Bevezetés | |
Üzleti alkalmazások (Csizmazia Balázs) | 1 |
A komponens-korszak küszöbén | 2 |
Az elemek | 3 |
A WWW elérésére használható osztályok | 3 |
Java szrvletek - a webszerveroldali Java | 4 |
A Java Server Pages technológia | 4 |
Az XML technológia | 5 |
A JDBC technológia | 5 |
Távoli metódushívás (RMI) | 5 |
Java és a CORBA kapcsolata | 6 |
Névszolgáltatók elérése: a JNDI csomag | 7 |
Enterprise JavaBeans modell | 7 |
Tranzakciók kezelése Javában | 8 |
A JMS: üzenet alapú infrastruktúra | 9 |
A JavaMail infrastruktúra | 9 |
Többrétegű alkalmazásmodell | 9 |
A WWW objektumainak elérése (Csizmazia Balázs) | 13 |
Egységes erőforrásnevek, nevek rendszere | 14 |
Hálózati erőforrások URL-azonosítói | 16 |
URL-azonosítók ábrázolása | 17 |
Abszolút és relatív URL-azonosítók | 18 |
URL-azonosítók általános formája | 18 |
Az FTP protokoll URL-azonosítói | 20 |
A HTTP (és a HTTPS) protokoll URL-azonosítói | 20 |
A Gopher protokoll URL-azonosítói | 21 |
Levelezési cím URL-azonosítója | 23 |
A USRNET News objektumait azonosító URL-formák | 23 |
TELNET URL-azonosítók | 23 |
Fájlokat megnevező URL-azonosítók | 24 |
Egyéb URL-azonosítók | 24 |
A HTTP- HTTPS protokollok és alkalmazásaik | 25 |
A MIME-szabvány | 26 |
MIME tartalomtípusok paraméterezése, példák | 28 |
A HTTP protokoll architektúrája | 32 |
HTTP-fejlécmezők | 34 |
Példák HTTP-alapú kliens-szerver kapcsolatokra | 39 |
A WWW elérését támogató Java osztályok | 41 |
WWW erőforrások elérése az URL osztállyal | 41 |
Az URLConnection osztály alkalmazása | 45 |
A HttpURLConnection osztály | 51 |
Az elért WWW erőforrások tartalmának értelmezése | 55 |
Protokollkezelő osztályok felépítése | 56 |
A Java környezet bővítése új protokollkezelőkkel | 58 |
Tartalomkezelő osztályok | 59 |
A Java környezet bővítése új tartalomkezelőkkel | 62 |
Példa: FINGER protokollkezelő implementációja | 63 |
Java szervletek (Csizmazia Balázs) | 65 |
A HTML-űrlapok és működésük | 66 |
A Java szervletek | 69 |
A Java szerletek szerkezete | 70 |
A kliens kérés és szervlet válasz absztrakciója | 72 |
Szervletek inicializációja | 77 |
Szervletek származtatása a GenericServlet osztálytól | 79 |
HTTP protokoll alapú szervletek | 81 |
Szervletek szinkronizációja | 87 |
Állapotinformációk tárolása a szerveren | 87 |
Állapotinformációk kezelése cookie-k segítségével | 90 |
Állapotinformációk tárolása a session-mechanizmus segítségével | 92 |
A RequestDispatcher szerepe | 95 |
Példa HTTP-alapú szervlet alkalmazásokra | 97 |
A visszhang szervlet | 98 |
A felhasználó-bejegyzési szervlet | 103 |
Egy kliensoldali Java alkalmazás a fenti űrlapunkhoz | 105 |
Egy egyszerű szervlet a cookie-k bemutatására | 107 |
Egy cookie objektumok használatát szemléltető szervlet | 109 |
Egy látogatási számláló munkafolyamat-figyeléssel | 111 |
Egy webszerver-szerű szerver modellje | 112 |
JavaServer Pages (Mika Péter) | 115 |
A JSP és előnyei | 116 |
A JSP és a J2EE | 119 |
A JSP elemei | 120 |
Direktívák | 121 |
A page direktíva | 121 |
Az include direktíva | 123 |
A taglib direktíva | 123 |
Scriptelemek | 124 |
Deklarációk | 124 |
Script-részletek | 124 |
Kifejezések | 126 |
Implicit objektumok | 126 |
Akciók | 128 |
A jsp: useBean akció | 129 |
A jsp: setProperty akció | 131 |
A jsp: getProperty akció | 132 |
A jsp: include akció | 133 |
A jsp: forward akció | 133 |
A jsp: plugin akció | 134 |
A jsp: param akció | 135 |
Elemkönyvtárak használata és készítése | 135 |
Elemkönyvtárak használata | 135 |
Egyszerű elemek készítése | 140 |
Scriptváltozók bevezetése | 149 |
A törzsüket is feldolgozó elemek készítése | 152 |
Egymásbaágyazott elemek készítése | 155 |
Elemkönyvtárak validálása és a futásidejű kivételkezelés | 158 |
Távoli metódushívás (Csizmazia Balázs) | 163 |
A távoli metódushívás alapjai | 163 |
A távoli metódushívás modellje | 165 |
Távoli metódushívás Java környezetben | 166 |
EGy távoli objektum implementációja | 167 |
Paraméterátadás | 172 |
A Java RMI viselkedése kommunikációs hibáknál | 173 |
A kliens- és a szervercsonk összekapcsolása | 174 |
Távoli objektumok megnevezése | 174 |
Távoli referenciák elérése | 175 |
A registry implementációja | 177 |
A példaprogramunk befejezése | 178 |
Távoli objektumok osztott szemétgyűjtése | 179 |
Osztott szemétgyűjtés a szerveroldalon | 180 |
Távoli osztályok elérése | 181 |
A példaprogramunk tesztelése | 184 |
Visszatekintés a fejlesztés menetére | 186 |
Távoli metódushívás hálózati tűzfalak mögött | 187 |
Távoli metódushívás az IIOP protokoll felett | 188 |
Új szoftvereszközök | 189 |
Objektumok IIOP-képessé alakítása | 190 |
CORBA objektumok érték szerinti átadása | 193 |
Java névleképezés- és katalógusinterfész (JNDI) (Varga Tibor Ádám) | 197 |
A JNDI megoldás | 198 |
Fogalmak áttekintése | 199 |
A JNDI mint a J2EE része | 200 |
Példák a fejezetben | 201 |
A JNDI rendszer konfigurációja | 201 |
Konfiguráció környezetobjektum segítségével | 202 |
Rendszerpropertyk használata a konfigurációra | 204 |
Appletparaméterek használata a konfigurációra | 204 |
Erőforrásállományok használata a konfigurációra | 205 |
Környezetfelépítési algoritmus | 206 |
Kontextusobjektumok | 206 |
Nevek | 207 |
A lookup metódus | 208 |
Szinkronizáció | 210 |
Név felépítése | 211 |
URI használata név helyett | 212 |
Kötések | 212 |
Hivatkozások | 213 |
Átirányítások | 213 |
Enterprise JavaBeans | 215 |
A J2EE környezet egyéb osztott komponensei | 216 |
Katalóguskontextus objektumok | 216 |
Tulajdonságok | 217 |
Keresések | 217 |
Séma | 218 |
Események | 218 |
LDAP v3 bővítések | 220 |
Bővített műveletek | 220 |
Kontrollok | 221 |
Aszinkron visszajelzések | 221 |
Biztonság | 222 |
Szolgáltatói illesztőfelület | 222 |
Standard JNDI környezeti változók tljes listája | 223 |
A CORBA és a Java kapcsolata (Porkoláb Zoltán) | 225 |
Az ORB | 226 |
CORBA szolgáltatások | 228 |
Névszolgáltatás | 228 |
Biztonsági szolgáltatás | 229 |
Eseménykezelés | 229 |
Externalizáció | 229 |
Perzisztencia | 229 |
Életciklus | 230 |
Konkurencia-kezelés | 230 |
Tranzakció-kezelés | 230 |
Az Interface Definition Language (IDL) | 231 |
Az IDL-Java leképezés | 233 |
Nevek | 233 |
Alaptípusok | 233 |
Literálok | 234 |
Konstans | 235 |
Struktúra | 236 |
Unió | 236 |
Felsorolási típus | 238 |
Tömb | 239 |
Sztring | 239 |
Sorozat | 240 |
Any | 241 |
Kivétel | 242 |
Paraméterátadás | 242 |
Kliens környezet | 244 |
Példa a CORBA használatára | 245 |
Az IDL forrás és fordítása | 245 |
Generált állományok | 246 |
A szerver megvalósítása örökléssel | 251 |
A szerver megvalósítása delegálással | 254 |
CORBA névszolgáltatás | 258 |
További lehetőségek | 259 |
A CORBA interfészgyűjteménye (Csizmazia Balázs) | 261 |
Az IR legalapvetőbb interfésze | 263 |
A CORBA Any és a típuskódok | 264 |
Az IR egyszerű és összetett komponensei | 267 |
Az IR alkotóelemeiről részletesebben | 272 |
Interfészek visszakeresése az interfészgyűjteményből | 281 |
Az interfészgyűjtemény elemeinek azonosítása | 281 |
A típuskódok és az Any | 284 |
Az ORB objektumról bővebben | 288 |
Interfészgyűjteményelemek és típuskódok kapcsolata | 294 |
Java Message Service (Csontos Péter) | 299 |
Bevezetés | 299 |
Üzenetkezelés | 299 |
A köztes réteg (middleware) | 299 |
A bábeli zűrzavar és ami megszünteti | 300 |
A JMS-ről röviden | 300 |
A JMS és a J2EE többi részének kapcsolata | 301 |
A fejezet szerkezete | 301 |
Architektúra | 301 |
Kapcsolódás az üzenetkezelő rendszerekhez | 301 |
Az üzenetek kezelésének fajtái | 302 |
Perzisztencia | 304 |
A JMS eszköztára | 304 |
Inicializációs eszközök | 304 |
Az üzenetek küldése | 306 |
Az üzenetek fogadása | 308 |
JMS-kompatibilis termékek | 310 |
Enterprise JavaBeans (Kégli Zoltán) | 313 |
EJB Bevezető | 314 |
Komponens Architektúra | 314 |
EJB mint komponens architektúra | 316 |
EJB és JavaBeans | 317 |
EJB készítés szereplői | 317 |
EJB architektúra áttekintése | 319 |
Entrprise bean és EJB konténer | 320 |
Átlátszatlanság felsőfokon | 320 |
Enterprise bean típusok | 321 |
Enterprise bean felépítése | 321 |
Az enterprise bean kliens oldali nézete | 331 |
Kivételekről röviden | 332 |
Session beanek | 333 |
Állapotmentes session bean | 334 |
Példa állapotmentes session beanre | 334 |
Példányfarm és az állapotmentes session bean életciklusa | 335 |
Állapottal rendelkező session bean | 336 |
Passziválás-aktiválás | 336 |
Példa állapottal rendelkező session beanre | 337 |
Entitás beanek | 343 |
Entitás beanek életciklusa és a példányfarm | 345 |
Az elsődleges kulcs szerepe | 347 |
BMP entitás beanek | 348 |
CMP entitás beanek | 369 |
Kapcsolatok entitás beanek között | 387 |
Az EJB lekérdező nyelv - EJB-QL | 394 |
Üzenetvezérelt bean | 397 |
Példa üzenetvezérelt beanre | 398 |
Viszontválasz lehetőségek | 402 |
Enterprise beanek használata | 403 |
Lokális kontra távoli interfészek | 403 |
Tervezési minták | 403 |
CMP kontra BMP perzisztencia | 404 |
Állapottal rendelkező vagy állapotmentes session bean | 404 |
Állapottal rendelkező session bean kontra HttpSession | 405 |
EJB objektumok és EJB otthon objektumok kezelői | 405 |
Enterprise bean környezete | 406 |
EJB referencia | 406 |
Erőforrások kezelése | 408 |
Biztonság | 410 |
Autentikáció | 410 |
Jogosultság ellenőrzés | 410 |
Mikor melyik? | 415 |
Beanek egymás közt biztonságban | 415 |
Tranzakciók | 417 |
Tranzakció kezelés helyei | 417 |
Konténer-vezérelt tranzakciók | 419 |
Beanvezérelt tranzakciók | 422 |
Kliens által indított tranzakciók | 423 |
Állapottal rendelkező session beanek és tranzakciók | 423 |
Tranzakciók, a JDBC és a JTA (Kozsik Tamás) | 427 |
A tranzakciók ismérvei | 428 |
Tranzakciók határának kijelölése | 429 |
Programozott tranzakció-demarkáció | 430 |
Deklaratív tranzakció-demarkáció | 438 |
A telepítési leírás | 452 |
A tranzakció-demarkáció megoldásának összehasonlítása | 456 |
Időtúllépés-timeout | 457 |
Tranzakciók izolációja | 457 |
Izolációs szintek | 458 |
Az izolációs szint beállítása | 461 |
Lokális és globális tranzakciók | 461 |
Lokális és globális tranzakciók a J2EE platformban | 463 |
JTA-Java Transaction API | 464 |
JTS-Java Transaction Service | 465 |
A JTA előnyei és hátrányai | 467 |
Optimalizálási lehetőségek | 467 |
Tranzakciók visszavonása | 468 |
A SessionSynchronization interfész | 469 |
Kompenzáló tranzakciók | 470 |
Tranzakciók különböző J2EE komponensekben | 471 |
Adatbázis-programozás (Lakatos Attila) | 475 |
JDBC meghajtóprogramok | 477 |
Két- és háromrétegű adatbázis-elérési modell | 477 |
JDBC-nek megfelelő meghajtóprogramok | 478 |
ODBC-JDBC | 478 |
Továbbfejlesztési tervek | 479 |
A JDBC használata | 479 |
JDBC használata szervletekben | 479 |
Fordítás | 480 |
Futtatás | 480 |
Meghajtóprogramok kezelése | 480 |
A meghajtóprogram kiválasztása | 480 |
Meghajtóprogramok regisztrálása | 480 |
Kapcsolattartás az adatbázissal | 481 |
Adatbázis-URL-ek | 481 |
Kapcsolat felvételének hagyományos módja | 482 |
Kapcsolat felvételének ajánlott módja | 484 |
Kapcsolatok újrahasznosítása | 485 |
Tranzakciókezelés | 485 |
Információ a kapcsolatról | 487 |
Hibakezelés | 488 |
Kapcsolat lezárása | 488 |
JDBC típusok | 488 |
A JDBC típus használata | 489 |
SQL-Java típusmegfeleltetés | 489 |
SQL3 adattípusok | 492 |
Felhasználói SQL adattípusok | 493 |
Adatbázisbeli Java objektumok | 498 |
SQL utasítások végrehajtása | 498 |
A Statment interfész | 498 |
A PreparedStatemenet interfész | 503 |
A CallableStatemenet interfész | 504 |
SQL utasítások kötegelt végrehajtása | 506 |
Kötegelt végrehajtás előkészítése | 506 |
Kötegelt végrehajtás indítása | 506 |
Hibakezelés kötegelt végrehajtás esetén | 506 |
Példa kötegelt végrehajtásra | 507 |
Eredménytáblák kezelése | 508 |
Eredménytábla típusok | 508 |
Eredménytábla létrehozása | 508 |
Eredménytábla elérésének optimalizálása | 509 |
Navigálás az eredménytáblában | 509 |
Értékek beolvasása | 511 |
Értékek módosítása | 512 |
Új sor beszúrása | 512 |
Sor törlése | 512 |
Változások észlelése | 512 |
Eredménytábla lezárása | 514 |
Önálló eredménytáblák | 515 |
Adatforrás megadása | 515 |
Eredménytábla feltöltése | 515 |
Eredménytábla használata | 516 |
Eredménytábla események | 516 |
Példa | 517 |
XML (Fornai Péter) | 527 |
Bevezetés az XML-be | 528 |
Speciális jelek használata | 529 |
Feldolgozási utasítások | 529 |
CSS Példa, az XML megjelenítése | 530 |
DTD, az XML dokumentumok nyelvtanának megadása | 530 |
Az elemek definiálása | 532 |
Entitások definiálása | 533 |
Attribútumok definiálása | 533 |
Névtartományok | 534 |
XML Sémák | 534 |
Az XSL technológia | 535 |
Bevezetés az XSLT-be | 536 |
Példa az XSLT használatára | 536 |
Java és az XML | 539 |
A SAX használata Javából | 539 |
Példa a SAX használatára | 540 |
Hibakezelés SAX-szal | 542 |
A DOM használata Javából | 542 |
A DOM ábrázolás | 544 |
A DOM ábrázolás bejárása | 546 |
Névtartományok | 548 |
Párhuzamosság | 548 |
Az XSLT használata Javából | 548 |
XSLT kiterjesztése Javával | 550 |
Az XML jövője | 551 |
JavaMail (Balázs Iván József) | 553 |
Protokollokról és szabványokról | 554 |
Az API áttekintése | 555 |
A javax.mail csomag | 555 |
A javax.mail. internet csomag | 556 |
A javax.mail.search csomag | 557 |
A javax.mail.event csomag | 557 |
Példaprogramok | 558 |
Egy üzenet összeállítása, elküldése | 559 |
Egy levél részeinek kiíratása | 563 |
Egy kiszolgálón tárolt üzenetek kilistázása | 567 |
Keresés üzenetek között | 569 |
Egy kiszolgálóra érkező üzenetek figyelése | 570 |
A Java Multimédia Framework (Csizmazia Balázs) | 573 |
Java média programozói elemek | 574 |
Multimédia alapismeretek és a JMF | 575 |
Néhány hangtárolási formátum | 577 |
AIFF formátum | 577 |
Sun-NeXT audió formátum | 577 |
MIDI formátum | 577 |
MP3 formátum | 577 |
RealAudió formátum | 578 |
Microsoft audió formátum | 578 |
GSM autdió formátum | 578 |
Mozgókép-tárolási formátumok | 578 |
MPEG formátum | 578 |
AVI formátum | 579 |
QuickTime formátum | 579 |
H.261 és H.263 formátum | 579 |
Kilo és mega a gyakorlatban | 579 |
A JMF által támogatott formátumok | 580 |
Állóképtömörítés - a JPEG | 583 |
Az MPEG-1 tömörítési algoritmus | 588 |
A feldolgozandó videó formátuma és felbontása | 589 |
A kódolási folyamat | 589 |
I-kockák kódolása | 590 |
P-kockák kódolása | 590 |
B-kockák kódolása | 591 |
Az MPEG hangtömörítése | 591 |
Az MPEG-4 és vidótömörítése | 591 |
Az MPEG-4 szabány főbb részei | 591 |
Az MPEG-4 vidótömörítése | 592 |
Audióvizuális objektumok az MPEG-4-ben | 593 |
Az MPEG-4 célkitűzései | 593 |
Az MPEG-4 jelenet-fogalma | 594 |
Az MPEG-4 jelent-leírása | 596 |
Az MPEG-4 systems és DMIF modellje | 597 |
A MediaPlayer komponens | 599 |
A MediaPlayer használata | 600 |
A MediaPlayer testreszabása | 601 |
Példaprogram a MediaPlayer használatára | 603 |
Appletek biztonsága és a JMF | 604 |
A JMF architektúrája | 605 |
A Player intrfész | 607 |
A Controller interfész | 608 |
A Clock interfész | 608 |
Egy Player objektum létrehozása | 609 |
A GainControl | 609 |
Kapcsolódó osztályok és interfészek áttekintése | 611 |
A Controller állapotai | 613 |
Controller események | 614 |
Controller események szinkron kezelése | 619 |
Controller kivételek | 621 |
Controller áttekintése | 622 |
A Clock interfész és az idő | 623 |
A Control interfész | 626 |
Egyszerű médialejátszás a JMF-fel | 627 |
Időfüggő médiák lejátszásának szinkronizálása | 632 |
Elemi multimédia-szinkronizáció | 632 |
A JMF szinkronizációs mechanizmusa | 634 |
Példaprogram a szinkronizációra | 635 |
A Processor interfész | 638 |
Multimédia az Interneten (az RTP protokoll) | 639 |
RTP-kapcsolatok jellemzői | 640 |
RTP kapcsolat kezelése a programban | 641 |
Multimédia az Interneten (az RTSP protokoll) | 643 |
Az RTSP protokoll felépítése | 643 |
Példa egy RTSP kapcsolatra | 643 |
RTSP és a JMF-lejátszók | 645 |
A multicast multimédia infrastruktúra | 646 |
Elosztott mulitmédia-rendszerek | 649 |
Multimédiakommunikáció az Interneten | 653 |
Integrált szolgáltatási rendszer | 654 |
Differnciált szolgáltatási rendszer | 654 |
Szolgáltatás-minőségi paraméterek | 657 |
A Java média stúdió | 658 |
A JMStudió indítása | 659 |
A menüpontok áttekintése | 659 |
Média adatok lejátszása | 660 |
Érkező média adat fájlba mentése | 661 |
Média adat küldése a hálózaton RTP-vel | 661 |
A multimédia szerverekről | 662 |
Gyakorlati projekt | 663 |
Irodalomjegyzék | 667 |
Tárgymutató | 679 |