Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz

Előszó

Lukács György és Balázs Béla nevezetes és gyümölcsöző, műveket inspiráló szövetségének szubjektív dokumentumait kapja e kötetben kézhez az olvasó. A szövetség objektív dokumentumai Balázs Béla művei, Lukács Balázsról írt cikkei, az ezekből létrejött könyv, a Balázs Béla és akiknek nem kell, és maga az az évtizedes együttműködés, amely egyebek közt a Vasárnapi Kört és a Szellemi Tudományok Szabadiskoláját eredményezte, és tucatnyi gondolkodónak adott életreszóló indíttatást. Balázs fiatalkori munkásságát, kettejük szövetségének jellegét, történelmi-szellemi alapjait, helyét a magyar szellemi életben, a két életmű korai szakaszának egymásravonatkoztatottságát, eltávolodásuk objektív okait már behatóan elemezte a szakirodalom.
Ezek a levelek e kapcsolat mindennapjaiba adnak betekintést. Szerencsés módon életüknek ebből a korai szakaszából, annak is kb. három évéből Balázsnak csaknem minden levele fennmaradt, így a folyamatos olvasás során a levelek tulajdonképpen összefüggő történetet alkotnak. S bár Lukács válaszai nincsenek meg, a levelek visszautalásai, valamint Lukács Balázsról írt cikkei következtetni engednek e kapcsolat másik oldalára is. Érdekes és paradox, hogy viszonyuk, együttműködésük legintenzívebb szakaszában Balázs és Lukács tulajdonképpen egyfolytában távol volt egymástól. S bár levelezésül igazán intimmé sohasem vált, éppen ez a távollét teremtett lehetőséget arra, hogy kapcsolatuk, együttműködésük természetét az utókor feltárhassa a levelekből. Vissza