1.060.323

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fejezetek a filmesztétikából

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ha a filmművészetet a század gyermekének, huszadik századi művészetnek tartjuk, márpedig annak kell tartanunk, akkor ez fokozatosan érvényes a filmesztétikára mint huszadik századi tudományra,... Tovább

Előszó

Ha a filmművészetet a század gyermekének, huszadik századi művészetnek tartjuk, márpedig annak kell tartanunk, akkor ez fokozatosan érvényes a filmesztétikára mint huszadik századi tudományra, amely a filmművészet mindig társadalmi gyakorlatban megvalósuló törvényszerűségeit kutatja. Nem kíván bővebb magyarázatot az sem, hogy kialakulását tekintve a filmesztétika követte a filmművészetet, hogy a filmesztétika a filmművészetnél is fiatalabb. A filmesztétika, akár a filmművészet a század emberének "szeme előtt" született meg, változott, fejlődött. Olvashatta a század eleji napilapok sete-suta "filmkritikáit", idővel belelapozhatott a filmmel foglalkozó újságokba, kézbe vehette a népszerű brosúrákat, melyek primitíven, de nagy lelkesedéssel világosították föl arról, hogy hogyan kell filmet készíteni, rendezni. S tanúja lehetett annak a ma már filológiailag bizonyítható, a filmi kifejezés finomodásával párhuzamosan végbemenő folyamatnak, ahogyan ezeknek a munkáknak a jelesebb szerzői teóriává kristályosították tapasztalataikat. Hogy miképp született meg a francia Louis Delluc aktuális reflexióiból nagy hatású műve, a fotogenitás (1920) vagy Balázs Bélának a bécsi Der Tag c. újságba írt kritikáiból A látható ember (1924), a filmesztétika kérdéseit a világon elsőként összefüggéseiben tárgyaló műve. Vissza

Tartalom

Előszó (Zalán Vince)5
Társadalom és film, világnézet és filmművészet11
Arnold Hauser: A film jegyében13
Walter Benjamin: A műalkotás a technika sokszorosíthatóság korszakában27
Balázs Béla: A látható ember35
A filmesztétika szovjet klasszikusai45
L. V. Kulesov: A montázs mint a fimművészet alapja47
V. I. Pudovkin: A filmrendező és a filmanyag60
Sz. M. Eizenstein: A film negyedik dimenziója és a montázsmódszerek68
Sz. M. Eizenstein - V. I. Pudovkin - G. V. Alekszandrov: Kiáltvány74
Sz. M. Eizenstein: Montázs, 193878
Sz. M. Eizenstein: Dickens, Griffith és mi85
Filmesztétikák a valóság vonzásában99
John Grierson: A dokumentum alapelvei101
Umberto Barbara: A filmművészet esztétikai problémája106
Cesare Zavattini: Néhány gondolat a filmről124
Filmesztétikák a töltőtoll-kamera korszakában131
Alexandre Astruc: Egy új avantgarde születése: a kamera mint töltőtoll133
André Bazin: Korunk nyelve138
André Bazin: A fénykép ontológiája147
André Bazin: Tilos a montázs153
Siegfried Kracauser: A film elmélete160
Lukács György: A filmről171
A filmesztétika új útjai183
Roland Barthes: A strukturális elemzés elvei és céljai185
Christian Metz: Az elbeszélő film mondattana193
Pier Paolo Pasolini: A költő film199
J. M. Lotman: Filmszemiotika és filmesztétika210
Andrej Tarkovszkij: A megragadott idő233
Túl (?) a filmesztétikán253
Danuta Palczewska - Aleksander Kumor: A film strukturális meghatározói. A film standardizálásának problémái255
Dieter Prokop: Mozi-imperializmus és filmesztétika287
Forrásjegyzék290
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem