A kukoricamoly életmódja és irtása
Kukoricát és kivitelre seprőcirkot termesztő gazdák számára/Alföldi Magvető I. sorozat 4. szám
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Jelen füzetnek mi a célja? Az, hogy tanulja meg belőle minden magyar gazda, aki kukoricát és kivitelre seprőcirkot termeszt, azt, amit a kukoricamolyról nemcsak saját, hanem az ország érdekében is...
Tovább
Előszó
Jelen füzetnek mi a célja? Az, hogy tanulja meg belőle minden magyar gazda, aki kukoricát és kivitelre seprőcirkot termeszt, azt, amit a kukoricamolyról nemcsak saját, hanem az ország érdekében is tudnia kell! A kukoricamolynak, amelyről itt szó van, ma már nagy nemzetközi forgalmi jelentősége van. Ha tehát mi a kukoricamoly kérdését itthon nemcsak nem rendezzük, hanem ha mi azt a két főterményünket, amelyet a kukoricamoly első sorban fenyeget, t. i. a kukoricát és a seprőcirkot feltétlenül nem védjük meg ettől a rovartól, akkor bezárul előttünk a külföld minden vámkapuja nem a nagy vám, mert ma és a jelen esetben már nem arról van szó, hanem a kukoricamoly miatt, mert mind Észak-Amerika, mind Dél-Afrika, ahová valóban már örvendetes kivitelünk kezdett lenni, nemcsak egyre súlyosabb követelésekkel áll elő a bebocsátást kérő magyar cirokkal szemben, hanem ridegen vizsgáltatja is a kikötőjébe érkező magyar árut.
Nemcsak a fenyegető kizárás miatt, nemcsak a m. kir. földmívelésügyi miniszternek kötelező kukoricamoly-rendelete miatt, hanem a nem látott, de zsebbelileg megérzett jelentékeny nagy kár miatt is, amelyet a kukoricamoly a kukoricában okoz, ismernie, tudnia és követnie kell minden kukoricát, seprőcirkot, cirokkölest, kendert termesztő magyar gazdának azt, hogy ez a füzet mit tanít és hogy ő milyen kötelesség előtt áll?
Budapest, 1926, november hava elején. A szerzők.
Vissza
Tartalom
Bevezetés : Jelen füzetnek mi a célja 3-4
I. fejezet. A kukoricamoly mező- és közgazdasági jelentősége 5-11
A kukorica őshazája (5). - A kukoricamoly eredete és első gazdanövényei (5-6). - Behurcolása Amerikába (6-7). - A kukoricamoly nemzedékeinek a száma (7). - Gazdasági
és botanikai kártétele (8-9). - A bánsági és bácskai kukoricamolykár
a háborús években és annak következményei (9-10). - A kukoricamoly és a nemzetközi növényvédelmi egyezmény (10). - Magyar kormányrendeletek a kötelező irtásról (10).
II. fejezet. Az amerikaiak és a kukoricamolyban élősködő magyar rovarok - 12-17
Biológiai védekezés Amerikában a sárgafarú pille európai rovarellenségeivel (12-13). - A kukoricamoly magyar élősködő rovarellenségei (13-17).
III. fejezet, A kukoricamoly életmódja. - 17-25
A kukoricamoly hernyója, bábja és pilléje (17). - Pillerajzás és letojás (18-19). - A hernyó élete a címerben (20-21), a szárban és a csőben (22), a hernyó telelése (23). Kukoricamolyos csalamádé (23), seprőcirok, köles és komló (24).
IV. fejezet. A kukoricamoly irtása. 25-31
A védekezés ideje (25). - A védekezés alapelve (26). - A szárvágás módjának fontossága a védekezésben (26-27). - Teendők a tengeri részeinek takarmányozásra (27-28) és tüzelésre (28-29) való fölhasználása esetén. - A szár eltevése május derekán túl (29-30). - A szár egyéb gazdasági célokra való használatának veszedelme (31).
V. fejezet. A kukoricamoly egyéb gazdanövényei. 32-41
Gyakori és alkalmi gazdanövények (32-33). - A kukoricamoly kártétele egyéb, termesztett gazdanövényeiben és azokkal való terjesztése (33-34). -7 Életmódja és kártétele a következő. fontosabb gazdanövényeíben : talpas muhar (34), disznóparaj, Ambrósia artemisiaefolia, georgina, aranyvirág, zeller, bab, burgonya, paradicsom, takarmányrépa, spenót (35) , zab, rebarbara, paprika -és aszter (36), mint másodrendű azdanövényekben. Valóságos gazdasági kár a másodrendű gazdanövényekben (37). - Az egyéb gazdanövények fontossága Amerikában és Magyarországon (37). Tiszta gazdálkodás és gyomirtás a védekezés szolgálatában (38). - A kukoricamoly kártétele cirokban, kenderben, komlóban és kölesben (38-39). - A cirokban élő hernyók irtása (40-41).
VI. fejezet. Cirokkivitelünk és a kukoricamoly 41-52
A kukoricamoly behurcolása Amerikába Olaszországból (41).|-Amerikai (41-46) és délafrikai (46-47) rendelkezések a további behurcolás megakadályozására. - A délafrikai bevitel fontosabb akadályai (47-48). - Növényegészségügyi bizonyítvány (48). - Vasúti és hajózási vállalatok és a cirokkivitel (49). Afrikai és amerikai szállítmányok 'hivatalos
vizsgálata (50). - A kivitel fokozásának és á kiviteli eljárásnak főszabályai (51-52).
VII. fejezet. A m. kir. földmívelésügyi miniszter körrendeletei a kukoricamoly kötelező irtásáról 53-67
1917. évi első és második rendelet (53). Harmadik, 1926. évi rendelet (54).
- A kukoricamoly tudományos, német és amerikai nevei (55-56). - Más tengeriszár-pusztító hernyók (56). - Kötelező mély szárvágás. Szárrészek, csutka és tuskó kötelező elhasználása május 15-ig (57). - A tengeri egyes részeinek elnevezései és azok magyarázata (59-61). - Csalamádé, seprőcirok, illetve cirokszakáll (61). - A tengeriszár fölhasználásának tiltott módjai (62-63). Ciroktermesztés kötelező bejelentése (63-65). Büntető záradék (65). - A rendelet kihirdetése és végrehajtásának ellenőrzése (65-66).