kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tudományos Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Bukarest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
Oldalszám: | 358 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar Román |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Második, javított kiadás. |
Előszó az első kiadáshoz | 5 |
Előszó a második kiadáshoz | 7 |
Rövidítések | 10 |
Hangtan | |
A román nyelv hangjai | 11 |
A magánhangzók | 11 |
Az összetett mássalhangzók | 12 |
A mássalhangzók | 13 |
A hangváltozások | 15 |
A szótag | 17 |
A hangsúly | 18 |
A szókincs | |
A szavak jelentése | 24 |
A rokonértelmű szavak | 24 |
Az azonos alakú szavak | 25 |
Az ellentétes értelmű szavak | 25 |
A szavak többértelműsége | 26 |
Egyjelentésű és többjelentésű szavak | 26 |
A szavak eredeti és átvitt jelentése | 27 |
A szókincs gazdagodása | 28 |
A román szókincs alapelemei | 29 |
A belső keletkezésű szavak | 29 |
A szóképzés | 29 |
Szóképzés a szó végéhez illesztett képzővel | 30 |
Szóképzés a szó elejére illesztett képzővel | 30 |
Szóképzés képzőelvonással | 31 |
A szófaji átcsapás | 31 |
A szóösszetétel | 32 |
A szócsalád | 33 |
Alaktan | |
Az alaktan és a mondattan szerepe | 35 |
A szófajok | 35 |
A főnév | 37 |
A főnevek neme | 38 |
A nemrehajló főnevek | 44 |
A kétnemű főnevek | 44 |
Többes számban több alakú főnevek | 45 |
Szám tekintetében hiányos főnevek | 45 |
A főnevek számának használata a román és a magyar nyelvben | 46 |
A főnevekben történő hangváltakozások | 47 |
A főnévragozás | 48 |
A határozatlan névelővel való ragozás | 51 |
A határozott névelővel való ragozás | 56 |
A tulajdonnevek ragozása | 60 |
A főnévképzés | 62 |
A névelő | 64 |
A névelő fajai | 65 |
A melléknév | 79 |
A melléknevek nemek szerinti végződése | 80 |
A melléknevek szótövi hangváltakozásai | 82 |
A melléknevek ragozása | 83 |
A melléknevek fokozása | 88 |
A melléknevek képzése | 90 |
A melléknév a mondatban | 90 |
A névmás | 92 |
A személyes névmás | 93 |
A személyes névmás használatának sajátosságai a román nyelvben | 101 |
A személyes névmás udvariassági alakja | 103 |
A visszaható névmás | 105 |
A birtokos névmás | 108 |
A kérdő-vonatkoztató névmás | 112 |
A mutató névmás | 118 |
A nyomósító névmás | 124 |
A határozatlan névmás | 126 |
A tagadó névmás | 129 |
A számnév | 130 |
A tőszámnevek | 130 |
A sorszámnév | 139 |
Az ige | 143 |
Az ige fajai | 144 |
Az ige ragozása | 149 |
Az igei használatú állandó szókapcsolatok | 166 |
A segédigék | 167 |
A rendes igék ragozása | 181 |
A cselekvő igeragozás | 181 |
A szenvedő igeragozás | 198 |
A visszaható igeragozás | 201 |
A személytelen igék | 212 |
Az igék képzése | 214 |
A határozószó | 216 |
Az elöljáró | 222 |
A kötőszó | 227 |
Az indulatszó | 230 |
Mondattan | |
A mondat | 232 |
A román és magyar nyelv közötti mondattani egyezések | 232 |
A mondatok fajai | 233 |
A mondat főrészei | 234 |
Az alany | 234 |
Az állítmány | 237 |
Az alany és állítmány egyeztetése | 241 |
A mondat bővítményei | 245 |
A jelző | 245 |
A melléknévi jelző | 245 |
A főnévi jelző | 249 |
A névmási jelző | 254 |
A határozószói jelző | 256 |
Az igenévi jelző | 256 |
A tárgy és a határozó | 259 |
A tárgy | 259 |
A szoros értelemben vett határozók | 271 |
Az összetett mondat | 287 |
A melllérendelés | 389 |
Az alárendelés | 394 |
A szórend | 320 |
Az alany és az állítmány helye | 320 |
A jelző helye a mondatban | 321 |
A tárgy helye a mondatban | 324 |
A részeshatározó helye a mondatban | 325 |
A határozók helye a mondatban | 326 |
Az írásjelek használata | 327 |
A vessző | 328 |
A kötőjel | 332 |
A gyakorlatok megoldása | 334 |
Felhasznált művek | 351 |