1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Adalékok a közigazgatás reformjához

Állami szerepkörök; választási rendszerek; önkormányzati fejlesztési utak

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Magyar Közigazgatási Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 180 oldal
Sorozatcím: Közigazgatási füzetek
Kötetszám: 6
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 963-7127-76-3
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A társadalom és a gazdaság felett abszolút államhatalmat megvalósító szocialista államot modern polgári államra felváltó volt szocialista országok szinte mindegyikében napirenden van az állami... Tovább

Előszó

A társadalom és a gazdaság felett abszolút államhatalmat megvalósító szocialista államot modern polgári államra felváltó volt szocialista országok szinte mindegyikében napirenden van az állami szerepkör újragondolása és behatárolása.
A régi állami szerepkörök felülvizsgálata során elsősorban azt kell meghatározni, hogy
- melyek azok a területek, ahol egyáltalán nincs szükség a korábbi állami beavatkozás fenntartására;
- melyek azok a feladatkörök, ahol az állami beavatkozást ugyan szükséges fenntartani, de más szinten és formában (dekoncentráció, decentralizáció, autonom strukturák, közvállalatok stb);
- melyek azok a korábbi állami szerepkörök, melyek állami szervek által történő további ellátása ugyan nem kívánatos, de a magánszféra által az adott társadalmi szükséglet a piaci viszonyoknak megfelelően feltétlen kielégítendő. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy ha a privatizáció az adott területen nem hozza meg a kívánt eredményt az állam végsősoron köteles azt közszolgáltatásként, más módon és formában megoldani.
A vázolt dimenziókon felül a szóbanforgó átalakuló államokban jelentkeznek új állami feladatok is, melyek az átmenet által indokoltak: egyebek között magának a társadalmi, gazdasági stb. átalakulásának a következetes véghezvitele, garantálása is.
Az állami szerepkör újragondolása napirenden van a tradicionális demokráciák modern polgári államában is, de egész más aspektusból. Miközben ugyanis a volt szocialista államok az állami szerepkört leépítik és még mindig a liberális polgári államot és a mindenható szabadpiaci regulátori szerepkört tartják elérendőnek, üdvözítőnek, addig a modern polgári államokban az állami szerepkörök újra erősödőben vannak. Tanulmányom célja a két eltérő irányú tendencia feltárása és azon okok keresése, melyek e tendenciák mögött rejlenek.
Végsősoron arra kívánatos a hangsúlyt helyezni, hogy Magyarország esetében az állami szerepkörök újragondolása során elégséges-e a liberális polgári állam megoldásaira támaszkodni, vagy a modern polgári állam átalakulási tendenciáit lehetőségünkhöz mérten adaptálni, illetve egy sajátságos harmadik, saját utat kell választani, mely a realitások talaján maradva egyaránt kötődik az absztrakt modern polgári értékekhez, azonban specifikus nemzeti megoldásokat alkalmaz konkrét megoldásaiban? Vissza

Tartalom

Tanulmányok, vitaanyagok
Balázs István: AZ ÁLLAMI SZEREPKÖRÖK A FOGYASZTÓI
TÁRSADALOMBAN ÉS A PIACGAZDASÁGBAN 10
Bevezető
1./ Az állami szerepkörváltozás a fejlett polgári államokban 10
1.1. A gyenge állam amerikai modellje 11
1.2. Az állam jövője az európai fejlett piacgazdaságban 12
2./ Az állami szerepkörök változásai az átalakuló fejlődő
kelet-európai polgári demokráciákban 14
2.1. A közép-kelet-európai fejlődő polgári demokráciák
állami szerepvállalásának közös jegyei 14
2.2. Az állami szerepkörök változása Magyarországon 15
Jegyzetek 19
Balázs István: A KORMÁNYZATI MŰKÖDÉS ÉS
A KÖZIGAZGATÁSI AKTUSOK ELLENŐRZÉSE 20
Bevezető 20
1./ A parlament és a kormányzat viszonya a nyugat-európai
polgári demokráciákban 21
1.1. A parlament és a kormány viszonyának alkotmányjogi alapjai 21
1.2. A parlament és a kormány személyi kapcsolatai 22
1.3. A kormánystruktúrák 24
1.4. A parlamenti ellenőrzés jellege 25
2./ A kormány és a közigazgatás ellenőrzése Magyarországon 26
2.1. Általános jellemzők 26
2.2. Tradicionális ellenőrzési rendszerek 27
2.3. A kormány és a közigazgatás aktusainak alkotmányos
ellenőrzési mechanizmusa 28
2.4. Konklúziók 30
Jegyzetek 31
Irodalomjegyzék 32
Mónus Lajos: A MINISZTÉRIUMOK, ORSZÁGOS
HATÁSKÖRŰ SZERVEK, VALAMINT A HÁTTÉRINTÉZETEK
KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS RENDEZŐ ELVEI 33
Bevezető 33
11 A kormány szerkezeti jellege 34
2./ A minisztérium: a központi államigazgatás alapvető szerve 35
3./ Az országos hatáskörű szervek kérdései 36
4./ A háttérintézetek problémája 39
Szabó Gábor: AZ IRÁNYÍTÁS, A FELÜGYELET
ÉS AZ ELLENŐRZÉS EGYES ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI
KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS
HATÁSKÖRŰ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK IRÁNYÍTÁSÁRA 46
Bevezető 46
1./ Az irányítás 47
2./ Felügyelet és ellenőrzés 49
3./ Az országos hatáskörű szervek irányítása 51
Jegyzetek 53
Irodalomjegyzék 54
Gajduschek György: KORMÁNYZATI PR
A FEJLETT DEMOKRÁCIÁKBAN 55
Bevezetés 55
1./ Szociológiai megközelítés 56
1.1. PR és nyilvánosság 56
1.2. Legitimitás és PR 56
2./ A kormányzati PR szerepét, súlyát befolyásoló tényezők 57
2.1. A kormányzati PR szerepét erősítő tényezők 57
2.2. A gyengítő tényezők 58
3./ A kormányzati PR funkciói 59
4./ A kormányzati PR tevékenységi területei, módszerei 60
4.1. A „megcélzottak" 60
4.2. A tevékenység típusai 62
4.3. A kormányzati PR módszerei 62
5./ A PR szervezet helye a közigazgatási szervek felépítésében 63
Jegyzetek 66
Irodalomjegyzék 69
Wiener György: ARÁNYOS ÉS TÖBBSÉGI
VÁLASZTÁSI RENDSZEREK 70
1./ A választási rendszer a történelmi fejlődésben 70
1.1. Választások a prekapitalista társadalmakban 70
1.2. Választójog és polgári forradalom 72
1.3. Választójogi reformok a XIX. században 74
1.4. Általános választójog és arányos képviselet 76
1.5. Választási rendszerek a modern kapitalizmus korában 80
2./ Többségi és arányos választási rendszerek 83
2.1. A választási rendszer fogalma 83
2.2. A többségi választási rendszerek 85
2.3. Az arányos képviselet 87
2.4. A választási rendszerek arányossága 91
3./ Választási rendszer - politikai rendszer 95
3.1. A Duverger-törvény körüli viták 95
3.2. A pártstuktúra fejlődése 100
3.2.1. Relatív többségi formula és kétpártrendszer 100
3.2.2. Pártok az abszolút többségi rendszerben 103
3.2.3. Arányos képviselet és sokpártiság 109
3.2.4. összegző megjegyzések 118
3.3. Választási rendszer és kormányzati stabilitás 121
Irodalomjegyzék 129
Gajduschek György: NÉHÁNY MEGKÉSETT GONDOLAT
AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK KAPCSÁN 131
Bevezető 131
1./ A részvételi arányok kérdése 132
1.1. Az alacsony részvétel értelmezése 132
1.2. Az egyes településtípusok közötti eltérések okai 135
2./ A pártok szerepéről 136
2.1. Pártok helyi szinten 136
2.2. Pártok és függetlenek 137
2.3. Pártok és társadalmi szerveződések 139
3./ Az egyes településtípusokban megfigyelhető
választási magatartás értelmezése 141
4./ A választási magatartás egy egyszerű modellje 144
Jegyzetek 145
Irodalomjegyzék 148
Horváth M. Tamás: ÖNKORMÁNYZATI
MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK ÉS
TOVÁBBI SZABÁLYOZÁS 149
1./ A központi irányítás eszközrendszere 150
2./ Központi támogatási rendszer 154
3./ Vagyoni státusz és összefüggése a helyi szolgáltatásokkal 158
4./ Intézmények és helyi szolgáltatások 160
Jegyzetek 163
II.
Információk, dokumentumok
Wiener György: A KELET-EURÓPAI VÁLASZTÁSOK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA 164
1./ Választás és „következetes" rendszerváltás 164
2./ Kísérletek a hatalmi pozíciók megtartására 172
3./ A választási rendszer működése és a politikai erőviszonyok 178
Jegyzetek 180
Irodalomjegyzék 180
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem