Stratégiai emberi erőforrás menedzsment

Tartalom

Előszó 17
1. fejezet
Stratégiai emberi erőforrás menedzsment - kihívások az ezredfordulón 21
1. Honnan - hová? 23
2. Honnan: a múlt ("rendszer") 24
2.1. Környezet 24
2.2. Munkavállaló
2.3. Szervezeti és vezetési modell 25
3. Hová: a jövő ("empowerment") 27
3.1. Környezet 27
3.2. Munkavállaló 29
3.3. Szervezeti és vezetési modell 30
4. Hol: a jelen ("participáció") 35
4.1. Környezet 35
4.2. Munkavállaló 36
4.3. Vezetési és szervezeti modell 37
5. Kulturális örökségünk: Magyarország helye "múlt" és "jövő" között 38
6. Szótár 46
2. fejezet
Stratégiai emberi erőforrás menedzsment 52
1. A fejezet célja 52
2. Az EEM (HRM) kialakulása és fejlődése 52
2.1. Személyzeti adminisztráció (Personnel Administration)
2.2. Személyzeti menedzsment (Personnel Management)
2.3. Emberi erőforrás menedzsment (Human Resourves Management) 54
3. A stratégiai emberi erőforrás menedzsment (Strategic HRM) 56
3.1. A SEEM megkülönböztető jegyei és definíciója 56
3.2. SEEM tevékenységek, folyamatok 59
3.3. A SEEM modellje 61
4. A környezeti változásokra adott válaszok
4.1. Globalizáció 66
4.2. Új technológiák 67
4.3. Makrogazdaság, munkaerőpiac 69
4.4. Kormányzati szabályozás, intézményrendszer 71
4.5. Versenytársak elemzése 72
4.6. Gyorsuló környezeti változások 73
4.7. Új szervezeti formák, szervezeti megoldások 74
4.8. A környezeti illeszkedés új felfogása: stakeholder egyensúly 75
5. Az emberi erőforrás mint a hosszú távú versenyképesség kulcsa 78
5.1. Élenjáró EE rendszerek 80
5.2. Kulcsemberek, kritikus egyéni kompetenciák azonosítása és fejlesztése 81
5.3. Az emberi erőforrás szervezeti kompetenciává fejlesztése 82
5.4. Intenzív EEM-et igénylő kritikus vállalati szituációk 84
6. A stratégiaalkotás folyamata, az EEM legfontosabb stratégiai területei 86
6.1. A stratégiaalkotás és a humán stratégia és tervezés kapcsolata 86
6.2. Általános EEM stratégiai választások 92
6.2.1. Munkaerőpiac vagy belső fejlesztés? ("Make or buy?") 92
6.2.2. Munkakör vagy egyén? 93
6.2.3. Egyén- vagy csoportközpontú felfogás? 93
6.2.4. Teljesítmény- (output) vagy
kompetenciamegközelítés? 94
6.3. Stratégiai típusok a munkaerő jellemzői alapján 94
7. A SEEM tevékenységek eredményei, azok mérésének
lehetősége 97
8. Szótár 98
3. fejezet
Munkavégzési rendszerek 102
1. Alapfogalmak: munkafeladat, munkakör, pozíció 104
2. Munkavégzési rendszer 105
2.1. Munkafeladatok 106
2.2. A munkavégzés technológiája 107
2.3. A munkavállalói készségek és kompetenciák 107
2.4. Vezetési filozófia és stílus 108
2.5. EEM rendszerek, elvek és gyakorlat 108
3. A munkavégzési rendszerek eldöntendő kérdései 111
3.1. A munkavégzési rendszerek kialakításának elvi
kérdései 112
3.1.1. A technológia és/vagy az ember
elsődlegessége? 112
3.1.2. Mennyire építünk a belső motivációkra? 115
3.1.3. Hogyan kezeljük a munkavégzési rendszer
kialakítását befolyásoló (kontextuális)
tényezőket? 118
3.1.4. Milyen vezetési filozófia és szemlélet
alapján alakítjuk a munkavégzési rendszert? 119
3.2. A munkavégzési rendszerek kialakításának
konkrét kérdései 120
3.2.1. A specializáció kívánatos mértéke 120
3.2.2. Egyéni munkavégzés és/vagy csoportmunka 121
3.2.3. A munkavállalói autonómia, a döntési
jogkörök és felelősség 121
8 ¦ Tartalom
3.2.4. Az átfedések, redundanciák kezelése 124
3.2.5. Az együttműködés és a tudásmegosztás
előmozdítása 125
3.2.6. A munkavégzési rendszer alakításának
folyamata: a dolgozói részvétel kívánatos
mértéke 126
3.3. Munkakör és/vagy munkavégzési rendszer 127
4. Munkakörelemzés 128
4.1. A munkakörelemzés outputjai: munkaköri leírás,
munkakör-specifikáció 129
4.1.1. Munkaköri leírás 129
4.1.2. Munkakör-specifikáció 131
4.2. A munkakörelemzés folyamata 132
4.3. Hogyan növelhető a munkakörelemzés sikere? 134
5. Munkakör és munkavégzési rendszer 136
6. Munkavégzési rendszerek elemzése 139
7. Kompetenciák 141
7.1. A kompetenciák definíciója 141
7.1.1. A kompetenciák típusai 142
7.1.2. A kompetenciák szerepe az EE rendszerekben 143
7.2. Kompetencia-rendszerek 144
7.2.1. Spencer és társai modellje 144
7.2.2. Quinn és társai modellje 146
7.2.3. Egyedi kompetenciamodell kialakításának folyamata 148
7.3. A kompetenciák alkalmazásai EE rendszerekben 151
7.3.1. Munkakörtervezés (munkavégzési rendszer tervezése) és kiválasztási rendszer 151
7.3.2. Teljesítménymenedzselési rendszer 152
7.3.3. Fejlesztési/képzési rendszer 153
8. A munkakör és az egyén kapcsolatának újradefiniálása: „egyénalapú" közelítés 153
9. Munkavégzési rendszer tervezése: a munkavégzési rendszerek kialakításának eltérő lehetőségei 155
9.1. Hagyományos megoldások 155
9.1.1. A mérnöki közelítés: taylorizmus, fordizmus 155
9.1.2. A vezetési stílus változása: munkavállalói részvétel 157
9.1.3. A munkakör változatosságának növelése: munkakörbővítés, rotáció, keresztirányú képzés 157
9.2. Munkakör-gazdagítás: a munkakör motivációs képességének tényleges növelése 159
9.2.1. A munkakör-gazdagítás kialakításának alap technikái 163
9.2.2. A munkakör-gazdagítás korlátai 165
9.2.3. A munkakör-gazdagítás értékelése 165
9.3. Jövőbe mutató megoldások 166
9.3.1. Empowerment - az egyéni munkavállaló szintjén 166
9.3.2. Önirányító és autonóm munkacsoportok (Szociotechnikai rendszer szemléletű
újraszervezés, empowerment-rendszerek) 169
9.3.3. A folyamatlogika érvényesülése: a vállalati folyamatok újraszervezése (BPR) 175
10. Alternatív munkaidőrendszerek 178
11. Munkavégzési rendszerek a jövőben: az elkötelezettségen alapuló rendszer 180
12. Szótár 185
4. fejezet
Az emberi erőforrás áramlás 193
1. Az emberi erőforrás áramlás fogalma, célja 193
2. Stratégiai választási lehetőségek és kényszerek 196
2.1. Az emberi erőforrás áramlás folyamatának alapmodelljei 196
10. Tartalom
2.1.1. Élethosszig tartó alkalmazás modellje 197
2.1.2. „Fel vagy ki" modell (FVK) 198
2.1.3. Rugalmas „be vagy ki" modell (BVK) 198
2.1.4. Vegyes modell 199
2.1.5. Az átfogó modellek és a versenyképesség 199
2.2. Az alrendszerekhez kapcsolódó stratégiai választások 201
2.2.1. A felvétel stratégiai választása: felvenni és/vagy fejleszteni ? 201
2.2.2. A karriermenedzsment stratégiai választása: szervezeti és/vagy munkavállalói elvárások? 202
2.2.3. A kiáramlás stratégiai választása: biztonság (bizalom) és/vagy
költségcsökkentés 206
3. Az emberi erőforrás áramlás rendszerének kialakítása 207
3.1. A felvitel és karrierfejlesztés illesztése a szervezeti stratégiához 208
3.2. A karriermenedzsment a változó stratégiai igényeknek megfelelően 210
3.3. Kiáramlás: a létszámleépítések gyakorlati tapasztalatai 211
3.3.1. A létszámleépítés jellemzőinek változása 212
3.3.2. A leépítések hatása az EEM-re 212
3.3.3. Az EEM válaszai 213
3.3.4. Az EEM szerepe az egész szervezetre vonatkozó terv kialakításában 214
3.3.5. A létszámleépítés végrehajtása 215
4. Új kihívások és tendenciák az emberi erőforrás áramlásban 216
4.1. Új kihívások és tendenciák a felvétel területén 217
4.2. A kompetenciamodell jelentősége a felvételben és a karriertervezésben 218
4.3. Az értékelő központ (Assessment Center) szerepe a felvételben 220
4.3.1. Fogalma, eredete 220
4.3.2. Felépítése 221
4.3.3. Az ÉK előnyei 221
4.3.4. Az ÉK gyengeségei 222
4.3.5. Az ÉK új módszere 223
4.4. Karriermenedzsment: tendenciák és aktuális problémák a századfordulón 223
4.4.1. Jellemző tendenciák 224
4.4.2. A karriermenedzsment aktuális kérdései, problémái 225
5. Az emberi erőforrás áramlás sikeressége 228
5.1. Eredményességi nézőpont 229
5.2. Hatékonysági nézőpont
5.3. Benchmarking 230
6. Szótár 321
5. fejezet
A teljesítményértékelési rendszer 234
1. Bevezetés 234
1.1. A A teljesítményértékelés rövid története 235
1.2. Teljesítmény, siker, kontroll 237
2. A teljesítményértékelési rendszer kialakításának dilemmái 241
2.1. Mire használják a vállalatok a teljesítményértékelési rendszert? 242
2.2. A teljesítményértékelés kognitív megközelítésének jellemzői 245
2.3. Az értékelés szereplőinek céljai 250
2.3.1. Az értékelő céljai 250
2.3.2. Az értékelt céljai 252
2.3.3. Nyilvános és magáncélok 253
3. A teljesítményértékelési rendszer felépítése 256
3.1. Az értékelési rendszer céljai 257
3.2. A mérés és értékelés tárgya
12. Tartalom
3.3. A mérés szintje 260
3.4. A megfigyelés módja 262
3.5. Ki végezze a mérést/megfigyelést? 264
3.5.1. A beosztottak 264
3.5.2. Önértékelés 265
3.5.3. A munkatársak 266
3.5.4. A vezető főnöke 267
3.5.5. A különböző források közötti eltérések kezelése 267
3.5.6. A 360 fokos visszajelzés 268
3.6. Hogyan történjen az értékelés? 269
3.6.1. Egymáshoz vagy sztenderdhez viszonyítsunk? 270
3.6.2. A sztenderdek típusai, jellemzői, kialakulásuk és változásuk 271
3.7. Az értékelés kapcsolata más szervezeti rendszerekkel 275
3.7.1. Kapcsolat az üzleti tervezéssel 275
3.7.2. Kapcsolat a szervezet információs
rendszereivel 276
3.7.3. Kapcsolódás a kompenzációs, munkakör-értékelési és besorolási rendszerhez 276
3.7.4. Kapcsolat a munkaerő-áramlás rendszereivel 277
3.8. Kommunikációs szabályok 277
3.9. Az értékelési rendszer értékelése 278
4. A teljesítménymenedzsment rendszerek 279
4.1. A hagyományos értékelési rendszerek kritikái 280
4.2. A teljesítménymenedzsment rendszerek jellemzői 281
4.3. A teljesítménymenedzsment folyamata 284
5. Magyar helyzetkép 289
5.1. Öröklött minták és gyakorlat 289
5.2. A magatartási és teljesítménykontroll felé 292
6. A vezető szerepe az értékelésben 296
6.1. Az értékelői interjú típusai 296
6.2. A teljesítmény nyomon követése 298
6.3. Értékelési csapdák és hibák 298
7. Záró gondolatok 303
8. Szótár 303
6. fejezet
Kompenzációs és javadalmazási rendszerek 308
1. A fejezet célja 308
2. Kompenzáció, javadalmazás, ösztönzés: fogalmi tisztázás 309
3. A javadalmazási rendszer 313
3.1. A javadalmazási rendszer céljai . 314
3.2. A javadalmazási rendszer és a szervezeti konfliktusok 317
4. A javadalmazás stratégiai kérdései 318
4.1. Motivációelméleti háttér 319
4.2. Egy kompenzációs filozófia kialakítása 320
4.3. Folyamat és rendszer 321
4.4. Belső és/vagy külső méltányosság 322
4.5. Munkakörre és/vagy egyénre épülő rendszerek 324
4.6. Az ösztönző rendszer 328
4.6.1. Lehetséges célok 329
4.6.2. Szükséges előfeltételek 329
4.6.3. Az ösztönzés formái 330
4.6.4. Lehetséges problémák 334
4.7. Egyéni és csoportszintű rendszerek 336
4.8. Titkosság és/vagy nyíltság kérdése 338
4.9. Centralizáció vs. decentralizáció 339
5. A kompenzációs rendszer kialakításának és működtetésének gyakorlati, technikai szempontjai 340
5.1. A javadalmazási csomag elemei 340
5.2. Munkakör-értékelés 342

Témakörök