XIX. Nemzet és Művészet

Kép és önkép/Kiállítási katalógus - Magyar Nemzeti Galéria, 2010. november 5. - 2011. április 3.

Szerző

Bakó Zsuzsanna

Budapest

'Bakó Zsuzsanna: XIX. Nemzet és Művészet ' összes példány

Kiadó:	Magyar Nemzeti Galéria
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2010
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	432 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Angol
Méret:	30 cm x 24 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kiállítási katalógus. Fekete-fehér és színes fotókkal, reprodukciókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nemzet-meghatározások
„A nacionalizmus egy, a tizenkilencedik század elején Európában feltalált doktrína. Azzal az igénnyel lép fel, hogy megszabja a népességnek azt az egységét, amely megfelel a saját kizárólagos kormányzatának, az államban testet öltő legitim hatalomgyakorlásnak, valamint az államokba szervezett társadalom helyes felépítésének. A doktrína, röviden szólva, úgy tartja, az emberiség, természete szerint, nemzetekre oszlik; a nemzetek saját jellegzetes tulajdonságaikról ismerhetők fel; végül a kormányzat egyedül legitim típusa a nemzeti önkormányzat." Mindez annyira magától értetődő, hogy már szinte természetesnek is hat a Nyugat politikai retorikájában.
„Röviden összegezve [ ]: a »nemzetiség« a történelem igen régi képződménye, hasonlóképpen igen régi a »társadalom« mint szuverén politikai közösség koncepciója és a »politikai lojalitás« kategóriája is, anélkül azonban, hogy e három közt régi korokban és struktúrákban belső összefüggés létezett volna; ami új, s csakis a 18. sz. vége óta létezik, az e három kategória történeti fúziója és funkcionális viszonya: a »nemzet«, ahogy ma értjük."
"A nacionalizmus elsősorban olyan politikai alapelv, amely a politikai és nemzeti egység tökéletes egybeesését vallja. [ ] Röviden: a nacionalizmus a politikai legitimáció olyan elmélete, amely szerint az etnikai határoknak nem szabad keresztezniük [cut across] a politikaiakat, valamint és mindenekelőtt, hogy adott államon belül semmiféle etnikai határ ne válassza el a hatalom birtokosait a többi állampolgártól - ezen eshetőséget az elv általános megfogalmazása formálisan is kizárja."
"Az antropológia szellemében [ ] a nemzet következő meghatározását javaslom: elképzelt politikai közösség, melynek határait és szuverenitását egyaránt veleszületettnek képzelik el. Elképzelt, mivel még a legkisebb nemzet tagjai sem ismerhetik meg a nemzet más tagjainak többségét, nem találkoznak velük, még csak nem is hallanak róluk, elméjükben mégis létezik annak a képe, hogy egyazon közösséghez tartoznak."4 Továbbá:
„A nemzetet behatároznak képzelik el, mivel még a legnagyobb is - foglaljon akár milliárdnyi embert magába - véges határokkal rendelkezik (még ha tágíthatok is ezek), határvidékein túl pedig más nemzetek élnek." Valamint:
„Szuverénnek képzelik el, mert a fogalom abban a korban született, amikor a felvilágosodás és a forradalom lerombolta az isteni elrendelést követő, hierarchikus dinasztikus birodalmak legitimitását. Az emberi történelemnek abban a szakaszában, amikor egyetlen világvallás híve [ ] sem hagyhatta már figyelmen kívül ezen vallások pluralizmusát, valamint [ezen hitek] ontológiai elvárásainak és a területi elterjedtségük közti különbségeket, az éretté váló nemzetek szabadságról álmodtak [ ]. E szabadság záloga és jelképe a szuverén állam. Végül pedig közösségként képzelik el, mivel függetlenül az épp fennálló, bármely nemzetben jelen lévő egyenlőtlenségtől és kizsákmányolástól, a nemzetet mindig mély, horizontális bajtársiasságként fogják fel." Vissza

Tartalom

NEMZET ÉS TUDOMÁNY 9
GYÁNI Gábor: Nemzetelméletek és a történetírás 11
Theories of the Nation and Historiography 26
SINKÓ Katalin: A művészettörténet nemzeti látószöge. Kánonok és kánontörések 29
A National Perspective of Art History: on Canons and Breaches in Canon 80
FEJŐS Zoltán: Nemzeti diskurzus és néprajz 83
National Discourse and Ethnography 110
NEMZET ÉS MŰVÉSZET 113
KIRÁLY Erzsébet: A nemzeti képzelettől a képalkotó nemzetig. Eszmék a magyar művészet bölcsője körül 115
From a National Imagination to an Image-creating Nation: Ideas about the Origin of Hungarian Art 137
VESZPRÉMI Nóra: Kísértetek a végtelen rónán. A magyar romantika rettenetes hagyományáról 139
Ghosts on the Endless Plain: The Tradition of Terror in Hungarian Romantic Art 164
SZVOBODA DOMÁNSZKY Gabriella: Nemzeti iskola - nemzeti művészet
Magyaroka Pesti Műegylet tárlatain 167
National Schools and National Art: Hungarians at the Pest Art Society Exhibitions 183
RÉVÉSZ Emese: Nemzeti identitás a 19. századi populáris grafikában 185
Strengthening of National Identity in 19th Century Popular Graphic Arts 198
RÓKA Enikő: A nemzeti jelleg és az „idegen" hatások befogadásának kérdése a századfordulón 201
The Question of National Character and "Foreign" Influence at the Turn of the Century 224
KESERŰ Katalin: Az építészet és iparművészet nemzeti keretei 227
Architecture and the Applied Arts in a National Framework 246
ESETTANULMÁNYOK 249
JÁVOR Anna: Osszián magyarul. Müller János Jakab, Donát János és
Kisfaludy Károly másolatai François Gérard után 251
Ossian in Hungarian: Copies after François Gérard by Johann Jacob Müller, Johann Daniel Donát
and Károly Kisfaludy 259
BOROS Judit: Valószerűség és színházi hatás. Gondolatok a színház és
a modern/nemzeti történeti képtípus kapcsolatáról 261
Theatrical Effect and Authenticity. Thoughts on the Relation between the Theater and
the Modern/National Historical Image 268
KATALÓGUS 271
I. A Szép Mesterségek kezdete (Király Erzsébet) 273
II. A hon- és népismeret képei 279
11.1. Tájképek és viseletábrázolások (Róka Enikő) 279
11.2. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben (Fejős Zoltán) 293
Ili. Nemzeti mitológiák (Veszprémi Nóra) 297
111.1. Eredetmítoszok (Veszprémi Nóra) 300
111.2. Nemzeti dicsőség - nemzeti áldozat (Király Erzsébet) 311
111.3. Zrínyi példája (Veszprémi Nóra) 317
IV. Nemzeti jelleg 323
IV.1. Nemzeti történelem - nemzetközi kerettéma (Veszprémi Nóra) 323
IV.2. Nemzeti temperamentum (Veszprémi Nóra) 332
IV.3. A hely szelleme (Veszprémi Nóra) 341
IV.4. Nemzeti hagyomány - néphagyomány 350
IV.4a. Népiesség és irodalom (Veszprémi Nóra) 350
IV.4b. Magyar ornamentika (Katona Júlia) 354
V. A civilizálódó nemzet 359
V.1. A csinosodó nemzet (Király Erzsébet) 359
V.2. A romlás víziója (Király Erzsébet) 364
VI. A továbbélő hagyomány 367
VI.1. Nemzeti történelem és mitológia (Bakó Zsuzsanna) 367
VI.2. A természet mint otthonvilág (Király Erzsébet) 373
VI.3. A népi élet modern poézise (Róka Enikő) 377
VI.4. Népművészet és nemzeti mitológia a gödöllői művésztelepen (Róka Enikő) 382
VII. Epilógus 387
VII.1. A nemzetsors emblémái (Király Erzsébet) 387
VII.2. A pusztulás képei (Róka Enikő) 392
XIX. Art and Nation. Image and Self-lmage. Summary 395
FÜGGELÉK 405
Válogatott bibliográfia | Further Reading 407
Rövidítések jegyzéke | Abbreviations 421
Névmutató | Index 423
Fotójogok | Photographic Credits 431