Magyar hangtan és alaktan

Tartalom

Előszó
A nyelvtan módszerei és forrásai
ELSŐ RÉSZ: Hang-tan.
Első szakasz.
A magyar nyelv kiejtése.
1. Bevezető 3
2. A beszélő szervek 4
3. A hangok képzése és osztályozása 6
A magánhangzók képzése és osztályozása 7
5. A magánhangzók használata 10
6. Kettős magánhangzók (diphthongusok) 15
7. A mássalhangzók képzése és osztályozása 16
8. A mássalhangzók használata 20
9. Hosszú és kettős mássalhangzók 24
10. A hangok kapcsolatai 27
11. Hangsúly 29
12. A szótagok alakulása és hangsúlya 31
13. Szólamok alakulása és hangsúlya 32
14. Mondatok alakulása és hangsúlya 34
15. A hang magasságának változása a mondatban 35
16. Magánhangzók illeszkedése 36
Második szakasz.
A magyar nyelv hangalakjának története.
Bevezetés. A hangok változásai 39
Első fejezet.
Az egyes hangok története.
Bevezetés. A hangok változásai 39
A) A magánhangzók története 55
I. Hosszú magánhangzók 55
1. é 55
A) A nyíltabb é 57
B) A zártabb é 60
C) Szó végén álló é 65
2. á 66
3. í 68
4. ó, ő 71
5. ú, ű 78
II. Rövid magánhangzók 81
1. e 81
2. a 87
3. ë 90
4. ö 93
5. o 95
6. i 98
7. u, ü 102
8. A tővégi magánhangzók 105
III. A magánhangzók történetének áttekintése 108
B) A mássalhangzók története 114
I. Orrhangok 114
II. Folyékony hangok . . . .121
III. Zöngés (lágy) explosivák . . 126
IV. Zönge nélküli (kemény) explosivák 132
V. Zöngés (lágy) spiránsok . .138
VI. Zönge nélküli (kemény) spiránsok 146
VII. Elveszett mássalhangzók 150
VIII. A mássalhangzók történetének áttekintése 155
A jövevényszavak hangjainak története 161
I. Török eredetű szavak 162
II. Szláv eredetű szavak 167
III. Német eredetű szavak 175
IV. Olasz és latin eredetű szavak 180
Második fejezet.
A hangok összefűzésének története.
1. A beszéd egyes részeinek alakulása 183
2. Hangsúly 187
3. Magánhangzók illeszkedése 189
Függelék.
I. A magyar írás története 196
1. Az írott emlékek kora 197
2. A nyomtatványok kora 203
II. A helyesírás fejlődése 208
MÁSODIK EÉSZ: Alaktan.
Bevezetés. A szótők 213
I. Az igetők.
A) A kötőhangzó megléte vagy hiánya 227
B) A kötőhangzó minősége 240
G) A változatlan igetők 242
D) A í-végű igetők 243
E) A hangzórövidítő igetők 243
F) A hangzóvesztő igetők 246
G) A tiszta F-hangú igetők 254
H) Az sz hanggal bővülő v-tők 258
I) Az sz vagy d hanggal bővülő v-tők 263
K) A vagyon, megyén igék 273
A) A határozó-ragok.
II. A névszótők.
A) A kötőhangzó megléte vagy hiánya 274
B) A kötőhangzó minősége 279
C) A változatlan névszótők 286
D) Az a, e végű névszók 286
E) A hangrövidítő névszótők 292
F) A hangzóvesztő névszótők 307
G) A v-hangú névszótők 319
H) Ó, ő és ú, ű végű névszók
Első szakasz
A szavak összetétele 351
I. Összetett igék 358
II. Összetett főnevek 360
III. Összetett melléknevek 365
IV. Összetett számnevek 368
V. Összetett névmások 368
VI. Összetett határozó szók 369
VII. Összetett kötőszók . . .
Hibás összetételek
Második szakasz.
A szóképzés.
Bevezetés 372
Első fejezet.
Igéből való igeképzés.
A) A tehető ige képzője 380
B) Mozzanatos képzők 381
(-am, -em 383., -an, -en 384
-ant, -ent 388, -int 389., -ít 392.,
-ap 393., -ap 393., -all, -ell 394.)
C) Gyakorító képzők 394
(-l, -ol, -él, -öl 396., -al, -el 397.,
-ál, -él 398., -lál, -lél, -lal, -lel
399., -dál, -dél, -dal, -del 400.,
-csol, -csel, -csöl, -csál, -csél
400., -gál, -gél, -gal, -gel 401.,
-dogál, -dégél, -dogal, -dégel
402.,-kol, -köl, -kál, -kél 404.,-d
405.,-kod, -kéd, -köd 406. -dok,
-dék, -dök 406. -dokol, -dékél,
-dököl 406., -z 407., -sz 408.,
-doz, -déz, -döz 408 , -áz, -éz
410 , -ász, -ész 410 , -s 411.,
-dos, -dés, -dös 411., -g 412.,
-Jog,-lyog, 414., ng 415., -gat,
-get 416., -r 420., -orog, -ërëg,
-örög 422.)
D) A kezdő igék képzése . . . 422
(-odik, -álmodik 423., -dúl, -dűl 423.)
E) A műveltető igék képzése . . 424
(-t 425., -at, -et 428., -tat, -tet
430., -ajt, -ejt, -it 432., -ászt,
-eszt 435., -1 437.)
F) A visszaható igék képzése . . 439
(-ódík,-ődík 440., -ózik, -őzík
442.,-ódzik,-ődzik ,-kodik,
-kédík, -ködik 445, -kőzik,
-kézik, -közík 447.,-úl, -ül, 448.)
G) A szenvedő igék képzése . . 450
Második fejezet.
A névszóból való igeképzés . . 452
(-1 453., -11 454., -h, -j 456.,
458., -dz 460., -ász, -ész
461., -úl, -ül 462., -odik, -édik,
-ödik 463., -ít 465., -kodik,
-kédik, -ködik 465.)
Harmadik fejezet.
Igéből való névszóképzés.
Bevezetés 468
1. igéből való főnevek 470
(Képző nélkül 470., -ás, -és
472., -más, -més 475., -at, -et
476., -t 479., -alom, -elém 472.,
-dalom, -delem 484., -aj, -ej
486., -ék 488., -dék, -adék,
-edék 490., -lék, -alék, -elék
491., -ték, -aték, -eték 493.,
-mány, -mény 494., -váiiy,
-Fé72j495., -ál, -él, -al, -el 496.,
-adal, -edel 497., -tal, tel, -atal,
-etel 498., -ály, -ély 498., -ár,
-ér 499., -asz, -esz 500., -óka,
-őke 500., -tyu, -tyü 501.)
II. Igenevek 503
(-ó, -ő 503 , -andó, -endlő 505.,
-tt, -t 506., -ni 508., -va, -ve,
-ván, -vén 511., -vást, -vést
514, -attii, -ette 516.)
III. Igéből való melléknevek . . 518
(-ós, -ős 518., -ékony, -ékény
520., -ánk, -énk 522., -a, -e
522., -i 524, -atag, -eteg 525.,
-atlan, -etlen 528.)
Negyedik fejezet.
Névszóból való névszóképzés.
I. Számképzés 538
(-k 533., -i,-eii, -ei, -jai, -jei 536.)
II. Mértéket kifejező képzők . . 541
Kicsinyítő képzők 541
(-cska, -cske 543., -ka, -ke 545.,
-ika, -ike 548., -csa, -cse, -cs,
-esi 549., -cza, -cze, -icza, 551.,
-is, -us, -üs, -s 552., -d, -gy
554, -dad, -ded 556., -i 558.,
-di 559., -ó, -ő 560.,-kő, 560.)
Nagyító képző- -ók, -ők 561
A fokozás képzői 562
A -nyi képző 567
-kora, 568
III. Összetartozást jelentő képzők 569
(-s 569., -ú, -ü 571., -talan,
-telen, -tlan, -tien, -atlan,
-etlen -i 577., -é 581.,
-né 582., -só 582., -ső 584
IV. Az elvont főnevek képzője:
-Ság, -ség 585
Harmadik szakasz.
A szóragozás.
Bevezetés 587
Első fejezet.
Az igeragozás
I. A személyragok.
Bevez. Az ikes és az iktelen ragozás 588
A) Az alanyi személyragok . . 592
(1. sz. -m, -k 592., 2. sz. -7,
Sz 595., 3. sz. -n, -ik 599.,
több. 1. sz. -nk, -unk, -ünk
602., több. 2. sz. -tok, -fék,
tök 604., több. 3. sz. -nak,
-nek 604.)
B) A tárgyas személyragok . . 605
a) Második személyü tárgy . . 605
b) Harmadik személyü tárgy . 606
(1. sz. -m 606., 2. sz. -d 607.,
3. sz. -Ja, -i, -a, -e 608., több.
1. sz. 'juky -jük 610., több.
2. sz. 'játok, 'it'ék 614., több.
3. sz. -ják, 'ik 615.)
Tárgyas alakok összezavarása az
imperativussal 617
II. Az idők és módok képzése . 619
(ír, 619., írt, 622., irand, 625.,
ira 626., írna, 629., írjon alakok 630.)
Az összetett igealakok 635
(írt vala, 636., írt volna., 636.,
írt legyen, 637., ír vala, 638.,
írni fog, 638.)
Második fejezet.
A névragozás 640
I A) A határozó ragok.
Bevezetés. Határozó ragjaink ugor elemei 640
1. A tárgyeset ragja . . . 646
2. A -ben, -be, -ből ragok . 652
3. Az -n, -ról, -ra ragok . . 655
4. A -nél, -től, -hoz ragok . 662
5. A -nek rag . 668
6. A -vá, -vé rag . . . . 671
7. Az -úl, -űl rag . . . . 674
8. Az rag . 679
9. A -tt rag . 681
10. A -nott, -nól, -ni ragok 682
11. Az -ént rag . 684
12. A -ként rag . 685
13. Az -nként rag . . . . 687
14. A -kép rag . 690
15. A -vei rag . 692
16. A -stul, -stül rag . , . 694
17. A -lag, -leg rag .. . . 697
18. A -lan, -len rag . . . 698
19. Az -ért rag . . . . . 700
20. A -kor rag . 702
21. A -szér rag . 705
B) A birtokos személyragok . 707
Szómutató 717

Témakörök