Balassagyarmat az irodalomban

Előszó

Balassagyarmat a magyar történelemben és irodalomban kezdettől fogva jelentős szerepet játszott.
Az Ipoly völgyében, a hegyvidék és rónaság találkozásánál fekvő város és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. A Gyarmat név pedig a honfoglaló törzsek egyikét idézi. A XIII. században még possessio-nak, birtoknak, később meg villa-nak, majorságnak, pusztának nevezett Gyarmat - talán éppen földrajzi helyzetének köszönhetően - gyorsan fejlődött. Egy 1437-ben kelt okiratban már oppidum-ként, mezővárosként szerepel, ami arra enged következtetni, hogy a nemrég még a honti várhoz tartozó birtok ki tudta használni az Anjouk városfejlesztő gazdaságpolitikáját. A Balassák ősei alá tartozó mezőváros-Gyarmat tehát iparos-kereskedő településnek indult, csakúgy, mint Kőszeg, Miskolc vagy Sárospatak. A paraszti árutermelés és a pénzgazdálkodás kibontakozásán létrejött felvirágzás Balassagyarmat fejlődésének első jelentős állomása.
Hogy a gyarmati vár mikor keletkezett, ma már nehéz lenne kideríteni. A IV. Béla korabeli oklevelek már várszerű tornyot tudnak Gyarmaton, de a későbbi végvár valószínűleg csak a mohácsi csata után épült. A vár a török idők alatt igen változatos történelemmel rendelkezik. Hol a gyávaság, hol a hősiesség lapjait írják róla. Van, amikor a gyarmati várőrség más várakat is visszafoglal a töröktől, máskor a sajátját sem tudja megtartani. Egyszer a teljes pusztulásáról, másszor áldozatos újjáépítéséről adnak hírt a krónikások. Tinódi históriás éneke Szondi György hősi helytállásával állítja szembe a gyarmati várkapitány, a semmirekellő Horváth Bertalan 1552. évi viselkedését. Bél Mátyás viszont nem tud megindulás nélkül szólni, mikor a várbéli katonák és nők 1648-as bátor védelmi harcát mondja el. Vissza