
elágazódásuk 337
gyűrődésük szerint 338, 345
A gyűrődések geogr. eloszoltsága 346
A csúcsok és hágók közötti viszonosság 347-348
A gyűrődési formák áttekintése 348-350
i) vizválasztók 350-355
domború, egy, kétoldalu, egyeneshátu 351
horgas, átcsapó 352, 353
feltöltött, résbeli, vonalmenti, zig-zeges, megszakitott, küllős, sugaras vizválasztók 354
k) hágók és átjárók 355-356
l) Völgyrendszerek 356-365
fő, harántosvölgyek 356
áttört völgyek 357,358
tektonikus völgyek 359
zökkent völgyek 360,361
vájt völgyek 361, 362
keletkezésük 363
völgybeli fokozatok 364
canon völgyek 364, 365
A völgyek áttekintése 365
m) Vulkánok 365-378
A vulkánosság kisérő jelenségei 366-369
A vulkánosság idöszakiassága 369
Vulkánok felosztása 369, 370
A vulkánok geographiai eloszoltsága 371, 372
Petroleum, gázexhalatio 373
A vulkánosság eredete 374-378
Bischof, Dana, Humboldt nézete 374
Reyer-Mallet, Penck nézete 375
Mohn, Pfaff, Falb nézete 376
Osmond Fisher elmélete 377
Neumann nézete 378
A continentális viznek physiographiai formái 379-420
a) a föld árja 374-384
b) a források 385-387
c) álló vizek 338-396
Láp 388
Tavak 389, 390
Tengerszemek 391
Beszakadt tavak 392
Óceáni eredetü tavak 393
Szikes tavak 394
A tavak pusztulása 395
A tavak gepgr. eloszoltsága 395
Az álló vizek 395
A föld legnagyobb tavai 396
d) folyóvizek 396-420
A folyóvíz jelenésmódja s tagoltsága 397
Folyóvidék, vizkör, fejlődés 398
A derékföldek folyókbeli gazdagsága 400
Hosszanti és harántos folyók 303, 404
A kettéágazás és a vizelegyedés (apa cumpana) 405
Óceánok folyamvidékei 405
A viz folyása 406
sebessége 407
A folyóvíz melegségi viszonyai 409
usztató ereje 410
meder formái 411-416
Vizesések és zúhatagok 417
A folyók hajózhatósága 417
áradása 418
torkollatának formái 419-420
Tizedik fejezet: A geologiából 420-441
A geologiai korok 421-426
A derékföldek és oceánok állandósága 427
Hegyek képződése 428
Völgyek képződése 430
A föld felület átalakító factorai 431
elmállás 431
Kopás 433
Barlangok képződése, corrosio 432
Erdőségek denudáló hatása 438
A földrengések 438-441
Tizenegyedik fejezet: A növények és állatok földrajzából 441-490
a) A növények elterjedésének tényezői 441
A vegetatio körei 442-445
A hőmérséklet befolyása a növények életére 446-448
Növénységi formák, erdőségek 449, 450
Füves térségek (Savannen) 451
Puszták 451
A fenyér 450
Bozót 450
A pusztai flóra és a nyirkosság 451-453
Hasznos culturnövények földrajzi megoszoltsága 453-455
A növények fejlődési Öveik szerinti csoportosítása 455
Drude feloszlása 456-458
Griesebach feloszlása 458-470
b) Az állatok elterjedésének tényezői 470-477
Állatövek 477-483
Déli Amerika 477
Afrikai vidék 478
Indiai vidék 479
Ausztráliai vidék 479
Északi övek v. i ázsiai és európai vidék 481, 484
Állatregiók csoportositása Schmarda szerint 483,484
Wallace szerint 484-490
III. Az ember a geographiában
Tizenkettedik fejezet: Az anthropologia és ethnographiából 490-567
a) Anthropologia és ethnographia 490
A rasszok őshazája 491
Az emberiség physikai egysége 493-496
Az emberiség psychikai egysége 496-501
A nyelv az ethnographiában 502, 503
Anthropologiai felosztások:
a bőr 506
a haj 506-510
az orrjelző 511
az áll és arczjelző 511
a koponyának alkotása szerint 512, 513
összefoglaló anthropologiai osztályozások 514
b) Ethnographiai osztályozások 515
A nyelvek földrajzi eloszoltsága 517-529
A nyelvek belső alkata szerint való felosztás 517
Külső alkotásuk szerinti osztályozás 518
egytagu nyelvek 518
előragos nyelvek 519
utóragos nyelvek 519
hajlító nyelvek 520
egybefoglaló nyelvek 521
A nyelvek statisztikája 521
Az emberi fajták számereje és geogr. elterjedése 522 -529
Malájok 523
Mongolok 523
Indoeurópaiak 523
Négerek 524
Indiánok 525
Acclimatisált és keverék-fajok 526, 527
Polynéziaiak 527
Pápuák 528
Ausztráliaiak 529
Sarkvidéki népek 529
A vallások geogr. eloszoltsága 529
A hit általánossága 530
Fetisizmus 531
Animismus 532
Samanizmus 533
Dämonismus vagy szellemek cultusa 535
Csillagok cultusa 536-537
Dualisztikus vallások 537
Erani és csinai dualismus 538
A buddhismus 539
Monisticus vallások 540
A vallások felosztása és hívőinek statisztikája 541
A főbb vallások ismertetése 542-567
Zsidó hit 542
Kereszténység 543-553
Islam 553-559
Brahmanismus 559- 560
Buddhismus 561-562
Konfutse vallása 563
Laotse vallása 565
Sinto vallás 565
Zaratusztra vallása 566
Sikkha vallás 567
Tizenharmadik fejezet: Az anthropogeographia, sociologia és a politikai földrajz
köréből 567-624
Anthropogeographia 567-568
a) Lakható területek 569-578
Continensek 570
Félszigetek 571
Határok hatása 572-574
Síkságok 574
Hegyek 575
Fennföldek hatása 576
A lakható és lakatlan vidékek statisztikája 577
b) A letelepülés mikéntje 578-579
Szórványos letelepülés 578
A falu, tanya és a lakos morphologiája 579
A városok keletkezése 580-586
A szállások formája 586
Városok physiognomiája 587
Hajdani és mostani városok összehasonlítása 588 589
c) A költözés mikéntje 589-592
Az emberi fajták elhelyezkedése 590
Nomád társadalmak 591
Letelepült társadalmak 592
A vándorlás világiránya 592
c) A víz az anthropogeographiában 692-597
Tavak sociologiai hatása 593
A tengerek és oceánok meghóditása 594
A parti tagoltság forgalmi értéke 595-596
Continentalis és oceanikus népek 597
e) A társulás. Sociologiai rendszerek 597-600
Nép, nemzet; állam 600-602
A nemzetek felosztása 603
f) Állami és gazdas. élet 603-624
Absolut és relatív terület 603, 604
népesség 604
alkotmány forma 605
az alkotmány formák geogr. eloszoltsága 606
Vagyon 607
A nagyhatalmak vagyoni állása 607
A nemzetek vagyonosodásának föltételei 608
Termelés 608
Töke 609
Földjáradék geogr. jelentősége 609
Államok háztartása 610
Jövedelmek 611
Államadósságok 612
Állambukás 613
Kereskedelem 613-614
Vásárok 615
Nemzetközi vagy világkereskedelem 615
Vámrendszerek 616
Gyarmatok 617
Szabad kikötök és raktárak 617
A kereskedelem elősegitői: bankok 618-619
Az ipar 619
Kis ipar 619
Nagy ipar 620
Hadügy 621
Missiók 621
Politikai felosztásmódok 622
Politikai rangfokozat a helységek sorában 622, 624
Modern városok 623
A városok osztályozása 624
Tizennegyedik fejezet: A forgalmi és gazdasági geographiából 624-672
a) A forgalom és a kereskedés kezdetei és eszközei 625-630
b) A világkereskedelem nyers terményeinek földrajzi eloszoltsága 630-641
Háziállatok 631
Halászat 632
Rizs 631
Buza és rozs-provincziák 633-635
Buzát vásárló 634
és buzaeladó államok 635
Kukoricza világtermése 635
Czukorrépa 636
Bortermelés 636
Szeszgyártás 636
Thea és kávékertek 637
A dohány 637
Fakereskedelem 638
A gyapot 638
A kőszén és vasnak világtermelése 639
Arany-ezüst világtermelése, arany-ezüst készlet 640
Arany valuta kérdése 640
A világ pénze 641
c) Utak (v. ö. 581-583)
geographiája 641-674
Szárazföldi útrendszerek 641
Karaván-utak 642-643
Országút 644
Folyókon való közlekedés 644-646
Vasutak 646-661
A vasutak haszna 647
erőbeli értéke 648
A vasutak hossza 1890. évben. A vasutak geographiája 650
Angol vaspályák 650
Ausztria-Magyarország és Németország vasutjai 651
Hegyi vaspályák 652
Francziaország vasutjai 652
Olasz vaspályák 653
A szentgotthárdi és pontói vasut 653
A Balkán félsziget és Oroszország vasutjai 654
Skandinávia vaspályái 655
Belgium 655
Svájcz 656
Amerikának vasutjai 656-657
Ázsia vaspályái 658
A turkesztáni és a szibériai pacific-vasut világvonala 658, 659
Afrikának és Ausztráliának vaspályái 659
A föld leghosszabb tunneljei 659
A vasúti hálózatfejlődése 1830-1890-ig 660
Befektetett tőke 660
Tengeri hajózás 661
A föld kereskedelmi hajóparkja 1890 és 1891 években 663-664
A hajójáratok eloszoltsága 664
Nagy tengeri utak 665
Kis hajójáratok 666
Gőzhajózási társaságok 666
Az Atlanti ocean forgalmassága 667
Világforgalmi csatornák 668-669
d) Pósta és telegraf 669-672
A pósta kezdetei és geographiai jelenésmódjai 669
A világpósta 670
forgalma 670
A táviró világforgalma, befektetett tőkéje, hossza 671
A telegraf világvonalai 671-672
Kábelek hossza 672
A telephon 672
A léghajózás 673
Befejezés 673

Témakörök