Előszó
Részlet a 3. oldalról:
- Inkább megyek a Dunának.
- Könnyen beszélsz fiam, mikor tudod, hogy öles jég van rajta!
- Majd mutat nekem az én jó Istenem léket, ahol elveszthetem magamat.
- Az...
Tovább
Előszó
Részlet a 3. oldalról:
- Inkább megyek a Dunának.
- Könnyen beszélsz fiam, mikor tudod, hogy öles jég van rajta!
- Majd mutat nekem az én jó Istenem léket, ahol elveszthetem magamat.
- Az is meglehet kikeletkor, hanem elébb felpróbálod a sütét-et. Kisbíró! gombold ki csak azt a jankli-t. (Jankli magyarul ugyanaz, ami katonanyelven dunkli.)
- Tehetnek velem, amit tetszik, de ahhoz a házhoz nem megyek.
- Nem ám, míg össze nem békültök.
- Soha!
- De az uraddal záratlak ám össze, aztán majd csak meglesz a béke, ha ma nem, holnap ; ha holnap nem, holnapután.
- Megállj Jóra Bálint, megkeserülöd te még ezt...
Ez a szóváltás a tornácon folyt le. Bíró uram már megint nélkülem intézkedik és csinál a kis bajból nagy bajt. A becsukatással megsérti mindkettőt önérzetében s az lesz belőle, hogy ha kiszabadulnak, még jobban gyűlölik egymást. Hm! hát a jegyző csak pictus masculus?
Fülem mellé dugtam az alumíniumot s kiléptem a tornácra. Ott láttam egy rútul össze-vissza kékített asszonyt, aminőt te, tisztelt olvasó, amennyiben sem jegyző nem vagy, sem esküdt ember, sohasem láttál.
- Micsoda dúlás ez már megint? Mi bajod aszszony?
- Jaj nekem. Háromszor jaj nekem! Ne hagyjon kegyes jegyző uram! Én nem megyek vissza ehhez az Asmódihoz, aki engem mindenkor holtra ver...
Vissza