Balassi Bálint

Előszó

400 esztendővel ezelőtt, 1554. október 20-án született Balassi Bálint, első nagy költőnk, anyanyelvünk első tudatos művésze. Születésének négyszázadik évfordulóján a magyar líra születését is ünnepeljük. De 1954 kettős Balassi évforduló, mert június 3-án múlt 360 éve annak, hogy az akkor negyvenéves költő Esztergom ostromakor, a haza védelmében, török golyótól találva, hősi halált halt.
Költő és katona volt Balassi Bálint, egy zaklatott kor zaklatott életű gyermeke. A 16. század második felében élet, a "végekbe szorult hazafiság" korában, amikor a török elleni harc váltakozó fordulataiban a magyar nép léte, történelmi sorsa forgott kockán. A szabadság és szerelem korai énekese volt. A haza szabadságáé, melyet vérével váltott meg, mint legdicsőbb utóda, Petőfi Sándor, - s a szerelemé, amelynek édes boldogságát, s gyötrő kegyetlenségét Csokonaii egyetlen költőnk sem élte át olyan teljes odaadással, egész emberséggel, s nem ábrázolta olyan gazdag nyelvi erővel, mint ő. Akkor, 400 évvel ezelőtt "emberségről példát, vitézségről formát" a végvári hősök között elsősorban ő adott hazájának. Küzdelmei, igazságkereső erőfeszítései az osztálytársadalmak nagy lelkeket pusztító embertelenségét idézik emlékezetünkbe. Népe iránti hűsége, hősi halála a hazáért való önfeláldozásra tanít. Életműve nagy nemzeti örökségünk. Illendő, hogy zászlót hajtsunk megéledő emléke előtt, s új hazát építő dolgozó népünk elé állítsuk négy évszázad messzeségébe tűnt nemes alakját. Vissza