Pálos Passió

Fülszöveg

A Pálos Passió című könyv a középkori Pálos szerzetesek világába visz minket, azokhoz a tehetséges és istenes emberekhez, akik számára a névtelenség volt a természetes állapot, mégis más források révén fennmaradt a nevük, de hogy ki írta a Pilisi Pálos Passiót, azt mégis a Da Vinci kódból ismert vitézkötéses úton lehetett kikutatni. A Passió játékok a templom homályos csendjében szólaltak meg, a nagypénteki-húsvéti ünnepkörben. A Bakk István és Erzsébet kutatásai alapján a misztériumjáték a körmenetek hagyományából alakult ki. A Pálos szerzetesek szinte vetélkedtek e műfaj művelésében és különlegessége a munkásságuknak az, hogy Jézus Urunk teljes életét feldolgozták, nem szorítkoztak kifejezetten a szenvedéstörténetre. Könyvünkben egy hősének formájában 132 versszakban megírt művel ismerkedik meg az olvasó.
A magyar kódexirodalom gazdag hagyományunk. A kiadott kódexeket azonban a nagyközönség ritkán olvassa. Ezért, nem titkoljuk, hogy a magyar szakrális irodalom megszerettetése... Tovább

Fülszöveg

A Pálos Passió című könyv a középkori Pálos szerzetesek világába visz minket, azokhoz a tehetséges és istenes emberekhez, akik számára a névtelenség volt a természetes állapot, mégis más források révén fennmaradt a nevük, de hogy ki írta a Pilisi Pálos Passiót, azt mégis a Da Vinci kódból ismert vitézkötéses úton lehetett kikutatni. A Passió játékok a templom homályos csendjében szólaltak meg, a nagypénteki-húsvéti ünnepkörben. A Bakk István és Erzsébet kutatásai alapján a misztériumjáték a körmenetek hagyományából alakult ki. A Pálos szerzetesek szinte vetélkedtek e műfaj művelésében és különlegessége a munkásságuknak az, hogy Jézus Urunk teljes életét feldolgozták, nem szorítkoztak kifejezetten a szenvedéstörténetre. Könyvünkben egy hősének formájában 132 versszakban megírt művel ismerkedik meg az olvasó.
A magyar kódexirodalom gazdag hagyományunk. A kiadott kódexeket azonban a nagyközönség ritkán olvassa. Ezért, nem titkoljuk, hogy a magyar szakrális irodalom megszerettetése céljából közöltünk egy pár régi, magyar Mária siralmat és egy Pálos szentbeszédet abból a kiemelt történeti pillanatból, amidőn Első Remete Szent Pál test ereklyéit „Ősüket" hazahozták idegenből az „Ősfiak" és a Mária kápolnába vitték „Fehéregyházára" a mai pilis szentlőrinci romok helyén állt szerzetesi székhelyükre. Ide lovagolt ki gyakorta Mátyás király, hogy országos gondjait megossza a bölcs Pálos atyákkal.
PhS Bakk István magyarságkutató a budaörsi TV elnöke, PhS Bakk Erzsébet ugyancsak magyarságkutató, könyvtáros és jelenleg egyetemi hallgató. Dr. Gyárfás Ágnes magyar bölcselettörténész, a Miskolci Bölcsész Egyesület elnöke.
Könyvünkkel szeretnénk a kedves olvasóknak Isten közeli, megszentelt, áldott perceket szerezni.
(szerk.) Vissza