Balassi Bálint válogatott költeményei

Előszó

Voltak elődei, himnuszok és virágénekek névtelen, vagy alig ismert szerzői, latinul verselő magyar poéták, híres vitézi lantosok - mégis őt tekinthetjük a magyar költészet első nagy alakjának, első igazi költőjének. A Balassi előtti magyar nyelvű költészet jobbára csak vallásos énekeket alkotott s hiányzott belőle a magasfokú költői öntudat, hivatástudat. Balassi nagyszerű tehetségére vall, hogy ilyen irodalmi előzmények után, ádáz, sivár viszonyok közepette ilyen erővel, ilyen gazdagon bontakozott ki költészetében a nagy magyar líra. Fellépésének jelentősége túlmutat Magyarország határain: egycsapásra európai rangra emelte költészetünket, olyan időben, amikor még kevés nemzet dicsekedhetett hozzámérhető íróval.
Négy évszázaddal ezelőtt született. Élete, egyénisége különös ellentmondásokat egyesített. Főúri család tagja, nagy birtokok ura, s mégis hánytvetett, idegen országokba űzött bujdosó, aki így kényszerül írni magáról: "Mint sehonnai vagyok és az egy lakóhelyemen is elkelvén tőlem, csigává kell lennem: hátamon lészen házam." Egyidőben a királyi udvar kedveltje, később megtagadott, a király és a klérus törvényei által vagyonából kiforgatott kóbor lovag, aki lókupeckedéssel keresi kenyerét. Erőszakoskodásairól híres, rettegett, durva feudális úr s ugyanakkor európai műveltségű humanista költő, "a múzsák nyájasságának és a tudomány ékességének" kedvelője. Egész férfikorát áthevítő szerelem fűzi egy asszonyhoz s közben végigmulatja magát fél Európa csapszékein, bordélyházain. Vissza